A lengyel és a szerb málna kiszorítja a magyart

2016.08.17. 15:35

Míg Lengyelország az Európai Unió legnagyobb málnatermelője, Szerbiában pedig az egyik legnyereségesebb kiviteli cikk a málna, addig Magyarországon alig tizedére csökkent a termőterület három évtized alatt, a termés mennyisége pedig az 1990-es évek átlagának alig 6-8 százaléka, jelenleg évi 1500-2000 tonna.

Idényben a friss gyümölcs eladásán még lehet keresni a hazai piacon, de külföldre már szinte nem szállítunk, a külföldi fagyasztott málna behozatala pedig tavaly elérte azt a mennyiséget (közel 2100 tonnát), amennyit 2008-ban még mi szállítottunk külföldre.

A málnatermesztés igényli a legtöbb kézi munkát a gyümölcsök közöttForrás: MTI/H. Szabó Sándor

Szerbiában nagyjából fele annyiért (óránként 1−1,5 euróért) van elég munkaerő, mint nálunk. Ráadásul a málnatermelés igényli a gyümölcsök közül a legtöbb kézi munkaerőt. − Egy termelő a költségei közel felét a szedésért fizeti ki a napszámosoknak, és további 20 százalékot fordít egyéb kétkezi munkákra, például a metszésre és a kapálásra − mondta az Origónak Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem docense. Mivel ilyen nagy a kétkezi munka aránya, ez a drágább magyar munkaerő piaci hátrányát tovább növeli.

A málnaszedés órabére
A málnaszedést alkalmi munkások végzik, akiket jellemzően egyszerűsített formában foglalkoztatatnak. Az ország legolcsóbb régiójában, keleten 660−700 forintos (2−2,5 euró) órabér alatt nem nagyon találni munkást. A 4000−4500 forintos napszámra 500 forintos közteherjegyet kell megváltani naponta egy-egy munkás után. Vagyis egy málnaszedő alkalmazása körülbelül 5000 forintjába kerül naponta egy termelőnek, és egy fő átlagosan 40 kiló málnát tud leszedni egy napi munkaideje alatt. Az órabér azonban 900−1000 forintra is felszalad Budapest környékén vagy olyan településeken, ahol nincs elegendő helyi munkaerő, és oda kell szállítani a közeli falvakból.

A versenyhátrányt Apáti Ferenc egy példával érzékeltette: Szerbiából a fagyasztott málnát 10 kg-os kiszerelésekben, kilónként 400−500 forintért Magyarországra szállítják. Itthon nagyjából ugyanennyi a fagyasztásra szánt málna kilónkénti felvásárlási ára, de ezen még további feldolgozási költségek vannak.

Bár Lengyelországban a munkaerő ugyanannyiba kerül, mint nálunk, de az ottani klíma most nagyjából olyan, mint 10-20 éve Magyarországon volt.

Alacsonyabb a nyári átlaghőmérséklet, kevesebb a 35 fok feletti kánikula és az aszály. Márpedig a málna nagyon érzékeny mind májusi virágzásakor, mind június-júliusi érésekor a száraz melegre. Továbbá a lengyel mezőgazdaság (még a szocialista érából eredő) szerkezete is eltérő, mert több az kisüzemi, 1-2 hektáros családi gazdaság, és ezekben a kézi munkaerőt nagy részt a családtagok jelentik. Nekik tulajdonképpen a gyümölcs eladásából származó haszon a bérük, így a tényleges munkaerőköltség jóval kisebb mint bérmunkások alkalmazásával.

Egyébként Magyarországon is az ilyen,

nagy város közelében lévő kisüzemi gazdaságokban maradhat nyereséges a jövőben a málnatermesztés, ám ezek összterülete 100−200 hektárt tesz ki.

Sokévi átlagban a legjobb magyar gazdaságok hektáronként 8−9 tonnát tudnak megtermelni, de enyhébb nyarakon akár 10−12 tonnát is. Nagyjából ezt a mennyiséget hozzák a lengyel gazdaságok is, csak éppen átlagban − ahogy 20-30 éve még a legjobb magyarok. Idényben az ilyen első osztályú friss, piaci málna kilójáért 700−1000 forintot kaphat a termelő, bár ilyenkor a csomagolás és a szállítás további költséget jelent. (Az idei szezonban 1153 forint volt a málna kilójának átlagos ára.) 

Tavaly már csupán alig 3 tonna magyar málna került külföldi piacokraForrás: MTI/Komka Péter

A lengyelek azonban összesen évi 70−100 ezer tonna málnát termelnek, így az exportpiacokon − például a legnagyobb uniós felvevőpiacon, Németországban − ők diktálnak. Az unión kívülről a szerb behozatal is egyre nő. Csak idén, az első négy hónapban 14 százalékkal több szerb málna érkezett az EU-ba, mint egy évvel korábban, azonos időszakban, de még Bosznia is 1600 tonnát, 70 százalékkal többet szállított − derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet augusztus 9-i jelentéséből (Zöldség, Gyülömcs és Bor, 2016/15. szám).

Így áll össze egy kiló málna termelői ára

A málnatermesztés hektáronként 3−4 millió forintba kerül. Hektáronként 10 tonnányi terméssel számolva, egy kiló málna termelési költsége 300−400 forint. Ebből a szedés költsége 150−200 forint, a metszés és a kapálás költsége további 60−80 forint, a fennmaradó rész pedig az öntözés, a növényvédelem, a talaj táplálása és az ültetvények amortizációja, pusztulása miatt keletkezik. (A málnatermesztés költségeiről itt olvashatja Apáti Ferenc 2014-es tanulmányát.) Idén a málna kilójának átlagos ára 4 százalékkal volt magasabb a tavalyinál a KSH adatai szerint.

Felmerül a kérdés, hogy a magyar málnatermelés gondjait megoldhatná-e, ha sok kis üzem lenne, vagy netán ha más málnafajokkal próbálkoznánk. A kisüzemi rendszer kialakulásához olyan szervezettség, háttér kellene, amely garantálja a termelés átfogó szervezését, az átvételt és a piaci értékesítést is, mert különben az egész rendszer becsődől − válaszolta Apáti Ferenc. Az agrárszakember szerint

önmagában más málnafajták bevonása sem javítana hosszú távon a termelésen, mert az egész rendszert kellene átalakítani.

− Ehhez három dolog kellene: tőke, munkaerő és szaktudás. Saját tőkéje a legtöbb gazdaságnak nem nagyon van, a támogatási rendszer pedig a szántóföldi növénytermesztésnek kedvez, nem a kertészetinek. A kutatás és a termelőknek való szaktanácsadás is hiányzik, mert a kutatóállomások − például a bogyós gyümölcsök terén a legjelentősebb fertődi − 10-15 éve nem kap elég támogatást a hatékony működéshez. Az amúgy is kevés munkaerőt pedig a közmunkaprogram tovább csökkenti, ami kifejezetten káros a kertészeti termelésre - sorolja a Debreceni Egyetem docense.

Márpedig így a magyar málnából könnyen „retrogyümölcs” lehet. Ahogy a szederből és a fekete ribizliből is, mert az ezeket termesztők ugyanolyan problémákkal szembesülnek, mint a málnánál.