Megteremtjük az exportlehetőséget a magyar vállalkozások számára, így a költség nálunk jelentkezik, a bevétel, a profit azonban a magyar kis- és középvállalkozásoknál - többek között erről beszélt az Origónak adott interjújában Ducsai-Oláh Zsanett. A Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetője szerint sikerességük mérőszáma az, hogy a magyar export tavaly rekordszintre emelkedett, illetve partnercégeik is jelentős exportnövekedést értek el.

A Kereskedőház eddig összesen 2,8 milliárd forintnyi üzletet hozott össze a magyar cégeknek. Ennek fényében mi szól az MNKH fenntartása mellett?

A mi sikerességünk mérőszáma az, hogy a magyar export tavaly rekordszintre emelkedett, illetve partnercégeink is jelentős exportnövekedést értek el. 2015-ben a magyar export 90,5 milliárd eurót tett ki, ami 7,1 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest. A külkereskedelmi többlet pedig 1,8 milliárd euróval, 8,1 milliárd euróra nőtt. A rekordokat nem lehetett volna elérni export-promóció nélkül. Partnereink export árbevétele 2014-ben 760 milliárd forint volt, míg 2015-ben 895 milliárd forint export árbevételt realizáltak, ami 135 milliárd forintos növekedést jelent.

A Kereskedőház feladata, hogy képességet és lehetőséget teremtsen azoknak a magyar vállalkozásoknak, amelyek exportálni kívánnak. De engedje meg, hogy egy kicsit távolabbról kezdjem, mivel meggyőződésem szerint mindemellett az MNKH a magyar kormány stratégiai célkitűzéseit hivatott szolgálni.

Ducsai-Oláh Zsanett: A Kereskedőház lehetőségeket próbál teremteniFotó: Adrián Zoltán - Origo

Azaz, hogy a meglévő eszközrendszerével hozzájáruljon egy új szerkezetű gazdaság felépítéséhez, a magyar érdek megfogalmazásához és képviseletéhez, illetve ahhoz, hogy Magyarország olyan külkapcsolatokat tudjon kiépíteni, hogy a világgazdaság minden jelentős szereplője érdekelt legyen a magyar gazdaság sikerességében.

Munkánk során, az export-promóción túl (külföldi kiállításokon való részvétel biztosítása, üzleti fórumok szervezése), elsősorban arra helyezzük a hangsúlyt, hogy cégre szabott export akciótervet tudjon valamennyi magyar vállalkozó kialakítani. Vagyis a rendelkezésre álló erőforrásait – pénzt, humánerőforrást, a legkisebb kockázattal azokra a külpiacokra szánja, ahol a legnagyobb eséllyel tud sikeres üzleteket kötni. Ehhez a 47 kereskedőház és 19 kárpát-medencei iroda piaci információkat és konkrét üzleti lehetőségeket tud hozzátenni.

A globális piacon a verseny egyre nagyobb, így innovatív módszereket kell használnunk, hogy versenyben maradjunk. Ezért tartom fontosnak, hogy átálltunk a kínálat irányított exportstratégiára, vagyis, hogy felmérjük, hogy melyik országban miben lehetünk mi a legjobbak és ezekre fókuszálunk, így a legmegfelelőbb eszközöket tudjuk hozzárendelni.

Lehetőségünk van megjelenni számos neves nemzetközi kiállításon, szervezünk miniszterelnöki, miniszteri delegációhoz kapcsolódó üzleti fórumokat, tanulmányutakat, célzott üzletember találkozókat, PR akciókat, képzéseket. A Dél-Koreába (2014) Kazahsztánba (2015) Indonéziába (2016) és Mongóliába szervezett miniszterelnöki utakon és a hozzájuk kapcsolódó üzleti fórumokon közel 300 hazai cég képviselője vett részt. A miniszterelnöki utakat követően a magyar cégek több mint 60 milliárdos üzleti lehetőségek létrejöttéről számoltak be.

"Több mint 60 milliárdos üzleti lehetőséghez jutottak a magyar cégek"Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Az, hogy egy-egy országban melyik a legmegfelelőbb eszköz, az sok mindenen múlik – a politikai berendezkedéstől, gazdasági fejlettségtől, vagy akár attól, hogy mennyire ismertek az adott országban a magyar termékek, technológiák. A kereskedőházaink segítségével meg tudjuk határozni, hogy egy-egy országban, milyen szektorban, mely eszköz lehet a leghatékonyabb.

Emellett komplex megoldásokat kínálunk, nem külön-külön termékeket, ezáltal válik az ügyfeleink számára is fontossá a velünk való együttműködés. Ráadásul ezekben a megoldásokban, vegyük csak egy kórház építését, vagy egy élelmiszerbiztonsági projektet, több magyar cég is részt tud venni, akár olyan kezdő, mikro vállalkozás is, amely önállóan soha nem tudna exportálni.

Forrás: Origo

Míg 2002-2009 között 3000 milliárd forintos mínuszban volt a külkereskedelmi mérleg, addig 2010-15 között 11800 milliárd forintos többlettel zárt. Csak 2014-ben 500 milliárd forinttal nőtt a külkereskedelmi aktívum a korábbi évhez képest. Ha ehhez képest vizsgáljuk a Kereskedőház költségeit, az csupán egy százalékát teszi ki a külkereskedelmi mérleg bővülésének.

Forrás: Origo

Olaszország, USA, Törökország, Kína és Szerbia a legjelentősebb exportpiacink azok közül az országok közül, ahol a Kereskedőház jelen van. Ezekbe az országokba 2015-ben összesen 12,1 milliárd euró értékben exportáltunk, ami 16 százalékos növekedést jelent a 2013-as 10,4 milliárd euróhoz képest.

A 47 kereskedőház és a 19 iroda fenntartása mennyibe kerül?

Éves szinten 2,6-2,7 milliárd forintba kerül a külföldi képviseleteink fenntartása, melyek révén közel 60 országot tudunk elérni. A kereskedőház hálózat szerepe a közvetlen és folyamatos jelenlét biztosítása a külpiacokon a magyar KKV-szektor szereplői számára. Célunk a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, illetve a magyar cégek exportérdekeinek érvényesítése. Sok esetben partnercégeinket a kinti kereskedőház alkalmazottai személyesen képviselik a tőlünk távol eső országok üzleti találkozóin, tárgyalásain, így jelentős költségeket tudnak megtakarítani. Ez a mi egyik legfőbb közfeladatunk.

Közel 60 országban vannak már kereskedőházakFotó: Adrián Zoltán - Origo

Hogyan alakultak a Kereskedőház pénzügyi eredményei 2015-ben?

Minden egyes export-promócióra, kereskedelemfejlesztésre költött forint rövid-, közép- vagy hosszútávon megtérülő befektetés. Ennek a befektetésnek a haszonélvezője nem az állam, hanem a KKV szektor, hiszen nő a vállalkozások exportból származó árbevétele. Megteremtjük az exportlehetőséget a magyar vállalkozások számára, így a költség nálunk jelentkezik, a bevétel, a profit azonban a magyar kis- és középvállalkozásoknál. A tavalyi év során jelentős összeget fordítottunk külföldi kereskedőház hálózatunk bővítésére, illetve több szakmai programot is elindítottunk. Kiadásaink 2015-ben így közel 6 milliárd forinttal haladták meg bevételeinket.

Tavaly összesen több, mint egy tucat új kereskedőházat nyitottunk a következő országokban: Etiópia, Marokkó, Katar, Omán, Irak, Kambodzsa, Szerbia, Olaszország, Azerbajdzsán, Malajzia, Indonézia, Thaiföld, USA, ezzel abban az évben közel megdupláztuk a külföldi kereskedőházaink számát. Emellett elindítottuk a Kárpát-medencei Gazdasági Régió kialakítását, melynek keretében a szomszédos országok magyar lakta területein, illetve Lengyelországban már összesen 19 kereskedőházunk üzemel.

További három szakmai programot is elindítottunk a magyar termékek és szolgáltatások hatékony külföldi promóciója érdekében. Egyrészt az Export Expressz programot, másrészt az InnoTrade programunkat, illetve a kiváló minőségű magyar élelmiszereket összefogó Áldomás ernyőmárkát. Természetéből adódóan ez a folyamat ilyen. Először költségekkel jár, be kell fektetni, létre kell hozni a kereskedőházak hálózatát, a szolgáltatásokat, a márkákat, hogy mindebből a magyar vállalkozások profitálni tudjanak. A kiadások kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a Kereskedőház részéről minden egyes forint ráfordítás több mint 11 forintos exportbevételt növekedést eredményezett az MNKH partnereinél.

Mik a jövőbeli tervek, milyen újabb piacokra törnének be?

Indiában, Kambodzsában, Pakisztánban, Kanadában, Dél-Koreában és Iránban is új irodákat nyitunk, nyitottunk. A külgazdasági stratégia fő célkitűzése ugyanis, hogy a magyar cégek az első számú exportpiacot jelentő EU országok mellett új piacokat is találjanak, és növeljék a kivitelük volumenét. Az eredmények ma már egyértelműen látszanak, hiszen a magyar gazdaság exportja dinamikusan nő, és a teljes exporton belül az EU-n kívüli országokba irányuló kivitel részaránya is emelkedett. Míg 2002-2009 között az exportunknak csupán 15 százaléka irányult az EU-n kívüli országokba, addig mára ez az arány meghaladja a 20 százalékot. Az arab országokban és a Távol-Keleten 12 illetve 17 százalékkal nőtt az exportunk tavaly az előző évhez képest.

A keleti piacokra is egyre többet exportálunkFotó: Adrián Zoltán - Origo

Milyen termékekkel tudunk megjelenni például Kambodzsában?

Kambodzsában elsősorban nem termékekre, hanem technológiákra és magyar szakértelemre van jelentős igény. Például a mi közvetítésünkkel sikerült elérni, hogy a helyben megtermelt mangót ne nyers élelmiszerként, hanem különféle feldolgozott, magasabb hozzáadott értéket képviselő áruként tudják értékesíteni. Mindehhez pedig magyar mérnöki tudást és technológiát használtak fel.

Hogyan tudják ezeket a piacokat vonzóvá tenni a magyar cégek előtt, mivel ezekről az országokról nem feltétlenül pozitív hírek érkeznek?

Vonzóvá kell tenni az EU-n kívüli piacokat, meg kell mutatnunk, hogy mekkora lehetőség van ezekben az országokban. Kína, Amerika, vagy Japán nagy erőket mozgat meg, hogy minél nagyobb részt tudjanak vállalni ezekben az országokban a gazdaság fejlesztésből. A magyar nagyvállalatok már régóta látnak fantáziát ezekben a távol eső országokban, mint például a MOL, amely évek óta vegyesvállalati formában sikeresen jelen van Pakisztánban. Másrészt mi magunk is szervezünk tájékoztató napokat, képzéseket, régiós bontásban.

Legutóbb kapott az MNKH 10 milliárd forintot. Mire költik el ezt az összeget?

Nemrég zárultak le az európai uniós nyílt közbeszerzési eljárásaink, melyek keretében kereskedőházak létesítésére és üzemeltetésére írtunk ki pályázatot. A lefolytatott két eljárás mindösszesen 53 részt ölel fel, amelyek becsült értéke, négy éves időszakra számítva 9,4 milliárd forint. Az egyes szerződéseket határozatlan időszakra kötjük, azonban a becsült értékeket határozatlan idejű szerződések esetében négy éves időintervallumban szükséges meghatározni.

Ez azért különösen fontos, mert a magyar cégeknek az export piacokra való kilépés középtávú tervezést igényel, így fontos, hogy megbízható, állandó partnerhálózatot tudjunk nekik biztosítani. Az egyes partnerekkel havi díjas szerződéses konstrukciót alakítottunk ki, valamint valamennyi szerződés 60 napos felmondási határidővel egyoldalúan megszüntethető. Továbbá fontos leszögezni, hogy a tulajdonosunktól nem kaptuk meg egyben, előre a teljes, négy évre vonatkozó, összeget, hiszen a Kereskedőház szakmai és működési finanszírozása mindig havonta utólagosan történik.

Ducsai-Oláh Zsanett: Határozatlan időre szólnak a szerződésekFotó: Adrián Zoltán - Origo

Vannak-e kimutatások arról, hogy a kereskedőházak mennyiben segítették a hazai cégeket?

A Kereskedőház jelen pillanatban közel 4000 magyar kis- és középvállalkozással áll kapcsolatban. Külföldi kereskedőházainkon keresztül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt iparágak mindegyikében, csak 2015-ben több mint 1500 konkrét üzleti lehetőséget teremtettünk az exportképes hazai KKV-k számára. Továbbá partnereinknek folyamatosan lehetőséget biztosítunk külföldi szakkiállításokon, üzleti fórumokon és rendezvényeken, illetve kormányzati delegációkhoz kapcsolódó eseményeken való részvételre. A céges megjelenések száma az MNKH szervezésében megvalósult rendezvényeken az elmúlt 3 év során 5353 volt.

Látni kell azonban, hogy hosszú folyamaton keresztül vezet az út, amíg az üzleti lehetőségből konkrét megállapodás születik. Segítjük a cégek munkáját azzal is, hogy nem csupán üzleti lehetőségeket kínálunk nekik, hanem folyamatosan képezzük is a hazai KKV-kat Exportakadémia programunkon keresztül, ahol elsajátíthatják a sikeres export ügyletek megvalósításának lépéseit.

A kereskedőház létrejötte óta konkrétan hány szerződés jött létre magyar és külföldi üzleti partnerek között?

A külkereskedelem sok esetben nem csupán a KKV termékén vagy tevékenységén múlik, hanem külső körülmények - háborúk, gazdasági, politikai bizonytalanság - is befolyásolják az üzletkötési lehetőségeket. Azonban ha a sokéves trendet nézzük, akkor 2015-ben már látható az MNKH tevékenységének az eredménye.

Azokban az országokban, ahol a Kereskedőház irodát nyitott, ugrásszerűen megnőtt a regisztrált érdeklődések száma, átlagosan négyszeresére. Azokban az irodákban, amelyeket 2014-ben nyitott az MNKH, a megkeresések öt és félszeresére emelkedtek, ami már a tényleges export számokban is éreztette a hatását. A 2015-ben nyitott irodák is már megnégyszerezték a megkeresések számát az adott országokban, várható, hogy ezen országok esetében a 2016-2017-es export adatok változása fogja jól érzékeltetni az MNKH promóciós tevékenységét.

A kereskedőházzal rendelkező országokban egyre nagyobb a magyar termékek iránti érdeklődésFotó: Adrián Zoltán - Origo

Milyen külföldi mintákat követnek?

Mind Európában, mind az Egyesült Államokban hasonló modellel működnek kereskedőházak. A különbség abban van, hogy míg Magyarországon állami költségvetésből folytatjuk tevékenységünket, és ebből az összegből segítjük a cégeket, addig az USA-ban a cégek fizetnek az ottani export-promóciót végző intézményeknek. A cél minden modell esetében ugyanaz. A kis- és középvállalkozások számára exportpiacokat találni, amikért nagy harc folyik elsősorban a nyitott gazdasággal rendelkező, exportorientált országok közt.

Hogy áll jelenleg a Déli nyitás, vannak-e már konkrét eredmények ezzel kapcsolatban?

Elsősorban Dél-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában tárunk fel konkrét üzleti lehetőségeket, ám ezekben a régiókban hagyományosan nem erősek a kereskedelmi kapcsolataink, így hosszú távú építkezésre van szükség. Az azonban már most látszik, hogy számos iparágban jó esély van potenciális együttműködések kialakítására, hiszen a magyar vállalkozások rendelkeznek olyan termék- és szolgáltatási portfólióval, elsősorban szakértelemmel, amire jelentős igény mutatkozik ezekben a térségekben. A közeljövőben több üzleti delegációt is szervezünk, illetve új irodákat is nyitunk Kambodzsában, Peruban, Brazíliában, Indiában és Kolumbiában is. Emellett a dél-amerikai és mexikói piacon kompetenciaközpontot hozunk létre, melynek célja egy-egy ágazat, szektor dedikált képviseletének ellátása több országra vonatkozóan, speciális szakértelemmel és tudásbázissal.

Konkrét eredmények is születtek, így például Szudánban, ahová innovatív napelemes közvilágítást exportált egy magyar cég több, mint 600 millió forint értékben, de Kambodzsában, Kolumbiában is előrehaladott állapotban van több projektünk is.

"A magyar cégek exporttevékenysége folyamatosan bővül"Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Melyik magyar egyetemekkel van együttműködési programjuk?

Számos egyetemmel indult el az együttműködésünk. Fontos látni, Magyarország számos külföldi fiatalnak biztosít ösztöndíj lehetőséget a hazai felsőoktatás keretein belül, ami mindenképp erősíti az országaink közti gazdasági, kulturális kapcsolatokat. Sokszor magunk is meglepődünk, amikor egy külföldi üzleti találkozó során a tárgyalóasztalnál derül ki, hogy a partnerünk érti a magyar nyelvet, hiszen hazánkban végzett és jelenleg fontos pozíciót tölt be az adott ország gazdasági életében. Ez egy olyan alap, amire építeni lehet és megkönnyíti a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kialakítását. Éppen ezért ezeknek a potenciális kapcsolatoknak a feltárására a jövőben még nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni.

Külföldi intézményekben is terjeszkednek majd?

Amennyiben a terjeszkedés azt jelenti, hogy törekszünk-e stratégiai együttműködések kialakítására, akkor természetesen igen. Innovációs területen nagy előrelépést remélünk a Berkeley Egyetemmel való megállapodástól, amelynek a gyakorlati megvalósítása jelenleg előkészítés alatt van. A magyar start-upperek a Berkeley által javasolt inkubációs programban vehetnek majd részt, így a legújabb trendek ismeretével és tudás birtokában fognak hazatérni. Kivételes lehetőség lesz ez a magyar innovatív projektgazdáknak, melyre nyílt pályázaton lehet majd jelentkezni, idén ősszel. De tervezzük további rangos, nemzetközi intézményekkel való szoros szakmai kapcsolatok kialakítását is. A következő kezdeményezés Dánia, Brazília, Szingapúr irányába tesz majd lépéseket.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház a Berkeley egyetemmel is együttműködikFotó: Adrián Zoltán - Origo

Hány cég vett részt eddig az InnoTrade programjukban?

Eddig közel 40 cég, többségük start-up, 19 nemzetközi kiállításon, befektetetői fórumon mutatkozhatott be, és még további 11 esemény szerepel az idei évi tervek között. Az előzetes várakozásaimat jelentősen felülmúlja az a tény, hogy több induló, technológia-intenzív vállalkozás konkrét üzleti eredményekkel, megkötött megállapodásokkal tért haza egy-egy start-up eseményről, befektetői találkozóról. Van olyan résztvevőnk, aki több mint 10.000 dolláros elő-megrendeléssel a zsebében tért haza. Egy biztos, minden résztvevő jelentősen tudja szélesíteni személyes nemzetközi kapcsolatrendszerét, ami elengedhetetlen feltétele a sikeres piacra lépésnek.

Mi a profilja ezeknek a cégeknek?

Az egészségügyi szektortól a programozás játékos oktatásán keresztül egészen a házi sörfőzőgépig terjed a skálája az Innotrade programban résztvevő kezdő, innovatív vállalkozásoknak. És épp ez a sokszínűség a programunk sikerességének záloga, hiszen szinte valamennyi iparágban megvannak azok az innovációk, amelyek slágertermékké válhatnak a globális piacokon. Külön kiemelném az agrárinformatikát, amiben világszínvonalúak a magyar fejlesztések. A keleti piacokon, elsősorban Kambodzsában és Pakisztánban, már most is jelentős kereslet van ezekre az informatikai megoldásokra.

Jelenleg mennyi tanácsadói szerződésük van? Hány főt érint ez?

Természetes, hogy a több kontinensre, már közel 60 országra kiterjedő, összesen 12 iparág professzionális nemzetközi képviseletéhez szükséges külső tanácsadók felkérése, alkalmazása. A szakértők számos olyan feladatot látnak el, melyekhez szakmai tapasztalatuk, speciális szaktudásuk, nemzetközi kapcsolatrendszerük elengedhetetlen, legyen szó okos város technológiákról, nemzetközi gépipari beszállítói környezetről, az amerikai piacok minőségi elérését és helyi szinten történő magyar cégek képviseletének ellátásáról, vagy épp exportképes agrártermékek felkutatásáról és azokhoz kapcsolódó termékpályák korrekciójáról.

Ducsai-Oláh Zsanett: A tanácsadói szerződések költséghatékony megoldásokFotó: Adrián Zoltán - Origo

Összesen kilenc magánszeméllyel és három céggel van jelenleg tanácsadói szerződésünk. Ez arányosítva a Kereskedőház teljes létszámához, alig hat százalék. Ha minden speciális tudással és kapcsolatrendszerrel bíró szakembert állományba vennénk, akkor sokkal többe kerülne a foglalkoztatásuk. Vagyis ez egy költséghatékony megoldás.

Hogy áll az Áldomás ernyőmárka értékesítése? Vannak-e ennek konkrét számai? Lesznek-e újabb Áldomás termékek?

Épp a hazai és exportértékesítés elindításának küszöbén állunk. Az Áldomás élelmiszermárka összesen közel 100 terméke ugyanis idén ősszel felkerülhet több hazai élelmiszerlánc polcaira. Ezzel egy időben elindul az exportértékesítés is az Egyesült Királyságban és a skandináv országokban, vagyis a hazai és az exportpiacokon közel egyszerre tesszük elérhetővé a prémium magyar, természetes alapanyagú élelmiszerek legjavát.

Jövő év első negyedévére van beütemezve Japán, Németország és az Egyesült Arab Emirátusok piacainak elérése. Amit külön kiemelnék, hogy az Áldomás élelmiszer márka létrehozásában az érintett minisztériumok és háttérintézmények példaértékű összefogására volt szükség, mely közel egy éven át tartó előkészítő munka után vált mára valósággá.