Nem igaz, hogy a hatalom számára kedves embereket hozhatnánk helyzetbe – állítja az igazságügy- miniszter. Trócsányi László visszautasította a feltételezést, hogy politikai célokat szolgálna a közigazgatási felsőbíróság felállítása. A törvénytervezetet jelenlegi formájában egyik parlamenti ellenzéki párt sem támogatja.

A miniszter a Népszabadságnak adott interjúban felidézte, már akkor jelezte, hogy a közigazgatási bíráskodással foglalkozni kíván, amikor felkérést kapott a posztjára, a most vitatott tervezetek pedig kétéves előkészítés eredményeként születtek meg. 

A közigazgatási felsőbíróságba kerülő bírákról Trócsányi László azt mondta nem igaz, hogy a hatalom számára kedves embereket hozhatnánk helyzetbe". A versenyvizsgával objektív szempontok alapján születhet meg a döntés. 

Trócsányi László visszautasítja a feltételezést, hogy pártbíróságot hoznának létreForrás: MTI/Máthé Zoltán


A miniszter megerősítette, hogy a bírósági hivatal vezetőjének nem lesz vétójoga a bírák kinevezésénél. Az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének alkotmányossági aggályaira Trócsányi László azt mondta, egykori alkotmánybíróként is állítja: olyan tervezettel nem állna elő, amelynek kapcsán alkotmányossági aggályok vetődnek fel. A hivatalnak a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogköreit nem vonják el, csak a bíróvá válás feltételeit módosítják, de ezt az alaptörvény nem zárja ki. A közigazgatási felsőbíróság létrehozása szerinte sem ellentétes az alkotmánnyal, miként az sem, hogy annak elnökét egy négytagú, az OBH vezetőjéből, az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria elnökéből, valamint az igazságügyi miniszterből álló bizottság jelölje legalább három igen szavazattal.

A Jobbik, az LMP és az MSZP sem elégedett

Mind a Jobbik, mind az LMP támogatja a közigazgatási bíróságok felállításának gondolatát, az igazságügyi tárca erről szóló törvénytervezetét azonban jelenlegi formájában nem tartják elfogadhatónak, mert szerintük lehetőséget ad a bíráskodás politikai befolyásolására.
Erről Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselője, valamint Hadházy Ákos, az LMP társelnöke és Csarnó Ákos, az ellenzéki párt szakszóvivője számolt be azután, hogy részt vettek az igazságügyi miniszter által kezdeményezett ötpárti egyeztetésen.

Hadházy kifejtette: pártja azt csak akkor szavazná meg a kétharmados többséget igénylő előterjesztést, ha a kormány elfogadja az LMP 12 pontos módosító javaslatát. Kijelentette, az LMP nem adhatja a nevét az eddig is gyenge bírói önkormányzatiságot tovább csorbításához.

Az ötpárti egyeztetésen nem vett részt az MSZP, ugyanis az ellenzéki párt már korábban közölte, hogy a javaslatot a független bíráskodás elleni támadásnak tartja,

Az MSZP az ötpárti egyeztetés után kiadott közleményében is jelezte: továbbra sem támogatja a közigazgatási bíróságok felállításának fideszes tervezetét, mert az csak a közigazgatási bíráskodás fideszes pártkatonákkal való feltöltését, így pedig a bírói függetlenség felszámolását szolgálja.