Kvótareferendum: 50 százalék körül billeg a részvétel

2016.09.07. 08:57

A korábbi népszavazások esetében mindig magasabb részvételi arányt jeleztek előre a közvélemény-kutató intézetek, mint ahányan valóban el is mentek szavazni. 2008-ban átlagosan 6,6 százalékponttal becsülték felül az aktivitást, míg 2004-ben 8,5 százalékponttal. Idén eddig átlagosan 51 százalékos részvételt jeleznek előre, de a kampány igazán erős része most kezdődik.

Már csak szűk egy hónap van hátra az október 2-i kvótareferendumig, így egyre nagyobb figyelem irányul arra, hogy vajon meglesz-e az érvényességhez szükséges 50 százalékos részvétel, valamint hogy milyen arányban oszlanak majd el a szavazatok. Az eddig rendelkezésünkre álló felmérésekből, valamint a 2004-es és 2008-as tapasztalatokból megpróbáljuk felvázolni, hogy mire számíthatunk október 2-án.

51 százalék

Eddig összesen nyolc felmérés látott napvilágot a közelgő magyar népszavazásról. Ezek közül hét kutatásban szerepelt a várható részvételről szóló prognózis. A tavasszal készült felmérésekben még bőven 50 százalék fölötti biztos részvételt mértek, a nyáron ez 50 százalék alá csökkent. A legutolsó kutatás szerint viszont már53 százalék mondta biztosra a megjelenést október 2-án, és 23 százalék valószínűleg elmegy. A hét kutatás átlagos részvételi adata 51 százalék.

Sokan azt mondják, hogy elmennek szavazni, de ezt valójában nem teszik megForrás: MTI/Nagy Lajos

A részvétel megbecslése az egyik legnehezebb dolog a közvélemény-kutatásokban, mivel rengeteg tényezőtől függ, hogy végül hányan veszik a fáradságot, hogy elmennek szavazni. Sokan csak az utolsó napokban, vagy éppen a szavazás napján döntenek, és természetesen az időjárás is befolyásolja az elmenetelt. Az elmúlt évtizedek általános tapasztalata, hogy a 2002-es országgyűlési választást leszámítva az intézetek mindig felülbecsülték a várható részvételt, ami a népszavazások esetében még jobban érvényesült.

Hazudnak

A másik tényező, hogy a megkérdezettek egy része nem mond igazat a kérdezőbiztosoknak. Ennek oka, hogy úgy érzik, az az elvárás, hogy részt vegyenek a népszavazáson, ezért inkább azt válaszolják, hogy elmennek. Mindezt alátámasztja, hogy a választások után mindig többen mondják azt, hogy elmentek szavazni, mint ahányan valóban elmentek (és szinte mindig jóval többen mondják azt, hogy az aktuális győztesre szavaztak, mint a valóságban). 2008-ban a megkérdezettek 74 százaléka mondta, hogy részt vett a 2006-os országgyűlési választáson, miközben akkor csak 67 százalék volt a részvétel. 

Az október 2-i népszavazás csak akkor lesz érvényes, ha 50 százalék plusz egy fő megy el szavazniForrás: MTI/Komka Péter

Nehéz megbecsülni

A korábbi népszavazásokkal való összehasonlítás a jelenlegi helyzetben azért sántít egy picit, mivel 1997 és 2010 között elég volt a népszavazáson az érvényességhez, ha az összes választó egynegyede azonosan voksolt egy kérdésre. Így adott esetben egy népszavazási érvényességhez elég volt, ha mondjuk 30 százalék elment, és túlnyomó többségük azonosan szavazott. Mindezek után először nézzük a legutóbbi, 2008-as népszavazás előtti felméréseket a részvételre vonatkozóan.

A Szonda Ipsos 2008. januárban készített felmérése szerint a megkérdezett, szavazásra jogosult állampolgárok 48 százaléka jelezte, hogy elmenne a népszavazásra. 2008 februárjában a Tárki és a Medián adatai szerint 65,4 százalék mondta, hogy biztosan elmegy, és 16,1 százalék tartotta valószínűnek, hogy elmegy szavazni. A március 9-i népszavazás előtti héten 58,9 százalék mondta biztosra, míg 19,9 százalék valószínűre a részvételt.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Orbán Viktor Fidesz-elnök portréjával illusztrált kampányplakát Szombathely belvárosában a 2008-as népszavazási kampánybanForrás: MTI/Czika László

Tévedések

A felmérések előrejelzésével szemben végül csak 50,51 százalék jelent meg a szavazóurnáknál. A legutolsó méréshez képest ez több mint nyolc százalékpontos visszaesést jelentetett, míg a februári előrejelzés több mint 15 százalékpontot tévedett, de a januári alábecsülte a részvételt. Átlagban 6,6 százalékpontot tévedtek a felmérések. Persze ez a népszavazás érvényességét nem befolyásolta, mivel mindhárom kérdésben (vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj) az összes választónak több mint 40 százaléka azonosan szavazott (ráadásul ez a népszavazás a jelenlegi szabályok szerint is érvényes lett volna).

A 2004. december 5-i népszavazáson a kórházak privatizációjáról és a kettős állampolgárság bevezetéséről szavazhattunk. Novemberben a Tárki azt közölte, hogy a részvétel mintegy 50 százalékos lesz. A Medián akkor 42 százalékos részvételt várt. Mindezekkel szemben csupán 37,49 százalékos volt a megjelenési arány, így a közvélemény-kutatók, akkor is meglehetősen túlbecsülték az aktivitást, bár a Medián csak kevesebb mint öt százalékpontot tévedett. Összességében 8,5 százalékpontot tévedtek a felmérések.

A 2004-es népszavazáson az aktív kampány ellenére kevesebb mint 40 százalék ment elForrás: AFP/Attila Kisbenedek

A legnagyobb felülmérést egyébként a Medián produkálta még a 2003-as európai uniós tagságról szóló referendumon. Akkor az intézet azt közölte, hogy 71 százalék mondja biztosra a részvételét, de végül csak 46 százalék jelent meg, pedig 13 évvel ezelőtt este kilenc óráig lehetett szavazni a korábbi este hét órával szemben. A Medián a legpontosabban az 1997-es NATO-tagsági népszavazási részvételt találta el. Akkor 52 százalékot vártak, és végül 49 százalék ment el.

Most jön a kampány

Ha az idei népszavazás esetében a korábbi évtizedek tendenciái érvényesülnek, akkor a jelenleg ismert adatok alapján nem biztos, hogy meglesz az 50 százalékos érvényességi küszöbhöz szükséges szavazatmennyiség. Az utolsó két népszavazás átlagos felülmérése 7,55 százalékpont volt. Ennek alapján most 44-45 százalék körül lehet azok aránya, akik biztosan elmennek majd október 2-án szavazni, mivel az eddigi felmérések részvételi átlaga 51 százalék.

A kormány kényszerbetelepítés elleni népszavazáson való részvételre felhívó óriásplakátjai SalgótarjánbanForrás: MTI/Komka Péter

Mivel azonban a kampányból még egy hónap hátra van, így nagy valószínűséggel a választáshoz közeledve növekedni fog a magukat biztos résztvevőnek mondók aránya. Emellett azt sem tudjuk, hogy a választókra milyen hatást gyakorol, hogy most a részvételi arány nagyobb szerepet kap, mint a 2010 előtti népszavazásokon. Mindezek várható hatásait persze most nem tudjuk megmondani, de október 2-án estére okosabbak leszünk.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK