Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint 2016 végén kezdődhet az a per az Európai Bíróságon, amit Magyarország indított a kötelező uniós betelepítési kvóta ellen. Ítélet 2017 második negyedévében várható.

Várhatóan 2016 végén lesz az első tárgyalás a luxemburgi bíróságon (az Európai Unió bíróságán) az úgynevezett kvótaperben – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés igazságügyi bizottságának szeptember 12-ei, hétfői ülése után tartott sajtótájékoztatóján.

Ítélet 2017 közepén várható

Az államtitkár előrevetítette azt is, hogy 2017 második negyedévében születhet meg a bíróság döntése, amelynek meghozatalakor reményei szerint a testület figyelembe veszi a magyar kormány által tíz pontban felsorolt anyagi és eljárásjogi kifogásokat.

1294 menedékkérőt költöztetnének Magyarországra 

Az EU bel- és igazságügyi tanácsa tavaly szeptember 22-én elfogadott határozata – Magyarország ellenszavazatával – 160 000 menekült kötelező szétosztásáról rendelkezett, és közülük a kötelező kvóták alapján kellene szétosztani 120 ezer embert a tagállamok között. A minősített többséggel hozott döntés értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene átvennie Görögországból és Olaszországból.

Völner Pál felidézte: decemberben nyújtotta be Magyarország az Európai Unió bíróságára a keresetét. Felperesi oldalon Lengyelország beavatkozóként jelent meg a perben, Szlovákia pedig maga is keresetet nyújtott be. Az alperesi oldalon Olaszország és Görögország szerepel, Németország, Franciaország, Luxemburg, Belgium és Svédország pedig az ő oldalukon avatkozott be a perbe.

Völner Pál szerint 2017 második negyedévére dönthet az Európai Bíróság a kvótaperbenFotó: Mudra László - Origo

Völner állandó mechanizmustól tart 

Az államtitkár több pontban foglalta össze azokat az európai uniós döntéseket, amelyek az ő értékelése szerint abba az irányba mutatnak, hogy az ideiglenes áthelyezésből egy állandó és felső határ nélküli áttelepítési mechanizmust hozzanak létre az EU-n belül. Hangsúlyozta: a kormány ezeket a törekvéseket ellenzi, továbbra is a külső határok védelmére, a különböző bűnözői csoportok megfékezésére helyeznék a hangsúlyt, és olyan javaslatokat támogatnak, amelyek az illegális bevándorlás problémájának helybeni kezelését segítik elő.

Kiemelte azt a májusi bizottsági előterjesztést, amely menekültenként 250 ezer eurós bírsággal sújtaná azokat a tagállamokat, amelyek nem vesznek részt az automatikus, felső határ nélküli mechanizmusban. Hozzátette: ez azért is érdekes összeg, mert míg a 120 ezres kontingens szétosztásánál fejenként 6 ezer eurós, az állandó elosztási mechanizmusnál 10 ezer eurónyi támogatást helyeztek kilátásba. Úgy vélte, látható, hogy nem ideiglenes vagy eljárási költségről, hanem integrációs összegről van szó, ami viszont messze túlmutat a jogi felhatalmazás keretein.

Völner Pál közölte: a bizottság részéről folyamatos törekvés figyelhető meg az osztott hatáskörök elvonására a tagállamoktól, és szuverenitásuk csökkentésére, a magyar kormány azonban ehhez nem fog hozzájárulni.

Az ellenzék sem támogatja a kvótát 

A bizottság ülésén Bárándy Gergely, a testület MSZP-s tagja megerősítette, hogy pártja továbbra sem támogatja a kötelező betelepítési kvótát, miként az „értelmetlen népszavazási kérdéseket sem”.

Vas Imre, a testület fideszes alelnöke erre reagálva azt mondta: annak ellenére, hogy az MSZP nem támogatja a kötelező betelepítési kvótát, mégis távolmaradásra buzdít, amivel valójában kifejezetten támogatja a betelepítési kvótát. A kormánynak ugyanis minél nagyobb támogatásra, politikai felhatalmazásra van szüksége ebben az ügyben – tette hozzá.

A Jobbik részéről Staudt Gábor és Apáti István bírálta a Fidesz–KDNP európai képviselőinek hozzáállását a kérdéshez. Válaszul Völner Pál rögzítette, hogy a képviselők a kormánnyal egyező álláspontot képviselnek, és ezt minden szavazáson érvényesítik.

Apáti István megjegyezte azt is, hogy a népszavazás csak a kvótáról rendelkezik, de például a visszatoloncolásról már nem. Erre az államtitkár az felelte, a kormány hozzáállása, álláspontja a népszavazás kérdéséből jól látható, és többször is kifejtették, hogy az illegális bevándorlók nem Magyarországon léptek először az Európai Unió területére.