Több ezer HIV-fertőzött lehet, aki nem is tud róla

2016.09.14. 09:37

A világban évről évre kevesebb az újonnan diagnosztizált HIV-fertőzött, bár a csökkenés mértéke lassul, ami figyelmeztető jel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. Egyedül a kelet-európai és a közép-ázsiai régióban növekedett a fertőzöttek száma 2010 és 2015 között. Magyarország inkább a nyugat-európai régióhoz tartozik, ahol csak lassan növekszik a HIV-fertőzöttek száma.

Magyarországon az elmúlt évtizedben megközelítőleg ugyanannyi, 80 ezer szűrést végeztek el évente, és 2010 óta átlagosan 200–300 HIV-fertőzöttet vesznek újonnan nyilvántartásba, a számuk 20–30-cal nő az előző évhez képest. 

Az újonnan regisztrált HIV-fertőzések száma

„Egyáltalán nem olyan drámai a helyzet, mint Ukrajnában vagy Oroszországban, ahol több százezres nagyságrendű a HIV-fertőzöttek száma, és ahol többnyire az intravénás droghasználók és szexpartnereik a fő rizikócsoport” – válaszolta az Origo kérdésére dr. Szlávik János infektológus. Ebben a tekintetben Magyarország inkább a nyugat-európai régióhoz tartozik, ahol csak lassú növekedés tapasztalható a HIV-fertőzöttek között. Mivel egyre több fertőzött jut hozzá a leghatékonyabb gyógyszeres kezeléshez, egyre tovább is élnek, és egyre kevesebben halnak meg a HIV-vírus okozta AIDS-ben. 

A WHO 2015-ös statisztikai adatai:

  • 36,7 millió nyilvántartott HIV-beteg volt a világon.
  • Egy év alatt 2,1 millió fővel nőtt a számuk, ez alig 100 ezerrel kevesebb, mint 2010-ben.
  • 2010-hez képest 6 százalékkal csökkent az újonnan regisztrált HIV-fertőzöttek száma összességében, viszont Kelet-Európában és Közép-Ázsiában 57 százalékos növekedés figyelhető meg.
  • Feleannyi gyerek van az újonnan regisztrált fertőzöttek között, mint 2010-ben.
  • A fertőzöttek 20 százaléka 15 és 24 év közötti nő volt.
  • 17 millióan részesültek a kombinált antiretrovirális kezelésben, 9,5 millióval többen, mint 2010-ben. 
  • 1,1 millió ember halt meg AIDS-ben, míg 2010-ben még 1,5 millió.

A Szent László Kórház osztályvezetője azt mondta, hogy havi rendszerességgel nagyjából 1700 fertőzöttet kezelnek az osztályukon. Az aggasztóbb inkább az, hogy 

nagyjából kétszer ennyi fertőzött lehet, aki nem tudja magáról, hogy elkapta a HIV-vírust, és mivel nem tartozik a rizikócsoportokba, szűrésekre sem jár. 

„A magyar intravénás droghasználók valamilyen okból »megúszták« a HIV-járványt, közöttük egy-két új eset van évente. Fertőzött prostituáltakkal sem nagyon találkozunk itt, az osztályon. Azt nem tudni, ők milyen rendszeresen járnak szűrésre, de elvileg járnak. A rizikócsoportok közül maradnak még a melegek, akik jellemzően rendszeresen elmennek szűrésre” – tette hozzá a főorvos. 

Kell lennie tehát egy nagyjából háromezer fős, döntő részben heteroszexuális, fertőzött csoportnak, amelyet nem lát az ellátórendszer. Ráadásul ők másokat is megfertőzhetnek, hiszen nem is tudják, hogy vírushordozók. A fiatalok veszélyérzete manapság jelentősen csökkent az 1980-as, 1990-es évekhez képest, amikor a HIV-fertőzés az esetek döntő részében felért egy halálos ítélettel, és nagy erőkkel folytak a megelőző és a biztonságos szexre figyelmeztető kampányok. Manapság azonban éppen a többi nemi betegség – például a hepatitiszfertőzések vagy a szifilisz – terjedésének drámai növekedése mutatja, hogy az óvszerhasználat egyáltalán nem alapvető az alkalmi kapcsolatoknál sem, akár hetero-, akár homoszexuális partnereknél. 

A magyarországi hepatitisz C-fertőzöttek:

  • Számukat 70 ezerre becsülik. 
  • Közülük 40 ezren már krónikus májbetegek. 
  • Csak 20 ezer diagnosztizált beteg van. 
  • 5 milliárd forintot költ idén a kormány a legsúlyosabb stádiumban lévő betegek gyógyszeres kezelésére. 
  • Tízszer annyi (400 millió) hepatitisz C-fertőzött él a világon, mint amennyi HIV-beteg.

A kérdés az, hogy a lappangó fertőzöttek közül hogyan lehetne minél többet időben kiszűrni. Több anonim szűrési lehetőség jó lenne. Bár az anonimitás némileg túlzás, mert ha pozitív eredményt hoz a teszt, az illetőt azonnal beazonosítja az állami egészségügyi rendszer, hiszen másként nem vehető igénybe a társadalombiztosítás segítsége a költséges vizsgálatokhoz és terápiához. Persze a szűrés maga anonim, és az eredményt is csak személyesen közlik az illetővel, illetve a HIV-pozitív beteg nevesített vizsgálatait is csak a vizsgáló orvos ismerheti, akit köt a titoktartás. Ugyanakkor Magyarországon még mindig elég gyakoriak az előítéletek, a kiközösítés a HIV-pozitív emberekkel szemben, nem ritkán még az egészségügyben is. 

A világon élő HIV-fertőzöttek 46 százaléka részesül kezelésben, míg a HIV-es gyerekek 49 százaléka, vagyis az lehet mondani: csak minden második fertőzött jut kezeléshez. Öt évvel ezelőtt azonban még csak minden negyedik fertőzött kapott kezelést. A növekedés főleg az afrikai kontinensen elért fejlődés eredményeForrás: MTI/EPA/Fully Handoko

A Nyugat-Európa nagy részén már patikákban is kapható legújabb, otthon elvégezhető gyorstesztek lassabban érnek el Magyarországra, de online nagyjából 4000-5000 forintos értékben megvásárolhatóak ezek is. A civil és az ÁNTSZ által fenntartott szűrőhelyeken, a nemibeteg-gondozókban, illetve a Szent László Kórház 3-as épületében is végeznek anonim, ingyenes gyorstesztet az ujjbegy megbökésével nyert vérből vagy nyálmintából. Ezekkel 20 perc alatt eredmény kapható. Azt azonban érdemes tudni, hogy 

a HIV-fertőzés feltételezett időpontjától négy hetet várni kell, mert addig nem lehet kimutatni a vírus jelenlétét, bár már fertőz a beteg. 

A célzottabb szűrés is növelné a hatékonyságot, vagyis hogy oda mennek a szűrést végző szervezetek, ahol a fiatalok nagy számban megtalálhatók. Vannak is ilyen kezdeményezések, például a nagy nyári fesztiválokon. A területen azonban a civil aktivitás egyre gyengébb: nemhogy több HIV-betegeket segítő szervezet lenne, hanem a meglévők is inkább megszűnnek. 

Ugyan 2010 óta létezik új AIDS-stratégiai tervezet, de még nem került az Országgyűlés elé. „Elő van készítve a Nemzeti HIV/AIDS Szakpolitikai Program, és a dokumentum aktualizált adatai és a kapcsolódó feladatok várhatóan az új Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Stratégiában kapnak majd helyet” – válaszolták az Origo kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériumától. 

Nem jellemző nálunk a HIV-fertőzéssel kiszűrt migráns
Mivel 2014-ben az UNAIDS jelentés szerint Nyugat- és Közép-Európában az újonnan nyilvántartásba vett HIV-fertőzöttek 37 százaléka afrikai – azon belül is a szaharai térségtől délre lévő területekről származó – bevándorló volt, felmerül a kérdés, mennyire érinti ez Magyarországot. – Mivel nem vagyunk célállomás, nem jellemző, hogy nálunk HIV-fertőzött bevándorlót szűrnének ki, sőt 5–10 évvel ezelőtt ez sokkal gyakoribb volt – mondta dr. Szlávik János. Az infektológus hozzátette: ez a 40 százalék körüli arány elsősorban Nagy-Britanniára, illetve Svédországra lehet igaz, ahová a legtöbb, Afrika egyenlítőtől délre eső országaiból származó migráns érkezik.