Áder: a klímaváltozás sok egészségügyi problémát hozhat

2016.09.19. 15:55

A klímaváltozás következményeként számos gazdasági, társadalmi, azon belül egészségügyi problémával kell a világnak szembenéznie - erről Áder János beszélt hétfőn, a Semmelweis Egyetemen tartott előadásában.

Az államfő kifejtette, a klímaváltozás a Föld számos országában okoz majd a gazdaságra nézve is súlyos problémát, kezdve a szabadban történő munkavégzéstől a különböző szúnyogok által terjesztett betegségekig vagy a parlagfű koncentrációjának növekedéséig. A levegő, a víz és az egyéb természeti kincsek károsítása mellett Áder János kitért a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatására. Példaként elmondta, hogy tavaly Magyarországon öt hőségriadót kellett elrendelni, és 1600-an haltak meg a hőség következtében.

A Klímaváltozás, vízválság, egészség. Merre tart a világ? Mit tegyünk? című, orvostanhallgatóknak tartott előadásában Áder János példaként elmondta, hogy például

az Öböl-országokban lényegében 2030-ra elérik azt az állapotot, hogy az év 7-8 hónapjában lehetetlen lesz a szabadban munkát végezni,

ez a korlátozott munkavégzés pedig az adott ország GDP-jére lesz minden bizonnyal negatív hatással. A köztársasági elnök felhívta a figyelmet a klímaváltozással összefüggő, különböző súlyos megbetegedést - maláriát, zikalázat - okozó szúnyogok északi féltekén történő megjelentésére, vagy a parlagfű pollenkoncentrációjának növekedésére.

Új vagy már régen elfelejtett betegségekkel kell felvenni a harcot - emelte ki az államfő. Áder János szerint a migráció kérdését a klímaváltozással összefüggésben is vizsgálni kell, mint mondta, részben a háborús övezetekből, részben pedig a klímaváltozás következményeként manapság 65 millió ember van úton. Van, aki csak a szomszéd városig, országig ment, de van, aki eljött Európáig - mondta. Ha ezt az összefüggést nem látjuk, akkor vakok vagyunk - tette hozzá Áder János. A probléma megoldására nemzetközi összefogásra és "dollármilliárdokra" van szükség, de ha nem teszünk semmit, akkor ennek következményeit elsősorban Európa fogja megszenvedni.

Áder JánosForrás: MTI/Bruzák Noémi

Az államfő - aki előadását számos képpel, grafikonnal és a hallgatósághoz intézett kvízkérdésekkel tarkította - kifejtette, ha a környezeti terhelés nem fog csökkenni, akkor a jövőben számos természeti, gazdasági, társadalmi problémával kell a világnak szembenéznie. Áradások és aszályok és egyéb természeti csapások gyakoribbá válásával kell számolni, továbbá az élelmiszer-termelés feltételeinek romlásával, a tengerek savasodásával, a jégtakaró olvadásával kell szembenézni. Áder János kiemelte, a klímaváltozáshoz jelentősen hozzájárult a gyorsuló világ, a Föld népességének ugrásszerű növekedése, az urbanizáció erősödése. Elmondta,

minden héten egymillió ember válik városlakóvá,

aminek az lesz a következménye, hogy 2050-ig annyi infrastruktúrát kell megépíteni, mint amennyit az elmúlt kétezer évben összesen. Hozzátette: a természeti erőforrások koncentrációja zajlik az urbanizáció révén, amely végső soron a szén-dioxid-kibocsátás drámai növekedéséhez vezetett. Áder János az előadásában kitért a tavalyi párizsi klímamegállapodásra is, amelyről úgy tartja "lélektani áttörés történt", hiszen - mint mondta - a politikusok nagy többsége mára elfogadja, hogy a klímaváltozás egy létező politikai, gazdasági, társadalmi probléma.

A legnagyobb bajt elkerültük, a legnagyobb jót azonban nem értük el- fogalmazott a párizsi klímacsúccsal kapcsolatban a köztársasági elnök, és úgy vélte, a megkezdett úton tovább kell lépni, és további megoldásokra van szükség. Pozitívumként értékelte, hogy Amerika és Kína ratifikálta a párizsi dokumentumot, és jó hír az is - folytatta az államfő, hogy 2020 helyett már az idén életbe léphet a klímaegyezmény.