Gödöllői légi katasztrófa – az egyik pilóta hibázhatott

repülőgéproncs
Földhöz csapódott és darabokra szakadt kisgép roncsa a gödöllői reptér közelében
Vágólapra másolva!
Kommunikációs hiba, legalábbis ezt gondolja a gödöllői repülőbalesetről a Magyar Pilóta Akadémia vezetője. A rutinos pilóta azt mondja, a két gép azért ütközhetett össze, mert az egyik éppen átválthatott egy másik légi irányítási központ frekvenciájára, így nem hallhatta, hogy a másik gép pont alatta van.
Vágólapra másolva!

„Kisgyermekes apaként engem is nagyon megrázott, ami történt” – mondta megkeresésünkre a Magyar Pilóta Akadémia vezetője a vasárnapi balesetre reagálva.

A hétvégén két repülőgép ütközött össze Gödöllő és Isaszeg között. Négyen haltak meg, az egyik gép, egy Cessna pilótája – ezen a gépen többen utaztak, ejtőernyősök, ők azonban a baleset előtt, tervük szerint kiugrottak –, és a másik gép – egy Piper típusú – pilótája és két utasa, egy anyuka és a kislánya.

A Gödöllőnél lezuhant egyik repülő roncsa Forrás: police.hu

Jóny István szerint az egészben az a legmegdöbbentőbb, hogy ez megtörténhet, a hasonló balesetek ugyanis nagyon ritkák.

A szakember azt is mondja,

A hangsúly pedig itt a valamelyiken van – teszi hozzá. Ezen a területen ugyanis három légi irányítás is segíti a pilótákat: a helyi mellett az úgynevezett északi irányító, valamint a Liszt Ferenc repülőtéré. Utóbbi azért tölt be fontos feladatot, mert itt már végezhetnek le-, illetve felszállást az utasszállítógépek.

Jóny úgy tudja, az alacsonyabban repülő gépnek – amelyiken az anya és kislánya is utazott – a helyi légi irányítással, a másiknak – amelyik az ejtőernyősöket vitte – szerinte egy bizonyos pontig a helyivel, később pedig a Liszt Ferenc repülőtérével volt kapcsolata.

A két irányító központ közötti váltásra azért lehetett szükség, mert utóbbinak magasra kellett szállnia,

hogy az ejtőernyősök biztonságosan kiugorhassanak, egy bizonyos magasság fölött pedig kötelező váltani.

Forrás: police.hu

A szakember úgy tudja, a balesetet az okozhatta, hogy a Cessna pilótája a Liszt Ferenc repülőtér irányítási központjáról

Ráadásul azok a gépek, amelyek ejtőernyősöket visznek fel, az ugrás után gyorsan szoktak landolni. Így a másik gépnek minden bizonnyal esélye sem volt elkerülni a balesetet, minden a pillanat tört része alatt történhetett. A magasan repülő gép pilótája ráadásul lefelé, míg az alacsonyan szálló fölfelé nem láthatott ki.

Megkerestük a légi irányítási központot, a HungaroControl Zrt.-t. Kérdéseinkre azonban egy uniós jogszabályra hivatkozva nem válaszoltak. Így nem tudták megerősíteni, hogy a magasabban repülő gép rádiókapcsolatban állt a Liszt Ferenc repülőtéri légi irányítással.