No-go zónák: aki nem ott él, nem is mer bemenni

2016.09.22. 18:16

Sok nyugat-európai országban van olyan terület, amelyről a helyiek úgy érzik, az oda betévedő „idegen” könnyen válik áldozattá. A köznyelvben sokszor no-go zónáknak nevezett városrészek a nevet onnan kapták, hogy veszélyes oda bemenni.

Párizsban ZSP-nek nevezik

Franciaországban a prefektúra a biztonsági szempontból nehéz kerületeket ZSP-nek, azaz „zones de sécurité prioritaires” – vagyis kiemelt biztonsági fokozatú zónáknak hívja.

Párizsban és a hozzátartozó agglomerációban 9 ilyen terület szerepel a nyilvántartásokban. De Marseille-ben is vannak ilyen területek.

Életkép, MarseilleForrás: AFP/Boris Horvat

Idén már 26 áldozata van a bandaháborúknak,

míg 2015. január és szeptember között csak 13 áldozata volt. A calais-i menekülttábor és környéke szintén különösen veszélyes területté vált.

Időről időre megjelennek olyan vélemények is a sajtóban (pl. nyugalmazott, korábbi magas rangú tisztviselők részéről), amelyek szerint Franciaországban vannak „jogon kívüli területek”.

Patrick Kanner, a városokért felelős francia miniszter (Szocialista Párt) idén márciusban a brüsszeli terrortámadás után azt állította, hogy Franciaországban legalább 100 olyan városrész van, mint amilyen a belgáknál Molenbeek.

Migránsok rohannak Calais-ban a könnygáz előlForrás: AFP/Philippe Huguen

Belgiumban „Csatorna-tervet” készítettek

Egy molenbeeki utca részleteForrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Winfried Rothermel

A belga politikai közéletben a novemberi és márciusi terrortámadások óta elfogadott fordulat, hogy Brüsszel északi városrészeiben jelentős, a többségi társadalomtól elzárkózó, radikalizálódásra hajlamos, bevándorló eredetű közösségek élnek. Ugyanakkor változatlanul nem elfogadott arra még utalni sem, hogy ezekben a városrészekben más kulturális normák érvényesülnek, vagy hogy az utcán járók nagyobb veszélynek lennének kitéve.

2015 novemberében Jan Jambon belga belügyminiszter elismerte, hogy elvesztették az irányítást Molenbeek negyed felett. Ezért a biztonságérzet javítására és a radikalizálódás visszaszorítására

február 4-én bejelentette az úgynevezett „Csatorna-tervet”,

amely nyolc városrészt ölel fel: Molenbeek, Anderlecht, Saint-Gilles, Laeken, Saint-Josse, Schaerbeek, Koekelberg kerületeket Brüsszelben, valamint Vilvoorde városát.

A csatorna északkelet-délnyugati irányban szeli át a fővárost; Brüsszel közelmúltban hírhedtté vált, többségében bevándorlók lakta negyedei e csatorna mentén, illetve főként attól nyugatra helyezkednek el.

A programban meghatározták, hogy a „Csatorna-zónákban” 485 új rendőr dolgozik majd. A bejelentés szerint ezekből 325 a rendőrség adminisztratív állományát erősíti majd. A tervre 38,9 millió eurót akarnak költeni. A rendőri erősítés pedig először Molenbeek kerületben, valamint Vilvoorde-ban lesz érezhető.

A rendőrök legfőbb feladata a radikalizmus gócpontjainak feltárása a helyi kerületekben.

A terv szorosan illeszkedik a szövetségi szinten bejelentett állománybővítés koncepciójába, ugyanakkor rögtön megosztotta a városi önkormányzatok polgármestereit. Kritikaként hangzott el, hogy a flamand területek nem kapnak megfelelő erősítést, valamint hogy egy egységes, szövetségi szinten előkészített terv hatékonyabb lenne.

Február 27-én, összhangban a belügyminiszternek a városrész megtisztítására tett novemberi ígéretével, már 22 új rendőr teljesített szolgálatot Molenbeekben.

Egyes brit no-go zónákat kábítószercsempészek uralnak

Donald Trump amerikai elnökjelölt 2015. decemberi kijelentése után, miszerint no-go zónák vannak Londonban, a The Sun és a Daily Mail is arról írt, hogy név nélkül nyilatkozó és kommentelő rendőrök egyetértettek Trump állításaival. Az egyik rendőr arról beszélt, hogy

nem félnek ugyan, de feletteseik arra kérték őket, hogy egyes területeken ne viseljék az egyenruhájukat.

Egy másik, név nélkül nyilatkozó rendőr szerint London egyes területeire nem szívesen mennek be rendőrautóval, mert attól félnek, hogy megdobálják őket.

Hamid Ghodse, az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szerv (INCB) korábbi elnöke már 2012-ben arról beszélt, hogy Birmingham, Manchester és Liverpool egyes területei „no-go zónák”, amelyet kábítószercsempészek uralnak.

Sir Roger Scruton, híres brit filozófus, aki a napokban Magyarországon járt, arra a kérdésre, hogy vannak-e az angoloknál no-go zónák, igennel válaszolt.

"Beteheti [ezekre a területekre a lábát], csak nem túl biztonságos. Bradford városa jó példa erre. Muszlim bandák nem egyszer kizsákmányolnak, kihasználnak fiatal lányokat (...) Persze, lehetséges [az integráció].

De mindig ott lesz az a kisebbség a körükben, amely nem akar integrálódni.

Azért nem, mert az identitását a hite adja, a hitével azonosul, nem pedig az országgal, ahol él. A hűsége kizárólag Allahot illeti, nem pedig Nagy-Britanniát” – mondta.

Európa több nagyvárosához hasonlóan Londonban is előfordult olyan eset, hogy magukat saríajárőröknek nevező szélsőségesek fenyegettek meg helybélieket. Nagy-Britanniában a fennálló jogrenddel párhuzamosan több tucat saríabíróság is működik, amely a muszlim igazságszolgáltatási rendszer szerves része.

Lutoni utcán sétáló muszlimokForrás: AFP/Adrian Dennis

Szeptember 21-én az amerikai konzervatív Breitbart brit oldalán a következő kérdésről szavazhattak:

A tömeges bevándorlás no-go zónák kialakuláshoz vezet-e a városokban?”

Az eddigi háromezer szavazó 99 százaléka igennel voksolt.

Itt tudják, melyik utcába nem lehet behajtani járőrautóval

Bernhard Witthaut, a Rendőr-szakszervezet (GdP) korábbi vezetője egy 2011-es lapinterjúban kijelentette, hogy vannak városrészek Németországban, ahol

a rendőrök még csak nem is hallanak a bűncselekményekről, mert minden problémás ügyet helyben intéznek el egymás között.

Ezekről a területekről az állam teljesen kivonult. Witthaut kijelentette:

Minden rendőrfőnök tagadja, hogy lennének no-go zónák, de természetesen a rendőrök tudják, hogy melyik utcába lehet behajtani járőrautóval, és melyikbe csak csapatszállító járművel. Ennek az az oka, hogy ezeken a helyeken nem érzik magukat biztonságban, ha kettesével jelennek meg, félnek, hogy maguk válnak bűncselekmény áldozatává. Tudjuk, hogy ezek a területek léteznek. Az állam teljesen kiszorult ezekről a területekről” – mondta a GdP vezetője.

Különös prioritást élvező svéd területek

Egy 2014-es rendőrségi jelentésben az áll, Svédországban 55 különösen veszélyes terület található, elsősorban az ország déli, illetve középső részén.

A svéd Bűnügyi Rendőrség hírszerző részlege egy jelentést tett közzé „Országos áttekintés a helyi közösségekben nagy befolyással rendelkező bűnözői hálózatokról” címmel. Ez Stockholm 23 kerületét, elővárosát (Alby, Fittja, Rinkeby, Tensta, Husby, Hässelby, Farsta, Skärholmen stb.), valamint Södertäljét és Göteborgot (Biskopsgården, Frölunda, Bergsjön stb.) jelöli meg a legsúlyosabban érintett területként.

Ezekben elsősorban bevándorlók, menekültek élnek.

A helyi rendőrséget irányító Niclas Andersson azt mondta, a järvai rendőrséghez tartozik mintegy 87 000 lakossal Stockholm három leghírhedtebb, döntően bevándorlók lakta városrésze: Rinkeby, Tensta és Husby.

Ez a hivatalos szám. A rendőrség véleménye szerint azonban ezekben a városrészekben sokkal többen laknak. Ezek a „különös prioritást élvező területek”, ami a bűnözés szempontjából különösen veszélyeztetett területnek felel meg.

Ezeket kiemelt fejlesztési igényű/hátrányos helyzetű/URB-körzetként szokták emlegetni. A svéd sajtó viszont no-go zónaként ír róluk.