Pesti Srácok Emlékpark nyílt a Józsefvárosban

2016.09.23. 18:38

Az 1956-os forradalom hősei, a „pesti srácok” emlékére nyílt tematikus park a Józsefvárosban, a Horváth Mihály téren. A városrész, ahol az ellenállás gócpontjainak jelentős része volt, ezzel is emlékezik a szabadságharc 60. évfordulójára.

Az emlékpark október 23-ig várja az érdeklődőket programokkal. Felidézik, hogyan éltek az 1950-es években a tizen-, huszonéves fiatalok, akik közül a pesti srácok is kikerültek. Tegnap például fegyverbemutatót tartottak, és történészek vezetésével rendeztek vitaestet Nagy Imre miniszterelnök szerepéről az eseményekben. Szombaton Horányi Juli ad koncertet, vasárap az 50-es évek divatját ismerhetik meg a kilátogatók, este pedig levetítik Goda Krisztina Szabadság, szerelem című filmjét. (Részletes program)

Tegnap a programok között korabeli fegyverek bemutatója is szerepelt, majd Nagy Imre történelmi szerepéről rendztek vitát történészek irányításávalFotó: Adrián Zoltán - Origo

A köszönetnyilvánítás a forradalom és szabadságharc hőseinek, ez a legfontosabb – mondta Schmidt Mária az emlékpark hivatalos megnyitóján. Az 1956-os emlékbizottság társelnöke beszédében kiemelte: Ez az év a szabadságról és a büszkeségről szól.

Arra kell emlékeznünk, hogy a nemzet képes volt együtt cselekedni a szabadság kivívásáért.

A szabadságharcosok hétköznapi emberekből váltak hősökké, és az 1848-as márciusi ifjak örökösei voltak.

Schmidt Mária az '56-os emlékbizottság társelnöke és Kocsis Máté józsefvárosi polgármesterFotó: Adrián Zoltán - Origo

Az első lövések Józsefvárosban dördültek el 1956-ban a Magyar Rádió épületénél, és a forradalom sok szimbolikus helyszíne is – a Corvin-köz, a Köztársaság tér – a VIII. kerületben volt. A városrész csak az 1970-80-as évekre vált rossz hírűvé, nem függetlenül 56-tól: a kommunista diktatúra mindent megtett, hogy megbüntesse Józsefvárost, amely azonban ma büszke erre és forradalmi szerepére – mondta Kocsis Máté polgármester. 

Kik voltak a pesti srácok?

Olyan, zömében huszonéves fiatalok, akik a szovjet megszállók ellen harcoltak 1956-ban.

Közülük került ki a fegyveres felkelő csoportok legtöbb parancsnoka, így legtöbbjük meghalt a harcokban, vagy a későbbi megtorlás során végezték ki őket.

Volt köztük, akinek apja a Horthy-renszerben katona volt, ezért volt a kommunista diktatúra üldözöttje, mint a Corvin köziek első parancsnoka Iván Kovács László, de olyan is, aki az „igazi” szocializmus ideájáért küzdött, mint a Tűzoltó utcai csoport vezetője, Angyal István.

„Melyek a világ nagyhatalmai? Az USA, a Szovjetunió, Anglia, Franciaország és a VIII-IX. kerület”

–szólt a pesti vicc 1956-ban. Arra utalt, hogy a pesti ellenállás főbb pontjai itt voltak, amikor a szovjet tankok bevonultak Budapest utcáira. Budán a Móricz Zsigmond körtéren és a Széna téren voltak a leghevesebb az ellenállás. A pesti srácok fegyverzetben és létszámban sem vehették fel a versenyt a szovjet erőkkel, mégis ideiglenes sikereket elértek. Ezért lett 1956-ban a Time magazin szerint az év embere „a pesti srác”.

Egy volt közül Rácz József Sándor is, aki másodéves orvostanhallgatóként vett részt a harcokban. Péch (született Eckhart) Géza önkéntes sebesültszállítóval és három másik társukkal együtt börtönözték be, akiket mind felakasztottak 1958-ban, és mind a négyen a 301-es parcellában nyugszanak.

Rácz József Sándor, az egyik pesti srác, aki 1956-ban fegyvert fogott a megszálló szovjet csapatok ellenFotó: Adrián Zoltán - Origo

Éppen az viselt meg a legjobban, hogy én megmaradtam. Különösen, mert a zárkám a kivégzőudvar fölött volt, és végighallgattam a kivégzésüket, az utolsó kiáltásukat. Ezt nem lehet elfelejteni – mondta az Origónak Rácz József Sándor. Mint a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) 56-os tagozatának elnöke azt is hozzátette: társai emléke követeli, hogy ma is kiálljon az 56-os eszméért.