Az Országgyűlés szabadon módosíthatja az Alaptörvényt

2016.10.03. 13:02

Az érvénytelen népszavazás nem köti az Országgyűlés kezét, így csak akkor nem módosíthatná az Alaptörvényt, ha egy érvényes népszavazás az igenek győzelmét hozta volna – olvasható az Alapjogokért Központ legfrissebb elemzésében.

Az elemzésben az olvasható, hogy az érvénytelenség és a nem szavazatok többsége miatt a fenti kötöttség nem érvényesül, és mivel a népszavazáson feltett kérdés országgyűlési hatáskör, a parlament az érvénytelen népszavazástól függetlenül dönthet úgy, hogy megtiltja a kényszerbetelepítést.

A szuverenitás megmaradt

A népszavazás után bejelentett alaptörvény-módosítás ráadásul korlátot szabhat az alkotmányos identitást sértő uniós jogi aktusok hazai érvényesülésének. A csatlakozáskor ugyanis csak a szuverenitásból eredő egyes hatáskörök közös gyakorlását engedte át az ország az uniónak, a szuverenitást magát nem ruházták át – írták. A lakosság összetételének kötelező megváltoztatása a központ szerint bizonyosan ebbe a kategóriába esik, ezért Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő egyetlen uniós szabály vagy eseti döntés sem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel.

Egységesebben szavaztak, mint bármikorForrás: MTI/Balogh Zoltán

A legtámogatottabb kérdés

Megjegyezték azt is, hogy bár a népszavazás érvénytelen lett, 1990 óta ilyen arányú támogatást egyetlen népszavazási kérdésre adott válasz sem kapott. A még nem végleges eredmény szerint ugyanis a nem szavazatok aránya meghaladja a 98 százalékot, ez pedig nagyobb konszenzust jelent, mint mikor Magyarország a NATO-hoz csatlakozott, és több szavazatot, mint amit az EU-integráció kapott.

Sikeres eljárás

"Emellett azt is fontos hangsúlyozni, hogy az új szabályozás alapján tartott első népszavazási eljárás sikeresen vizsgázott, a választási szervek megfelelően és jogszerűen látták el feladatukat, a szavazás visszaélésektől mentesen zajlott" – áll az Alapjogokért Központ elemzésében.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK