Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn a Fidesz-frakció ülése után bejelentette, hogy a frakció támogatja, hogy az Országgyűlés alkotmányt módosítson. Bejelentette azt is, hogy – bár az alaptörvény-módosítási javaslat szövegén még dolgoznak, de várhatóan az lesz az iránya, hogy az alkotmány is kizárja, hogy Magyarországra kötelező érvénnyel telepíthessen be bárki nem magyar állampolgárokat a magyar parlament és kormány megkérdezése nélkül.
A népszavazás eredményéről Kósa Lajos azt mondta: a miniszterelnök felhívására mintegy 3,3 millió ember fejezte ki azt, hogy nem kér a kötelező betelepítési kvótából.
„Soha még miniszterelnök mellett semmilyen kérdésben nem valósult meg olyan politikai egység, mint ami most a magyar kormányfő mögött” – mondta Kósa Lajos, aki szerint ez egy olyan felhatalmazás, amely eldönti azt a politikai vitát, hogy mi a népszavazás eredménye. Hozzátette, szerinte az Európai Bizottság sem söpörhet le az asztalról egy ilyen politikai akarategységet.
Az alkotmánymódosításnak semmilyen közjogi akadálya nincs – mondta Kósa –, 50 százalék alatti népszavazási részvétel esetén mérlegelhető, milyen közjogi következményre tesznek javaslatot a parlamentnek. Ezzel ellentétben 50 százalék fölötti részvételnél nincs mérlegelési joga az Országgyűlésnek.
Kósa Lajos szerint a népszavazás politikailag rendkívül sikeres volt, bár közjogilag nem volt érvényes, mivel 50 százalék alatti volt a részvétel. Összességében azonban szerinte a referendumot „kudarcnak leírni lehetetlen”.
A frakcióvezető szavait erősítette meg az Alapjogokért Központ is. „Az érvénytelen népszavazás nem köti az Országgyűlés kezét, így csak akkor nem módosíthatná az Alaptörvényt, ha egy érvényes népszavazás az igenek győzelmét hozta volna” – szerepel az Alapjogokért Központ elemzésében.
Mivel a népszavazáson feltett kérdés országgyűlési hatáskör, a parlament dönthet úgy, hogy megtiltja a kényszerbetelepítést.
Sőt, a központ elemzése szerint az Alaptörvény módosítása szélesebb hatással is járhat, a csatlakozáskor ugyanis csak a szuverenitásból eredő egyes hatáskörök közös gyakorlását engedte át az ország az uniónak, a szuverenitást magát nem ruházták át.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke egy sajtótájékoztatón azt mondta: bojkottálják az alaptörvény módosítását, és ezt javasolják a többi ellenzéki pártnak is. A népszavazást bukottnak nevezte, és azt mondta, „politikai gazemberség” erre alkotmánymódosítással válaszolni.
Amikor egy kormány népszavazást ír ki, akkor engedélyt kér a néptől, hogy megtegyen valamit. Az érvénytelen referendum azt jelenti, hogy a nép nem adott engedélyt az Orbán-kormánynak, hogy folytassa eddigi politikáját, arra pedig végképp nem, hogy módosítsák az alaptörvényt – mondta. A népakarattal nyíltan szembefordulni, az a nép elárulása, „maga az önkény” – mondta Gyurcsány Ferenc. Szerinte egyébként az ellenzéki pártok kampánya miatt maradt el végül az 50 százaléktól a részvételi arány a népszavazáson.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a parlamenti ülésen beszélt arról, hogy a kormánynak eddig is minden eszköze megvolt ahhoz, hogy garantálja az ország biztonságát, ezért nincs szükség alaptörvény-módosításra, így az MSZP nem is támogatja.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint Orbán Viktor előre tudta, hogy alaptörvényt kíván módosítani.
Apáti István, a Jobbik szóvivője azt mondta, rajtuk nem múlik Magyarország megvédése a kvótákkal szemben, ugyanakkor azt kérte a Fidesztől, hogy ne másra mutogassanak. Szerinte a miniszterelnök csak magyarázza a bizonyítványt: nem azt mondja, hogy a vizsgán megbukott, hanem azt, hogy „az ötöshöz még hiányzott négy jegy”. Magáról az alaptörvény-módosításról azt mondta: akkor tudnak véleményt mondani róla, ha a kormány benyújtja.
Tóth Norbert nemzetközi jogász az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában azt mondta, nem csak arról lehet szó, hogy a kormány módosítja az Alaptörvényt, de Magyarország az EU alapítószerződésének módosítására is javaslatot tehet. Szerinte egyrészt nem alkotmányellenes, ha az érvénytelen népszavazás eredményét figyelembe veszi a parlament. Másrészt, ha ez a belső jogalkotás konfliktusba keveredik az európai közösség jogával, akkor lehet indokolt, hogy Magyarország felvesse az uniós alapszerződések módosítását – tette hozzá. Szerinte az alapszerződések átfogó módosítása szakmailag indokolt, annak lenne értelme.
Gyurcsány Ferenc felvetette azt is, hogy az ellenzéki pártok együtt, egyeztetve induljanak a 2018-as választáson, és azt mondta, erről már beszélt is Molnár Gyulával, az MSZP elnökével.
Gyurcsány Ferenc azt is javasolta, hogy az ellenzéki pártok közösen vegyenek részt a következő parlamenti választáson.
A Jobbik-szóvivő ezt visszautasította. Azt mondta: „A farkas a nyulakkal nem egyezkedik.”
