Belháború és kiszorítósdi: így készül 2018-ra a baloldal

2016.10.21. 12:16

Még a lehetséges választási együttműködés létrehozásának az alapjairól sincsen körvonalazódó megállapodás a baloldali pártok között az október 23-i ünnepségek előtt. Bajnai Gordon négy évvel ezelőtti színrelépése óta még több darabra esett szét a baloldal, ráadásul a pártok közötti ellentétek is mélyebbnek tűnnek, mint 2012-ben. Ami tény: a Fidesszel ellentétben az elmúlt években a baloldal egyetlen új szavazót sem szerzett. 

Meglehetősen nagy a káosz a baloldali ellenzék háza táján az október 23-i ünnep előtt, pedig korábban még úgy tűnt, hogy a pártok együtt fognak nagygyűlést tartani. Az idő is egyre jobban szorítja a különféle alakulatokat, mivel már csak bő másfél év van hátra a 2018-as országgyűlési választásig, és egyelőre nem nagyon látszik, hogy milyen formációban és kinek a vezetésével próbálják majd leváltani a kormányt. 

A baloldali pártok szeretnék elkerülni, hogy 2018-ban is így kelljen távozniukForrás: MTI/Kovács Attila

Ők akarnak mandátumokat

Jelenleg összesen hét olyan baloldali-zöld alakulat (MSZP, Demokratikus Koalíció, LMP, Együtt, Párbeszéd, Liberálisok és Kétfarkú Kutya Párt) van a porondon, amelyiknek a támogatottsága egy százalék fölött van. Helyet követel magának a Bokros Lajos vezette Modern Magyarország Mozgalom (Moma) is, de nekik egyelőre egyetlen intézet sem mért egyszázalékos támogatottságot. A baloldal érdeke egyértelműen az lenne, hogy egyetlen alakulat se induljon önállóan, mivel ez veszélyeztetné a kormányváltást. 

A viták jelenlegi állása alapján azonban a Kétfarkú Kutya Párt, az Együtt és az LMP önállóan akar indulni a választáson, míg a többi szereplő valamilyen közös indulásban gondolkozik, de a pontos mikéntjéről nincsen megállapodás. A DK egyértelműen a közös lista és közös jelöltek mellett áll, míg az MSZP-ben azt is elképzelhetőnek tartják, hogy külön listával indulnak, de jelölteket már nem indítanának egymással szemben.

Előválasztás

A pártok között természetesen abban is vita van, hogy legyen-e, és ha igen, akkor milyen formában előválasztás. Egyesek csak a miniszterelnök-jelölt személyéről döntenének így, míg mások az egyéni körzetekben indulókat is így választanák ki. Ha egyébként sikerülne az előválasztásról megállapodni, akkor annak a nyertese a jelenlegi erőviszonyok alapján az MSZP és a DK lenne, mivel ők rendelkeznek valamilyen szinten hálózattal Budapesten kívül is. 

Még vitáznak az előválasztás módjáról is a baloldali pártokForrás: MTI/Molnár Edvárd

Az előválasztással azonban a vesztesek vélhetően kiszorulnának a bejutó helyet ígérő mandátumokból, így olyan kényszerhelyzetbe kerülnének, amikor az önálló indulás is megfontolandó lenne. Az előválasztást erőltetők azonban azt felejtik el, hogy ezt a megoldást a pártokon belül alkalmazzák, és nem egymással versengő alakulatok között döntenek így az erőviszonyokról. 

Asztalhoz ülnek

A jövő héten elkezdődhetnek az egyeztetések a "demokratikus ellenzék" pártjai között az együttműködésről és az ellenzéki előválasztásról - közölte Karácsony Gergely a Párbeszéd Magyarországért társelnöke.

A zuglói polgármester azt mondta, hogy a 2014 előtti együttműködés hibáiból tanulva le kell ülni és őszintén meg kell beszélni, hogy ne a zárt ajtók mögött, a választókat megkerülve hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek nyomán nekivágnak a következő választásnak. Ehelyett egy demokratikus és nyílt folyamat során, az előválasztás intézményét használva kell alternatívát kínálniuk az országnak - jelentette ki.

Karácsony Gergely közölte, az eddigi visszajelzések alapján a tárgyalásokon részt vesz az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt - a Korszakváltók Pártja, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) és a BAL-Balpárt.

Sajnálják, de elfogadják az LMP döntését, hogy nem vesz részt az egyeztetésekben.

Gyurcsányék mindenkit támadnak 

Azonban az előválasztásról való vita helyett egyelőre egymással vannak elfoglalva a baloldali politikusok. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője a napokban azzal vádolta meg Juhász Pétert, az Együtt társelnökét, hogy valójában Orbán Viktor mozgatja, mivel nem vesz részt az ellenzék Blaha Lujza téri tüntetésén. Juhász minderre azt mondta: „Itt tényleg mindenki meghibbant?” 

Gréczy Zsolt szerint Juhász Péter a Fidesz ügynökeFotó: Szabó Gábor - Origo

A DK azonban nem csak Juhásszal kapott össze, hanem az LMP-nek is nekiment. Szél Bernadett, a párt egyik társelnöke azt mondta, Gyurcsány Ferenc jelenléte egy nagyon komoly probléma a magyar politikában. Minderre Gréczy azt közölte, hogy Szél jobban tenné, ha fecsegés helyett dolgozna. Az ökopárton belüli viszonyokat azonban jól mutatja, hogy Hadházy Ákos sem állt be Szél mögé, és kijelentette, hogy bizonyos ügyek mentén a DK-val és a Jobbikkal is hajlandó összefogni. 

MSZP-s belháború?

Az LMP-hez hasonlóan az MSZP sincsen könnyű helyzetben, mivel a júniusban pártelnökké választott Molnár Gyula körül folyamatosan fogy a levegő. A politikus helyzetét nagyban nehezíti, hogy nem tagja a szocialisták parlamenti frakciójának, így a döntések egy jelentős részére nincsen ráhatása. Talán ennek is köszönhető, hogy a pártelnök nem egyeztetett az elnökséggel arról, hogy Orbán Viktorral tárgyalt. Molnár azt is állította, hogy neki már van köztársaságielnök-jelöltje a 2017-es választásra, miközben Nyakó István, az MSZP szóvivője mindezt cáfolta. 

A párton belüli nem egyértelmű viszonyokra jellemző, hogy az I. kerületi szervezet lemondásra szólította föl Molnárt, miután titokban tárgyalt Orbánnal. A párt Facebook-oldaláról már eltávolították a bejegyzést, de jól mutatja, hogy sokan elégedetlenek a pártelnökkel, mivel az MSZP támogatottsága az elmúlt hónapokban egyetlen százalékponttal sem emelkedett. 

Így szólította fel lemondásra Molnár Gyulát az I. kerületi szervezetForrás: 888.hu

Nevek 

Bár minden nagyobb baloldali párt vezetője elmondta, hogy a fejében nagyon sok név van azzal kapcsolatban, hogy ki legyen a miniszterelnök-jelölt, de egyelőre senki sem rakta ki az asztalra a lapjait. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy sem Molnár Gyula, sem Gyurcsány Ferenc nem lesz közös jelölt, és várhatóan Bajnai Gordon sem vállalná az újabb megmérettetést. A pártok egy olyan jelöltet szeretnének, akinek nincsen jelentős politikai múltja, így a bizonytalan választók előtt is van hitelessége, de emellett el is hiszik róla, hogy  képes jó kormányzást folytatni.  A következő hónapokban kiderül, lesz-e ilyen személy. 

Kiszelly: Frakciót akar az MSZP és a DK

Kiszelly Zoltán politológus szerint az október 23-i megemlékezések jól mutatják a balliberális oldal megosztottságát. Négy éve ilyenkor Bajnai Gordon választási pártja még egyetlen nagy központi rendezvényen bonthatott zászlót, idén viszont már legalább két-három kisebb tüntetés lesz. Az MSZP továbbra is piacvezető helyét félti a baloldalon, míg mások egy választási párt létrehozását szorgalmazzák – vélekedett a politológus. 

Bajnai Gordon négy évvel ezelőtt jelentette be a visszatérésétFotó: Tuba Zoltán - Origo

Úgy látja, egy választási párt persze nem ördögtől való ötlet, ám az eddigi pártok önfeladásával járna. Több a bizonytalanság és a potenciális veszteség, mint a várható haszon, és egyáltalán nem véletlen, hogy 2014-ben sem ezt az utat választották. Az MSZP és a DK saját frakcióval szeretne a 2018-ban alakuló új parlamentbe vonulni, amire egy választási párton belül nincsen lehetőség. A párttámogatás elsődleges címzettje is ez a választási párt lenne, így arról is külön meg kellene állapodni, milyen arányban osztják majd azt el – mondta Kiszelly.

Szavazók

Ha már a négy évvel ezelőtti helyzettel vonunk párhuzamot, amikor Bajnai Gordon bejelentette a szándékát, hogy a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje lenne, akkor érdemes megnézni, milyenek voltak akkor a politikai erőviszonyok. 2012 októberében az MSZP és a DK együtt 1,2 millió szavazóval rendelkezett, a Jobbik 800 ezerrel, az LMP több mint 300 ezerrel. Mindezzel szemben a kormánypártoknak 1,9 milliónyi szavazójuk volt – írta a Policy Agenda. Most 2,3 millió szavazó lehet a Fidesz–KDNP oldalán, miközben a Jobbik egymillió szavazónál jár, a bal/balliberális pártok pedig összeadva 1,3 millió szavazót tennének ki. Az LMP-nek 250 ezer voksolója lehet. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK