Nem olyan egyszerű később, reggel 9-kor kezdeni a tanítást

2016.10.27. 09:33

A gyerekek érdeke, hogy később kezdődjön reggel a tanítás, de a szülők munkakezdésével ez jellemzően nem egyezik. Ráadásul csak úgy van értelme, ha egy rendszer része, és az egész napos iskolai időbeosztást alapvetően átalakítják. Ez pedig a tananyag, a tanterv újragondolását is feltételezi. Jelenleg is dönthet bármelyik iskola úgy, hogy később kezdi reggel az oktatást, ez mégis csak párnál van így. Pedig van példaértékű modell. 

A reggel nyolc órai iskolakezdés az ipari társadalmak kialakulásakor lett általános Európában, a felnőttek munkaidejéhez és nem a gyerekek bioritmusához alkalmazkodva. Angolszász nyelvterületen azonban az elmúlt két évtizedben számtalan vizsgálatot végeztek arról, milyen hatással van a gyerekekre a reggel 8 óránál későbbi iskolakezdés, köszönhetően annak, hogy az Egyesült Államokban és Angliában egyre több általános és középiskola kezdte később a tanítást. (Illetve az is közrejátszott, hogy egyre több az alvászavarokkal küszködő gyerek.) Összességében azt állapították meg, hogy 

már fél óra is számít abban, hogy a gyerekek kipihentebbek, motiváltabbak legyenek, és jobban teljesítsenek. 

Egy kisiskolásnak 9–12 óra, egy tizenévesnek pedig átlagosan 9–10 óra alvásra van szüksége ahhoz, hogy ne alakuljon ki krónikus alváshiány. Kamaszkortól úgy alakul át a hormonháztartás, hogy egyre későbbre tolódik az elálmosodás ideje, és – bár kevesebb alvás is elég – kicsit hosszabbá válik az álomba szenderülés is. Egy tizenéves általában este 10 és 11 óra között álmosodik el. Ha tehát egy iskolás gyerek ilyenkor alszik el (ami nem feltétlenül jelenti, hogy csak ekkor kerül ágyba!), akkor éppen reggel fél nyolc-nyolc körül kellene felkelnie optimális esetben. Márpedig ilyenkor általában már az iskolában van egy magyar iskolás. (Napjainkban Európa nyugati felében már a kisiskolásoknak jellemzően reggel 9 órakor kezdődik a tanítás, a középiskolában azonban még ott is általánosabb a nyolc órai kezdés.) 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

A dolog másik végéről nézve a napi rutint: ha egy felsősnek fél hétkor kell kelnie, hogy nyolc előtt beérjen az iskolába, akkor este fél kilenc-kilenckor kellene elaludnia, ám ilyenkor a biológiai órája még nem biztos, hogy álmosságot jelez. 

Napi bioritmus
Ha reggel hét órakor ébrednek fel, akkor az iskolás gyerekek 9 és 13 óra között a legaktívabbak, ez a legalkalmasabb időszak a nap folyamán arra, hogy tanuljanak – állapítja meg Soósné Faragó Magdolna Az idő és az egészség című 2005-ös tanulmányában. Eszerint a napi aktivitási szint egy „hárompúpú görbét” rajzol: az első púp 9 és 11 óra között van, ekkor az aktivitási szint közel 100 százalékos; a második 16 és 18 óra közötti, de ekkor már a gyerekek aktivitása első időszakénak csak 50–70 százaléka; a harmadik pedig már csak egy rövid egyórás szakasz nagyjából 20 órától, de ekkor a gyerek koncentrációja már csak a teljes kifáradáshoz képest magasabb, az első két aktivitási időszakhoz képest viszont feleakkora.

 A jelenlegi magyar gyakorlatot és hozzáállást jól mutatja, hogy a jogszabály nem azt rögzíti, hogy reggel mikor kezdődik az iskola, hanem arról rendelkezik, hogy reggel nyolc előtt legfeljebb 45 perccel korábban lehet elkezdeni a tanítást. A nulladik óra ugyanis rendszeres gyakorlat már az általános iskolában is. Tehát van, hogy egy héten egyszer vagy többször is nemhogy reggel fél hét-hét körül kelnek a tizenévesek, hanem még egy órával korábban. És a különórák, a házi feladatok miatt az ágyba kerülés is egyre későbbre tolódik. 

Az American Academy of Pediatrics (AAP, Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia) 2014-es tanulmánya szerint a 6–8. osztályosok 59%, míg a középiskolások 87% kevesebbet alszik napi 8,5–9,5 óránál iskolanapokon. A középiskola felsősei már kevesebbet alszanak átlagosan napi 7 óránál is. Ugyanakkor a szülők 71%-a azt hiszi, hogy a serdülők eleget alszanak. Az AAP a 8:30 és 9:30 közti iskolakezdést szorgalmazzaForrás: Dreamstime

Ennek a folyamatnak az észlelésére utalt feltehetően az oktatási államtitkár, Palkovics László, amikor nemrég megemlítette, hogy érdemes lenne elgondolkodni a 9 órai iskolakezdet lehetőségén a készülő új Nemzeti Alaptanterv kapcsán. Merthogy 

az iskolák jelenleg is dönthetnének úgy, hogy később kezdik reggel a tanítást, ezt egyszerűen csak bele kellene foglalni a szervezeti és működési szabályzatukba, 

amely a tanórák, a szünetek és egyéb foglalkozások rendjét szabályozza. 

Hogy mégsem teszik, annak legalább két oka van: 

  • Mivel a szülők jelentős része még mindig reggel nyolcra jár dolgozni, akkor is korábban vinné be az iskolába a gyereket, ha reggel kilenckor kezdődne az oktatás. 
  • A tananyag mennyisége akkora, hogy előfordul 6-8 tanóra egy nap, hogy belezsúfoljanak mindent az órarendbe, és a korábbi kezdéssel újra kellene gondolni az egészet. 

Ebből is látszik, hogy az iskola későbbi kezdése illeszkedik abba a felfogásba, hogy egyfelől csökkenteni kell a gyerekekre nehezedő tananyag mennyiségét, másrészt át kell alakítani a teljes iskolai időrendet, a rendelkezésre álló idő kihasználását is. 

A tananyag mennyiségének csökkentésében tulajdonképpen az egész pedagógiai szakma és az oktatási kormányzat is egyetért, ám az időrend átalakítása már keményebb dió. Ennek első lépése lett volna az három éve, hogy a kormány bevezette az egész napos iskolát. Azért csak lett volna, mert az általános gyakorlat ez esetben sem fedi az elméleti szándékot. 

Az egész napos iskola akkor jelent előrelépést, ha az egész nap során szervezett, egymáshoz kapcsolódó tanórákon és foglalkozásokon vesznek részt a gyerekek, 

ami az elmélyültebb, aktív tanulást szolgálja” – mondta az Origónak Lénárd Sándor, az ELTE Neveléstudományi Intézetének igazgatója. Ezzel szemben az általános gyakorlat az, hogy megmaradtak a délelőtti, kora délutáni zsúfolt tanórák, amelyeken elég kevés az interakció a tanár és a diákok között, és a délután négy óráig tartó napközi is amolyan gyerekmegőrző maradt. 

Szemléletváltás nélkül a későbbi iskolakezdésből is könnyen válhat „reggeli napközi” 

a szakember szerint. Azok a gyerekek, akiknek a szülei nem tudják megoldani, hogy később vigyék be őket az iskolába, külön felügyelő tanárok mellett írnának leckét vagy játszanának az udvaron, esetleg kornyadoznának álomittasan a padokban. Pedig van jó példa: a II. kerületi Gyermekek Háza alternatív iskolában nem iskolakezdés van, hanem „beérkezés, iskolára hangolódás” reggel fél nyolc és kilenc óra között. 

„A gyerekek úgynevezett szabadidősávban érkeznek. Sem őket, sem a szülőket nem fenyegeti a rohanás, a késés réme. Nyolc óra és fél kilenc között minden osztályban beszélgetőkör van, és mindenki elmesélheti, mi történt vele, hogy érzi magát, de akár szunyókálhat is még egy kicsit, hiszen a beszélgetőkörben szivacsokon, párnákon ülnek a gyerekek, nem padokban, és a pedagógus is odakuporodik közéjük. Fél kilenc és kilenc között pedig a gyerekek és a tanárok együtt megreggeliznek. 

A lényeg a ráhangolódás az iskolára, aminek komoly pedagógiai hozadéka van. 

És nagyon fontos az is, hogy a beszélgetés során sokat megtudjunk egyenként a gyerekekről, hogy mélyüljenek a személyes kapcsolatok” – mondta Kókayné Lányi Marietta pedagógiai vezető. Hozzátette: persze azért a szülők döntő része háromnegyed nyolc és negyed kilenc között ér be a gyerekekkel. 

Követendő példa akad
A Gyermekek Háza azért is jó példa, mert szinte a rendszerváltás óta – az éppen aktuális kormányzat által is elismert szakmai programmal – működik, korábban önkormányzati, jelenleg az állami Klik által fenntartott iskolában. A program lényege, hogy tulajdonképpen minden gyerek sajátos, a személyiségét figyelembe vevő nevelést igényel, így az iskolai osztályokban könnyen megvalósítható az integráció is, vagyis ép gyerekek és sérült, hivatalosan is „sajátos nevelési igényűnek” nevezett társaik együttes oktatása. A program keretében már évtizedek óta működik a rugalmas reggeli iskolakezdés, illetve a gyerekek napi bioritmusát, aktivitási szintjét és napi hangulatát figyelembe vevő időbeosztás. A módszertan évről évre a gyakorlatban kristályosodott ki.

„Az egész napos iskola nem csupán »egész napos iskolában levést« jelent. Nem oszlik ketté a délelőtti tanórák ideje és a napközi, hanem szerves egységet alkot a nap, és például ugyanazok a tanárok gyakorolnak a gyerekekkel délután, akik tanították őket korábban, és a szabadidős foglalkozásokon is együtt vannak” – mondta a Gyermekek Házának pedagógiai vezetője.

Az II. kerületi iskolákban 

ráadásul nemhogy 45 percnél rövidebb órák vannak, éppen hogy hosszabbak. 

Alsóban két másfél órás tanulási blokk van reggel 9 és fél 11, illetve 11 és 12.30 között, kihasználva, hogy ebben a napszakban a legaktívabbak a gyerekek.  

Ezek persze nem olyanok, mint a hagyományos tanórák. A gyerekek kis csoportokban vagy párban, egy-egy saját szintjüknek megfelelő részfeladat aktív megoldásával foglalkoznak, nem pedig egy helyben ülve hallgatják a tanári szónoklatot. A másfél óra alatt vannak intenzívebb és lazítósabb periódusok. A szünet is hosszabb, félórás játék, hogy valóban kikapcsolódást jelentsen, ne csak egy szusszanást. Ebéd után pihenés következik, majd a délutáni, fél háromkor kezdődő tanulás már rövidebb, egy 45 és egy 30 perces tanórából áll, ám ezek többnyire játékos művészeti vagy sportfoglalkozások. A napot végül uzsonnával és újabb beszélgetéssel zárják, házi feladatot nem kapnak a gyerekek. Felsőben csak annyi változik, hogy délután is van egy nagyobb tanulási blokk, illetve három órától 45 perces önálló tanulás is a napirend része lehet az ötödik, hatodik osztálytól. 

Persze a Gyermekek Háza helyzetét megkönnyíti, hogy mint alternatív programnak saját tanterve van, de Kókayné Lányi Marietta szerint erre főleg a személyre szabott oktatás, a sérült gyerekek integrációja miatt van szükség, 

a központi tantervvel is működtethető lenne ez az egész napos iskolai modell és időbeosztás. 

Mint mondta, nyitottan működnek, több iskolából is érdeklődnek, és próbálnak átvenni módszereket tőlük. 

A példájukból viszont az is kitűnik, hogy az oktatási kormányzat azon ötlete, hogy alsóban lerövidítsék a tanórákat 30 percesre, önmagában nem lenne a legjobb irány. 

Az elmélyült tanulást a hosszabb tanulási egységek segítik, és a jóval kevesebb óra. 

A »30 perces tanulás, 15 perc játék« elvből a gyakorlatban szinte biztosan az lenne, hogy »ha rendesen odafigyeltek, játszhattok egy kicsit a végén«, ami ugyancsak a passzív befogadó szerepben erősítené meg a gyerekeket, és nem az aktív, élményszerű, tehát hosszú távra bevésődő tudást szolgálná. Egyébként egy jó tanár jelenleg is odafigyel arra az órán belül, hogy mikor kell egy kicsi lazítást megengednie a gyerekeknek” – véli az ELTE docense, Lénárd Sándor. A Gyermekek Házának vezetője összességében örül, hogy az oktatáspolitika foglalkozik például a későbbi iskolakezdés bevezetésével, de mint mondta, a részleteken sok múlik. 

Az emberi bioritmust tekintve, egy tizenévest felkelteni reggel 7 órakor olyan, mint egy 50 éves felnőttnek rendszeresen hajnali 5 órakor kelniForrás: Dreamstime

A későbbi iskolakezdés kérdéséből annyi mindenesetre már most (újra) világossá vált, hogy az oktatási rendszerben minden mindennel összefügg. Rendszerbe kell hogy illeszkedjen az egész napos iskola bevezetése, a reggeli későbbi iskolakezdés, a tanórák hosszának kérdése és a tananyag mennyiségének csökkentése, vagy éppen a kormányzat által szintén feszegetett iskolaszünetek hosszának átalakítása is: nevezetesen rövidebb lenne a nyári szünet, de összességében hosszabbak az tanévközi szünetek. Az új Nemzeti Alaptanterv tervezete sajtóértesülések szerint november végére készül el, és akkor bocsátják társadalmi vitára. Legkorábban 2019-ben léphetnek hatályba a változások.