Minden ötödik magyar elhízott

2016.11.05. 11:35

Magyarország évek óta az élén végez azoknak a nemzetközi rangsoroknak, amelyek az elhízottak arányát hasonlítják össze. A súlyfölösleg már gyerekkorban sem ritka, az életkor előrehaladtával viszont egyre nagyobb problémát jelent. Pedig egy dietetikus szerint nem bonyolult a képlet: ne együnk annál többet, mint amennyi energiát felhasználunk.

A magyar felnőttek több mint ötöde elhízott, a 21,4 százalékos arány a harmadik legrosszabb az Európai Unióban. Csak Lettországban és Máltán magasabb az elhízottak hányada (21,3 és 26 százalék), az uniós átlag 15,9 százalék. Az elhízás Romániában (9,4 százalék) és Olaszországban (10,7 százalék) jelenti a legkisebb problémát – derült ki az Eurostat friss tanulmányából, amely a 2014-es adatokat hasonlította össze.

A nemek között többnyire nincs jelentős eltérés az elhízottak arányában, a legnagyobb, 4-6 százalék közötti különbséget Máltán, Lettországban és Litvániában mérték.  Magyarországon 22 százalék az elhízott férfiak aránya, ez 1,6 százalékkal több, mint a nőknél. Érdekesség, hogy a tagállamok nagyjából felében a nőkre, másik felében inkább a férfiakra jellemző az elhízás, bár a különbség csekély.

Több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit felhasználunkForrás: AFP

A tanulmány szerint sokkal fontosabb szerepet játszik az iskolázottság. Magyarországon az alapfokú végzettségűek körében 25,7 százalék az elhízottak aránya, a diplomásoknál ez csaknem 10 százalékkal alacsonyabb (15,8 százalék). Hasonló összefüggés figyelhető meg az életkor esetében is: az életkor emelkedésével egyre gyakoribbá válik az elhízás. Ez alól egyedül a 75 évnél idősebb korosztály kivétel, náluk megtörik a trend.

Önnek kell aggódnia?

Túlsúlyosnak az számít, akinek a testtömegindexe (BMI) 25 és 29,9 kilogramm/négyzetméter között van. Az elhízottaknál ez az érték 30 fölötti. Az alábbi alkalmazás segítségével megtudhatja, kell-e aggódnia a súlya miatt, igaz, ez a számítás nem használható a gyerekekre vagy a sportolókra.

BMI-kategóriák
sovány normál túlsúlyos elhízott
18,49 alatt 18,5-24,99 25-29,99 30 fölött

Felborul az egyensúly

„Az egészséges, normál testsúly megtartásában a legfontosabb az energia-egyensúly" – mondta Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) főtitkára. Az energia-egyensúly leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a táplálékkal bevitt energia ne legyen több, mint amennyit felhasználunk. Ha az egyensúly felborul – kevesebb a mozgás vagy a szükségletet meghaladó az energiabevitel –, az elhízáshoz vezet.

A gyerekek negyedét is érinti
Noha az Eurostat-kutatás és a 2014-es OTÁP-felmérés a felnőtteket vizsgálta, a 18 évesnél fiatalabbaknál is gond a túlsúly és az elhízás. Testtömegindexük alapján az 5-12 évfolyamos fiúk 72-77 százaléka került az egészséges zónába, 16-19 százalékuk túlsúlyos, 7-9 százalékuk pedig elhízott – derült ki a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (Netfit) 2014/2015. tanévre vonatkozó adataiból. A lányok esetében évfolyamonként 75 és 82 százalék között változik az egészségzónába kerültek aránya, a túlsúlyosak hányada 13 és 18 százalék, míg az elhízottaké 5 és 8 százalék.

Előfordulhat, hogy valaki ugyanannyit eszik, mint korábban, de a megváltozott életvitele miatt mégis felborul az egyensúly: például korábban biciklizett a munkahelyére, vagy három-négy megállót intenzív tempóban gyalogolt, de most erre már nincs lehetősége. Oda kell figyelni a stresszes időszakokra is, amikor a feszültséget sokan ételekkel kompenzálják, és többnyire nem répát vagy almát eszegetnek, hanem kis mennyiségű, de nagy energiatartalmú élelmiszereket. Továbbá az életkor előrehaladtával is valamivel kevesebb energiára van szüksége a szervezetnek.

Fogyókúra helyett életmódváltás

„Havonta fél kilogramm testtömeg-növekedés nem tűnik soknak, de pár év alatt jelentős súlyfölösleg alakulhat ki” – jegyezte meg Erdélyi-Sipos Alíz. A szakember szerint az elhízás nemcsak esztétikai gond, hanem komoly egészségügyi probléma, amely számos betegség kockázatát növeli. Ilyen például a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések.

A hosszú távú eredmény érdekében ajánlott dietetikus segítségét kérniForrás: Flickr / Steve Baker

Az MDOSZ főtitkára kiemelte, hogy az elhízás étrenddel történő kezelése dietetikusi kompetencia, csak így lehet hosszú távon is eredményt elérni. Ezért nem is fogyókúrának, hanem testtömeg-csökkentésnek nevezik a terápiát. A cél az, hogy olyan életmódbeli változást alakítsanak ki, ami miatt nem kell a családi vagy baráti összejövetelektől tartózkodni, és ne szenvedésként élje meg a páciens. A helyes étrend kialakításában, a testtömegmegtartó időszakban sokat segíthet az MDOSZ által készített új, felnőtteknek szóló táplálkozási ajánlás, az Okostányér.

Sok a zsír, kevés a zöldség

Bár az Eurostat adatai is aggasztóak, a hazai kutatások sem festenek jobb képet. A 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) szerint a magyar felnőttek kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, és a felnőttek több mint négyötöde nem teljesíti a megelőzési céllal ajánlott napi tízezer lépést. A naponta átlagosan megtett 7022 lépés  alapján a lakosság mérsékelten aktívnak tekinthető, miközben az energiabevitele az aktív életmódhoz is elegendő lenne.

Az egyes tápanyagok mennyisége is eltér a hazai és nemzetközi ajánlásoktól. Az energiabevitel túl nagy részét adják a zsírok, ezen belül magas a kedvezőtlen telített zsírsavak aránya, miközben a szénhidrátoké az ajánlottnál alacsonyabb. A hazai táplálkozást csökkenő rostbevitel és a növekvő cukorfogyasztás jellemzi, alacsony a teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszerek fogyasztása. A halfogyasztás 2009-hez képest nőtt ugyan, de még 2014-ben sem érte el a javasolt mennyiséget, a friss zöldségek és gyümölcsök elfogyasztott mennyisége viszont 2009-hez képest ötödével csökkent.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK