Gyógyulást ígértek, de átverték a betegeket

2016.11.07. 18:58

Csak az elmúlt hetekben háromszor büntetett a Gazdasági Versenyhivatal, mert egy étrend-kiegészítőket, vitaminokat forgalmazó cég a reklámokban azt ígérte: megelőzi a betegségeket a termékük, sőt, akár gyógyítja is. Az egyik vitamin forgalmazója pedig úgy hirdette a termékét, hogy ha azt a vitamint szedi a gyerek, nem baj, ha nem eszik változatosan és egészségesen. A Gazdasági Versenyhivatal fogyasztóvédelmi irodájának vezetőjével, Grimm Krisztinával beszélgettünk. 

Mik a legfrissebb ügyeik?

Három esetben állapítottunk meg jogsértést és szabtunk ki bírságot étrend-kiegészítők reklámjai kapcsán. Legutóbb a Propharmatech tulajdonított a DIA B nevű étrend-kiegészítőjének gyógyító hatást, és az egészségre vonatkozó megtévesztő állításokkal reklámozta a terméket. 

Dr. Grimm Krisztina, GVH, fogyasztóvédelmi irodavezetőFotó: Talán Csaba

Ez mit jelent pontosan? Miket állított a forgalmazó?

Azt írta például a tájékoztatójában, hogy a szer alkalmas a cukorbetegség egyes tüneteinek kezelésére. A szabályok alapján viszont – egyes kivételes esetektől eltekintve – tilos az élelmiszereknek bármilyen betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó állításokat tulajdonítani. Azzal is reklámozták a terméket, hogy általában véve jó hatással van az egészségre, a közérzetre. Itt az a gond, hogy az általános, nem részletezett kedvező hatásokra hivatkozhat valaki egy élelmiszer – ez esetben táplálékkiegészítő – kapcsán, de csakis úgy, ha a kedvező hatás kiváltására képes összetevőt megnevezi, és azt az ágazati jogszabályban meghatározott listában szereplő, az egészségre vonatkozó egyedi állítás kíséri. A bírság ebben az esetben elég magas, több mint kétmillió forint, ugyanis a cég már többször reklámozta megtévesztő módon a termékeit, ráadásul kifejezetten sérülékeny fogyasztókat célzott meg. 

Élelmiszert tilos úgy reklámozni, hogy betegséget gyógyítFotó: Talán Csaba

Mi volt a másik két ügyük?

A másik a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.-t érintette, ugyanis a Multi-tabs Multi Kid étrend-kiegészítőről szóló reklám összhatása azt sugallta, hogy a termék alkalmas a kiegyensúlyozott és változatos étrend kiváltására.  Ezzel megsértették a szakmai gondosság követelményét is. A tv- és mozireklámok, valamint a plakátok, szórólapok szöveges és képi megjelenítésének összhatása  azt üzente a fogyasztóknak, hogy ha a gyerek a három kedvelt ízben kapható Multi-tabs Multi Kid vitaminkészítményt fogyasztja, akkor nem gond, ha nem szereti a zöldséget, gyümölcsöt, és nem táplálkozik egészségesen, hiszen ezek a tabletták biztosítják a megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitelt.  A vállalkozás ugyan apró betűvel megjelenítette a kötelezően feltüntetendő tájékoztatást is, miszerint „egyetlen étrend-kiegészítő, így a Multi-tabs Multi Kid sem helyettesítheti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot”, azonban ez ellentétes volt a reklámokban megjelenő fő üzenettel. Itt ötvenmillió forint bírságot szabott ki a GVH. A harmadik ügyünk pedig az volt, amikor a Posta Szerviz Kft. jogsértő módon reklámozta az LPA Bio-Actif elnevezésű termékét. Gyógyhatást tulajdonított neki, és azt állította, hogy orvosok és orvosi szervezetek tesztelték a szert. Ez pedig nem volt igaz. Ebben az esetben 12 és fél millió forint bírságot szabott ki a hivatal. 

Milyen hibát követhet el a forgalmazó, amikor reklámozza az étrend-kiegészítőjét vagy a vitaminját? 

Arra fel kell hívni mindig a figyelmet, hogy ezek mind élelmiszerek. Az élelmiszer termékkategórián belül megkülönböztetjük az általános közfogyasztásra szánt élelmiszereket, amelyek közé a csupán bejelentésköteles (azaz nem engedélyezéshez, hanem pusztán regisztrációhoz kötött) étrend-kiegészítők is tartoznak, valamint a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, ezek egy csoportját alkotják például a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek. Ez utóbbi termékkategóriába tartoznak a kemoterápiás vagy sugárkezelésben részesülő rákos betegek speciális étrendjébe tartozó tápszerek. A gyártók és forgalmazók azonban – egyes kivételektől eltekintve – nem tulajdoníthatnak ezeknek sem semmilyen gyógyító, terápiás vagy preventív hatást. A különleges táplálkozási célú élelmiszerek vonatkozásában tehető reklámállításokat egyedi engedélyezési eljárás lefolytatása után lehet alkalmazni. Az OGYÉI egyik főigazgatóságaként működő Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet nyilvántartást vezet a honlapján a különböző típusú élelmiszerekről, valamint azok forgalmazási és reklámozási szabályairól. Ezek a nyilvántartások, listák a fogyasztók számára is hasznosak. 

Ne dőljünk be a „csodaszereknek”Fotó: Talán Csaba


Az emberek nagy része szinte naponta szed valamilyen vitamint vagy táplálék-kiegészítőt. Felhívják az ő figyelmüket is arra, hogy mire figyeljenek, és hogy ne dőljenek be a „túl jó” reklámoknak? 

Igen, indítottunk egy kampányt a fogyasztóknak – és a gyártóknak, forgalmazóknak is. A vásárlóknak azt üzentük többek között, hogy ha celebritás, híres, ismert ember reklámozza a terméket, akkor is nézzenek utána, hogy az adott állítás megalapozott-e, valóban rendelkezik-e a termék azokkal a tulajdonságokkal, amikkel hirdetik.  Amikor élelmiszer forgalmazásáról – ez esetben étrend-kiegészítőkről – beszélünk, gyakran előfordul, hogy a forgalmazó cégek kihasználják, hogy az általuk kínált termékek célközönsége sérülékeny fogyasztó, aki súlyos beteg, kiszolgáltatott helyzetben van, és az állapotukban bekövetkező ígért változásokért a hagyományos orvostudomány által alkalmazott kezelések mellékhatásainak enyhítése érdekében jelentős összegeket hajlandók kifizetni. Azt javasoljuk, hogy legyen elővigyázatos mindenki, aki beteg ember számára akar vásárolni. Ha a termék nem gyógyszer, de azt írják rá, hogy gyógyhatású vagy megelőző hatása van, mindenképpen legyen óvatos, és nézzen utána, mielőtt megveszi. Vigyázni kell a teljesen ismeretlen, hihetetlen gyógyulást ígérő, „csodahatású” termékekkel is, hogy ne keltsenek irreális várakozásokat, hiszen nemcsak magas költségekkel, de egészségi kockázatokkal is járhatnak (akár más kezelések elhagyására figyelemmel is). Ha valaki vesz bármilyen étrend-kiegészítőt, esetleg még csak étrend-kiegészítőként sem nyilvántartott egyéb élelmiszert, amelyet még nem ismert azelőtt, mindig kérdezze meg az orvosát, hogy milyen hatással lehet az adott szer az ő szervezetére. Ha azzal reklámoznak egy táplálékkiegészítőt, hogy kizárólag természetes növényi anyagokból készült, gondoljunk arra, hogy bizonyos növények gyógyszerekkel együtt alkalmazva allergiás tüneteket is kiválthatnak. Vagyis nem feltétlenül javulást, hanem inkább állapotromlást okozhatnak. Indítottunk egy honlapot is a kampány keretében, a gondoljavegighiggadtan.hu-t, amelyben részletesen leírtuk, hogy mire érdemes figyelniük a vásárlóknak – itt nemcsak az étrend-kiegészítőkről van szó, hanem más megtévesztő hirdetésekről is. 

Kampányt is indított a GVH a fogyasztóknakFotó: Talán Csaba

Van-e valamilyen feltétele annak, hogy egy étrend-kiegészítőnek mégis gyógyító vagy legalább betegséget megelőző hatást tulajdoníthat a forgalmazó? 

Általános közfogyasztásra szánt élelmiszer tekintetében nem reklámozhatja úgy a terméket a forgalmazó, hogy gyógyító vagy betegséget megelőző hatása van, ugyanis ez főszabály szerint tilos. Uniós ágazati jogszabály alapján betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állításokat tehetnek, de kizárólag azt követően, hogy az Európai Bizottság engedélyezi a konkrét állításokat. 

A feltételes mód megvédi a forgalmazót a bírságtól? Ha például azt írják egy termékre, hogy megelőzheti a betegségeket, vagy gyógyító hatása lehet? Ezzel nem állítják ugyanis azt, hogy megelőzi vagy gyógyítja a betegséget, csak azt mondják: lehet, hogy van ilyen hatása is. 

Nem. A feltételes mód nem segít önmagában, ez általános jelleggel igaz a reklámokra. De nyilván a konkrét, teljes szöveget vizsgálja a hivatal. 

Évek óta vizsgálják ezeket a reklámokat, és gyakran büntetnek is. A bírságok pedig – ahogy csak a legutóbbi eseteket is láttuk – meglehetősen magasak. Mi a tapasztalatuk, a forgalmazók, gyártók óvatosabbak már a hirdetéseknél? 

Ez változó. Léteznek olyan vállalkozások, amelyek láthatóan hosszú távra terveznek, felelős tevékenységet szeretnének folytatni, és ők valóban jobban figyelnek arra, hogy megfelelően alakítsák ki a kommunikációs gyakorlatukat. Ha kell, változtatnak rajta, hogy a szabályoknak megfelelő legyen. A GVH is támogatja ezeket az erőfeszítéseket – számos esetben elfogadott kötelezettségvállalást a hivatal, és van már példa figyelmeztetés alkalmazására is, továbbá ha ki is szab bírságot a hivatal, figyelembe veszi, ha azt látja, hogy a gyártó vagy forgalmazó azonnal megváltoztatja a reklám szövegét.  Vannak viszont olyan cégek, amelyeknél látható, hogy nem akarnak együtt működni a hivatallal, és tudomásuk sincs egyébként a jogszabályokról, amelyek az ilyen típusú reklámokat szabályozzák. Ezekben az esetekben a GVH az eltiltás ellenére történő, további jogsértő magatartások kapcsán utólagos vizsgálatokat is folytat, és bírságol is a végrehajtás érdekében. 

Több tízmilliós bírságot is kiszabhatnakFotó: Talán Csaba

Mekkora bírságot szabhat ki a hivatal? 

Legfeljebb az előző évi nettó árbevétel tíz százaléka lehet a bírság. Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos ügyek esetében pedig figyelembe veszi a hivatal a bírság kiszabásánál is, hogy ezeket a termékeket sérülékeny fogyasztók keresik, hiszen ők könnyen megtéveszthetők, így nyilván nagyobb összeget is áldozhatnak a gyógyulás reményében. Súlyosabb a bírság tehát akkor, ha a kommunikáció sérülékeny fogyasztóknak szól. Ezenkívül azt is figyelembe vesszük a bírság kiszabásánál, hogy milyen hosszú ideje reklámozza megtévesztően az adott terméket a forgalmazó. Mennyire volt kiterjedt – hány helyen jelent meg, milyen formában, tévében vagy rádióban, szórólapokon vagy újságokban. Ezeket a szempontokat mérlegeli a GVH minden esetben. 

Hogyan kezdődik egy vizsgálat a GVH-nál? Hogyan találják meg azokat a forgalmazókat, amelyek megtévesztő módon reklámozzák a termékeiket? 

A fogyasztóvédelmi eljárások hivatalból indulnak minden esetben. Akár úgy, hogy a hivatal munkatársai – piaci jelzések alapján – észlelik a reklámokat. De bejelentések nyomán is elkezdheti a vizsgálatot a hivatal. Sok esetben jelentkeznek nálunk fogyasztók is, akik átverve érzik magukat, és természetesen ezeket a jelzéseket is figyelembe vesszük.