Budapestről terjed a poloskainvázió

2016.11.10. 16:46

Az ázsiai márványospoloska 2013 ősze óta ismert, és azóta egyre terjed Magyarországon. Tévedés azt gondolni, hogy télen majd a nagyja elpusztul. Az Egyesült Államokban és Észak-Olaszországban már jelentős mezőgazdasági károkat okozott az elmúlt években, főleg az alma- és a körtetermesztésben, és vélhetően ez vár ránk is. A kérdés csak az, hogy mikor.

Az ázsiai márványospoloska inváziója tulajdonképpen egy amolyan kereskedelmi vírusnak is nevezhető, ugyanis Ázsiából valószínűleg a kereskedelmi szállítmányokkal érkezett az Egyesült Államokba, majd Európába. Nemcsak élelmiszer- vagy növényszállítmányokkal lehet behurcolni, hanem gyakorlatilag bármilyen áruval, illetve akár autókban is képes potyautasként utazni. Éppen ezért elsősorban a nagy tranzitkereskedelmi központokból, a nagyvárosokból terjed a vidék felé, és nem fordítva. 

Az ázsiai márványospoloska körte termésénFotó: Vétek Gábor

A „pokolbogár” meghódította Amerikát

Az Egyesült Államokban 1996-ban igazolták először a faj jelenlétét Pennsylvania államban. 2003–2004-ben már nagyobb számban is megjelentek a bogarak, aztán 2010-ben 

inváziójuk a közép-atlanti államokban az almatermés közel 20 százalékát elpusztította, 37 millió dolláros becsült kárt okozva 

csak Marylandben, Virginiában, Nyugat-Virginiában és Pennsylvaniában – számolt be az akkori helyzetről a Dailymail. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Összesen 33 államban észlelték a „büdösbogár” jelenlétét akkor, azóta pedig évről évre növekszik az elterjedési terület. (Az angol nyelvű sajtó a Kolumbusz utáni Amerikában terjedő pestishez szokta hasonlítani.) Az említett négy állam mellett főleg a keleti parti környékükön – New York, Pennsylvania, New Jersey, Ohio, Kentucky, Tennesee, Észak-Karolina –, míg a nyugati parton Washington és Oregon államban okoztak komoly gazdasági károkat a márványospoloskák az elmúlt években, és szinte csak a Nagy-síkság északi része, valamint a Mississippi torkolatvidéke mentes tőlük. 

Az ázsiai márványospoloskaForrás: Dreamstime
Az ázsiai márványospoloska
A barnás színű ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), amely Kínában, Japánban, Koreában, Tajvanon és Vietnamban őshonos, nem összekeverendő a vélhetően afrikai eredetű zöld színű vándorpoloskával (Nezara viridula), amely a 2000-es évek elején került elő hazánkban, és azóta főleg a paradicsom- és a szójatermésben okozott jelentős károkat. Továbbá a márványospoloska nagyon hasonlít az Európában honos bencepoloskához (Rhaphigaster nebulosa) is, de nem azonos vele.

Magyarországon azért nincs egyelőre nagyon hír a márványospoloska számlájára írható jelentős mezőgazdasági kárról, mert csak néhány éve bukkant fel nálunk, és még nem terjedt el általánosan, vélhetően nem jutott el nagyobb számban vidéki termőterületekre – válaszolta az Origo kérdésére Vétek Gábor, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar rovartani tanszékének docense. 

A főváros a gócpont, főleg a déli régióban azonban idén már számottevő kárt tettek a poloskák. 

Ennek részeleteiről hamarosan tájékoztat az egyetem. Egy ilyen potenciális veszélyt jelentő mezőgazdasági és egyúttal a lakosságot is zavaró kártevő ellen csakis széles körű összefogással van értelme fellépni – tette hozzá a kutató. Az országos felderítésben bárki segíthet, ide fényképes jelzést küldve, ha észleli környezetében az ázsiai márványospoloska felbukkanását. 

Bálványfán hemzsegő márványospoloskákFotó: Vétek Gábor

A tél nem állítja meg az inváziót

A fővárosból várhatóan tovább fog terjedni vidékre, ugyanis külföldön is az figyelhető meg, hogy a városi gócpontokról indul ki az invázió. Európában nagyobb pusztítást eddig elsősorban Észak-Olaszországban okoztak a hívatlan kártevők, de több ország nagyvárosaiban is – Athénban, Strasbourgban, Párizsban, Bécsben, Bukarestben, Belgrádban – felbukkantak, és helyenként komolyabb zavart keltenek a városlakók között. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Abban kár reménykedni, hogy a tél megoldást jelent: a poloskák ugyanis éppen azért tűnnek fel egyre nagyobb számba a lakásokban, kamrákban is a hideg beálltával, mert alkalmas áttelelő helyet keresnek. Az év folyamán pedig számos növényfajon megélnek – mondta Vétek Gábor. 

Önmagában a globális felmelegedés tehát nem magyarázat a márványospoloskák terjedésére, 

bár az enyhe tél felgyorsíthatja a folyamatot. 

Ellenszer nemkívánt mellékhatásokkal

A külföldi tapasztalatokból úgy tűnik, hogy növényvédő szerekkel is elég reménytelen az ázsiai márványospoloska inváziójának megállítása. Csak a széles hatásspektrumú rovarölő szerek érnek valamit ellene, ám az ilyen szerek használata jelentős környezeti vagy akár humánegészségügyi kockázatot hordoz, így döntő részüket a mezőgazdaságban nem is használják. A biogazdaságok pedig értelemszerűen a legveszélyeztetettebbek a poloskainvázió szempontjából. 

Az USA-ban és Európában is folynak kísérletek olyan, úgynevezett gyilkos élősködő „utántelepítésére”, amely  a természetes ellensége, és elpusztítja a márványospoloskát. A nehézség többek között azonban az, hogy ennek olyan fajnak kell lennie, ami az őshonos poloskafajokra nem jelent veszélyt. Így a kutatási idő természetesen hosszú. 

Ma már a félrecsúszott biológiai növényvédelem iskolapéldájának tekinthető a harlekinkatica európai betelepítése a levéltetvek ellen” 

– mondta a növényvédelmi kutató. Bár eredetileg jó szándékkal telepítették be, „letépte láncát”, és lényegében elárasztotta Európát, így hazánkat is, és napjainkban igencsak megbolygatja az ökológiai rendszereket. 

Nincs természetes ellensége Európában és az Egyesült ÁllamokbanFotó: Marton Szilvia - Origo

Amerikában például egy darázsfajjal kísérleteznek, amely Ázsiában a márványospoloska természetes ellensége (a tojásaival táplálkozik), ám ebben az esetben is kérdéses, hogy nem veszélyes-e ez az őshonos poloskafajokra – számolt be a BBC. 

Az ázsiai márványospoloska elleni védekezés kutatásainak másik iránya pedig, hogy a faj kémiai kommunikációjának sajátosságait igyekeznek a szakemberek a növényvédelem szolgálatába állítani. Ennek módja lényegében az lenne, hogy a kártevő feromonjával az adott helyre csalogatott egyedeket könnyebben, hatékonyabban lehetne lekezelni. 

Az USA-ban annyira komolyan veszik ezeket a kutatásokat, hogy a poloskákra szerelt miniatűr rádióadókkal térképezik fel a mozgásukat, illetve a területi gócpontjaikat, és azt, hogy elsősorban milyen növényeket kedvelnek.