Gazdag, és szorul körülötte a hurok: ez volt az lényeg a NAV bűnügyi központjában dolgozó alezredesének, aki jól szervezett csapattal hálózta be az adóhatóság látókörébe kerülő személyeket, egy vaskosabb borítékért pedig mindent elintézhetett nekik.

Tizennyolc vádlott, köztük egy NAV-alezredes ügyében hozott elsőfokú ítéletet pénteken a Fővárosi Törvényszék, a Budapesti Nyomozó Ügyészség bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolta meg őket.

Szigorúan korrupt ügyek

A vádirat szerint az elsőrendű vádlott, T. Zoltán  az adóhivatal Bűnügyi Főigazgatóságán dolgozott alezredesi rangban, és titkos információgyűjtésnél látott el kapcsolattartói feladatokat – így rálátott a NAV gyanúsítotti körére is. Közülük csak 

a leggazdagabbak érdekelték az alezredest, 

azok, aki egy büntetőeljárás során előzetes letartóztatásba is kerültek, vagy ez a veszély fenyegette őket. 

Tízmillió volt a belépő

A jól szervezett rendszerben a másodrendű vádlott feladata volt a személyes kapcsolattartás. Ő tett ajánlatot a kiválasztott, megszorongatott személyeknek, és általában 

10 millió forintért cserébe széles körű szolgáltatást ígért. 

Például, az ügy kezdeti fázisában megszüntetik a büntetőeljárást; ha ez már nem megoldható, információt szivárogtatnak a nyomozásról, vagy éppen elintézik, hogy a vesztegető kikerüljön az előzetesből. 

Milliókért sok kínos ügy megoldódott a NAV-alezredes közreműködésével. A kép illusztrációForrás: AFP

A tárgyalók a negyed- és ötödrendű vádlottak voltak, akik a kapott védelmi pénzt a harmadrendű vádlottnak adták – az ügy további 13 szereplője pedig az elért és az információkért vagy a segítségért fizető ügyfelek voltak.

Zárt sorok, foszló vádak

A bíróság dolgát ugyanakkor nehezítette, hogy a 18 vádlottból csak egy tett vallomást. 

Az ügyészség ráadásul szinte kizárólag szabálytalanul megszerzett lehallgatási anyagokra építette a vádat, így ezeket a Fővárosi Törvényszék nem tekinthette bizonyítéknak – a bíróságnak magának pedig nem feladata a bizonyítékok beszerzése.

A tizennyolcból négyet

Így első fokon csak négy személyt ítéltek el a 18-ból: az alezredest minősített adattal való visszaélés, négyrendbeli hivatali vesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés bűntette miatt két év szabadságvesztésre és ötévi közügyektől való eltiltásra ítélték.

A másodrendű vádlottat, M. Vincét négyrendbeli hivatali vesztegetés elfogadásában, kétrendbeli befolyással való üzérkedésben és egyrendbeli hivatali visszaélésben találták bűnösnek, halmazati büntetésül két év börtönt kapott, ennek végrehajtását azonban négy év próbaidőre felfüggesztették.

E. Zsolt Arnold harmadrendű vádlottat befolyással való üzérkedés bűntette miatt két év szabadságvesztésre ítélték, két évre felfüggesztve. 

A negyedrendű vádlott, I. György visszaesőként két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert bűnösnek találták hivatali vesztegetés elfogadásában és befolyással való üzérkedésben. A próbaidőre elrendelték pártfogó felügyeletét is. 

Nincs bizonyíték

Más vádpontokban ugyanakkor nem mondták ki a négy elítélt férfi bűnösségét. Az ítéletek nem jogerősek. Az ügy többi szereplőjét első fokon felmentette a bíróság, a bizonyítékok hiányára hivatkozva.