Gyerekek milliói válnak erőszak áldozatává

2016.11.19. 14:27

Idén 70 éves az UNICEF, melynek elkötelezett célja, hogy a gyerekek mindenhol érvényesüljenek, és kiemelten fontosnak tartja a gyerekbántalmazás minden formája elleni felszólalást. Interjú dr. Tausz Katalinnal, az UNICEF Magyar Bizottság gyermekjogi igazgatójával.

Az UNICEF pénteken tartott egy gyermekjogi konferenciát, Fókuszban a gyerekbántalmazás címmel. 

Dr. Tausz Katalin az előadásában elmondta, hogy 

a gyerekkor egyszeri és megismételhetetlen, 

a gyerekeknek nincs idejük kivárni, míg a dolgok jobbra fordulnak, hiszen közben felnőtté válnak: „A gyerek nem egyszerűen a jövő generációja. A gyerekek a jelenben élő emberi lények, jogokkal, szükségletekkel, tehát a gyerek elsősorban ember, az őt megillető jogokkal.”

Dr. Tausz Katalin a gyerekek jogairól beszéltFotó: Adrián Zoltán - Origo

Azt is mondta, a világon gyerekek milliói válnak erőszak áldozatává, függetlenül etnikai, vallási vagy szociális státusz szerinti hovatartozástól. Anthony Lake-et, az UNICEF igazgatóját idézve azt mondta, mindannyiunk felelőssége, hogy a láthatatlan láthatóvá váljon: a kormányoké, melyek a törvényeket megalkotják és betartatják, de a magánembereké is, hogy ne hallgassanak, ha erőszakot tapasztalnak vagy gyanítanak.

Dr. Tausz Katalin szerint tudományos kutatások bizonyítják a gyerekkorban elszenvedett bántalmazás hosszú távú káros fizikai és pszichés hatásait: „Mindennek felszámolása megfelelő jogszabályalkotással, a jogszabályok betartatásával, a gyerekvédelmi rendszerek működtetésével és fejlesztésével és a közvélemény formálásával lehetséges csak. És természetesen meg kell találni annak a módját, hogy meghallgattassanak a gyerekek is.” 

„A gyerekkor egyszeri és megismételhetetlen”Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Amikor gyerekbántalmazásról beszélünk, hány gyerek érintett Magyarországon?

Sajnos nincsenek megbízható adatok. Természetesen vannak a gyerekvédelmi rendszerben különböző statisztikák a gyerekveszélyeztetésről, de nem tudjuk. Ez egy nagyon kényes, mondhatnám azt is, hogy tabu téma, amiről nem szívesen beszélnek sem a szülők, sem a tanárok, sem az elkövetők, sem maguk az érintettek. A kutatások is, ugyan most már van néhány, de eléggé sötétben botorkálnak. Hiszen minden ilyen kutatás alapja az, hogy tudjuk, mekkora mintát kell vennünk, kik az alapsokaság.

Létrehozták a HelpAPP alkalmazást, hogy megkönnyítsék a gyerekek számára a segítségkérést. A megjelenése óta több gyerek mer segítséget kérni?

Ugye segítségkérésre nagyon sok forma van, valóban az egyik a mi HelpAPP-ünk, aminek a különlegessége, hogy van benne egy segítő tudásanyag, ahonnan a gyerekek mindenféle információt szerezhetnek, valamint egy GPS meghatározza, hogy hol vannak, ha bajban vannak. De több nonprofit szervezet is működtet ilyen segélyvonalakat, szerencsére ebben nem mi vagyunk az egyetlenek. 

Nagyon jó lenne továbbhaladni abba az irányba, hogy ezek mögött a telefonvonalak mögött valóban szakemberek üljenek, és ezek az esetek feldolgozódjanak. 

Ezzel is módszertani segítséget lehetne nyújtani a kérdéssel foglalkozóknak. 

Nincsenek megbízható adatok a gyerekbántalmazásrólFotó: Adrián Zoltán - Origo

Melyik korosztály használja leginkább ezt az alkalmazást?

Még kicsik vagyunk ebben a tevékenységünkben, inkább lényegesebb ebből a szempontból az Ébresztőóra programunk, ahol a gyerekjogokon belül részletesen foglalkozunk a gyerekbántalmazással és a gyerekek ezzel összefüggő jogaival. Például az önkéntesek, akik fiatalok maguk is, és az iskolákban végzik ezt a munkát, előzetesen egyeztetnek az osztályfőnökkel vagy az iskola képviselőivel, hogy ott éppen aktuálisan milyen problémák vannak. Ha éppen valamilyen gyerekbullying ügy van, akkor inkább azzal foglalkoznak, ha az internetes zaklatás veri ki a biztosítékot a gyerekek és az iskola képviselőinél, akkor a gyerekjogok széles köréből arra fektetik a hangsúlyt.

Mit tegyünk, ha nem vagyunk benne biztosak, de gyanítjuk, hogy egy gyereket bántalmaznak? Egyáltalán, a látható sérüléseken kívül hogyan lehet észrevenni az erre utaló jeleket?

Erre is nagyon sokféle jó szakanyag található például a Gyermekegészségügyi Igazgatóság honlapján is. Én azt hiszem, a legfontosabb, hogy próbáljunk bizalmi kapcsolatban lenni a gyerekünkkel, a gyerekkel, akivel dolgozunk, akit tanítunk. Akkor minden sokkal egyszerűbbé fog válni, mert a gyerek előbb-utóbb jelezni fog. 

Ha figyelünk, ha empatikusak vagyunk, ha nem ítélkezünk, hanem megérteni próbálunk, akkor fel fogjuk ismerni azt, hogy valami baj van, és ha van bizalmi kapcsolat, akkor meg tudjuk beszélni. 

A gyerekeknek nincs idejük kivárni, míg a dolgok jobbra fordulnak, hiszen közben felnőtté válnakFotó: Adrián Zoltán - Origo

Mennyi idő, mire a gyerekek segítséget mernek kérni? Vagyis általában mennyi ideje tart a bántalmazás, mire segítséget kérnek? Ez is attól függ, hogy van-e olyan ember, akiben megbízik?

Igen, igen. Most fejeztek be kiváló kutatók az UNICEF megbízásából egy felmérést, ami arról szól, hogy milyen nevelési módszerek vannak ma Magyarországon, hogyan vélekednek a szülők arról, hogy mi elfogadható, és mi nem. Ez a kutatás nem reprezentatív, de mégis egy sor problémáról megerősíti a tudomásunkat, főleg, hogy az eredményei nagyon összecsengenek a nemzetközi kutatások eredményeivel. Az előző kérdéséhez kapcsolódva el lehet különíteni egy, mondjuk azt, hogy meleg attitűdű nevelési módszert, és egy rideg, hideg nevelési módszert. Nyilván, a meleg egy elfogadó, odafigyelő nevelés. Ha a gyerek elkövet valami csínyt, rossz jegyet hoz, akkor az ezt kíváncsisággal, megértéssel kezelő és segíteni próbáló attitűd előtt jobban megnyílik a gyerek, ha bajban van. Míg a hideg inkább büntető, ahol nem tilos egy pofont adni, nem tilos ordítani a gyerekkel. Ott nyilván a gyerek bizonytalan, nem tudja kiszámítani a következményeket, és kevésbé mer a felnőtthöz fordulni. 

Igaz, hogy a leggyakoribb formája a gyerekbántalmazásnak a családon belüli erőszak?

Ez egy nagyon nehezen kutatható terület, én erre a mai konferenciára készülve eléggé körülnéztem a nemzetközi kutatásokat tekintve, hiszen mind a két fél rejtőzködik. Az áldozat rejtőzködik, mert megijedt, fél, mert fél, hogy stigmatizálni fogják, mert szégyenkezik, mert nagyon sok esetben azt hiszi, hogy ő is tehet arról, hogy milyen helyzetbe került. Az elkövető pedig vagy azért rejtőzködik, mert tudja, hogy ez nem volt teljesen helyes, vagy azért, mert nem akar a nyilvánosság előtt számot adni. A kutatások inkább egy szűkebb közösségben, például három iskolában összehasonlítanak egy korosztályt, és kvalitatív jellegűek, tehát az érintettek beszámolóin alapulóan próbálják felmérni, hogyan is működik ez a nagyon káros jelenség. A beavatkozás szempontjából a lényeg, hogy tegyünk ellene, és ez fontosabb, mint hogy hányan vannak pontosan, vagy mekkora ez a nagyságrend.

Legtöbbször mindkét fél rejtőzködikFotó: Adrián Zoltán - Origo

A családon belüli lelki bántalmazás is káros tud lenni. Milyen hatásai vannak ennek a gyerekre?

Ez egyenes út a bizalmatlansághoz. Amikor egészségről beszélünk, akkor nem a betegség hiányáról beszélünk a WHO meghatározása szerint, hanem holisztikus szemléletben a fizikai és mentális egészség együtteséről. Nyilván az ilyen gyereknél, 

akit otthon kevésbé dicsérnek, inkább kritizálnak, aki úgy érzi, hogy nem tud elég megfelelően teljesíteni a szüleinek, akit alkalmasint megszégyenítenek a családon belül, például akarata ellenére erőszakkal vágják le a haját, ezáltal nem érzi azt, hogy elfogadják, állandó a bizonytalanság benne. 

Ez az első lépés nagyon sok esetben a deviáns viselkedési formákhoz, a másfajta közösségek keresésére, ahol azt érzi a gyerek vagy fiatal, hogy megértésre és meghallgatásra talál. Az előbb említett kutatásban is nem a számok az érdekesek, hanem, hogy ez elő tud fordulni 2016-ban. Van aki azt mondja, hogy elfogadható, ha azt mondják a gyereknek, hogy jobb lett volna, ha meg se születtél volna, tehát olyan mondatokat, amiknek – akármilyen ingerült, fáradt, frusztrált – egy szülő szájából sem szabadna elhangzaniuk. Emellett vannak a hétköznapok mindennapi fricskázásai, amik aláássák egy gyerek önbizalmát, jövőképét, bizonytalanságban tartják, és az egy nagyon veszélyes kezdet egy rossz útvonal megtételéhez.

A gyerekek állandó megszégyenítése deviáns viselkedési formákhoz vezetFotó: Adrián Zoltán - Origo
UNICEF: 70 éve a gyerekekért
A nemzetközi segélyszervezetet az ENSZ hozta létre 1946-ban, hogy segítsen a II. világháború utáni Európa éhező, beteg és árván maradt gyerekein. Jelenleg több mint 190 országban képviselteti magát. Az ENSZ közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyerekjogi Egyezményt, amelyben lefektetik, hogy a gyerekeknek joguk van a védelemhez, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, menedékhez és a helyes táplálkozáshoz. Az elkötelezett aktivitások eredményeként évente gyerekek millióinak életét sikerült megmenteni. Az egyik legnagyobb eredmény, hogy a gyerekhalandóság mértéke az elmúlt 25 évben a felére csökkent.

További információt az unicef.hu oldalon olvashatnak. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK