Ma kiderülhet, megtöri-e Gyurcsány az LMP-t

Budapest, 2016. október 17. Orbán Viktor miniszterelnök (középen, elöl, jobbra) az alaptörvény hetedik módosításának vitáját megnyitó expozéját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 17-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Ha az LMP ötfős frakciójából legalább ketten megszavazzák az alkotmánybíró-jelölteket és az elnököt, akkor ismét 15 fővel fog működni a testület. Az ökopárt jelentős baloldali össztűz alá került, mióta kiderült, hogy megállapodtak a Fidesz-KDNP-vel a nevekről. Schiffer András szerint Magyarország érdekében szavazzák meg a jelölteket. Gyurcsány pártja viszont árulónak tekinti az LMP-t, ha megszavazzák az alkotmánybírákat. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője szerint illegitim a választás. 

2012–13 után ismét a politikai összecsapások középpontjába került a Lehet Más a Politika. Az LMP-t akkor a Bajnai Gordonhoz és a baloldali összefogáshoz való viszony szakította ketté, míg most az alkotmánybírák esetleges megválasztása kapcsán került össztűzbe. A vihar azután tört ki, hogy november 17-én kiderült, Marosi Ildikót, Horváth Attilát, Schanda Balázst és Szabó Marcelt jelöli közösen a Fidesz, a KDNP és az LMP az AB üres helyeire.

Kedden szavaz az Országgyűlés az alkotmánybíró-jelöltekről Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A 15 tagú Alkotmánybíróságban jelenleg négy hely nincs betöltve. A tagok megválasztásához a képviselők kétharmadára van szükség, de a Fidesz-KDNP-nek csak 131 mandátuma van. Az LMP-nek öt képviselője van, így ha az ökopártból ketten megszavazzák a jelölteket, akkor

a négy alkotmánybíró 12 évre foglalhatja el a helyét.

A parlament dönt majd az elnök személyéről is, aki Sulyok Tamás lehet.

Jogi vita a szavazás előtt

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, az AB-ról szóló törvény szerint a bírákat jelölő eseti bizottságnak legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből kell állnia. A szocialista politikus azt mondta, csütörtök délután lemondott alelnöki tisztségéről és bizottsági tagságáról, a testület így pénteken nyolc taggal döntött a jelöltekről. Lemondását nem vette figyelembe Rubovszky György (KDNP), a jelölőbizottság elnöke és a testület sem, ahogy az igazságügyi bizottság is figyelmen kívül hagyta, és hétfőn törvényellenesen hallgatta meg a jelölteket. A frakcióvezető jelezte, ha mégis megválasztják az alkotmánybírókat, akkor az MSZP a megfelelő jogi fórumokon megtámadja a döntést.

Jogi képtelenségnek tartja a fideszes Gulyás Gergely azt az MSZP-s felvetést, amely szerint törvénysértő lehet az alkotmánybíró-választás folyamata. Az MSZP-s felvetés jogi képtelenségét szerinte mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a bizottságok és maga az Országgyűlés létszáma is meghatározott, ám önmagában az, hogy valaki lemond a mandátumáról, a hely pedig betöltetlen marad, semmilyen tekintetben nem akadálya az adott közjogi testület, például a parlament működésének – magyarázta Gulyás Gergely.

Ellenzéki össztűz az LMP-re

„Hogy ennek milyen ára van, vagy mit kapott cserébe az LMP, az most még nem tudjuk, ezt majd nekik kell megmagyarázniuk” – mondta Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője a pártok megegyezéséről. Az MSZP szerint puccsszerű a tervezett alkotmánybíró-választás, azon a szocialisták nem is vesznek részt, és sajnálják, hogy az LMP ehhez a nevét adja. „Egyetlen alkotmánybíró nem csinál nyarat” – jegyezték meg a szocialisták.

Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció vette igazán célkeresztbe az LMP-t Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az LMP a legélesebb támadásokat a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciótól kapta, és a párt mögött lévő blogoktól. Az Európa Kávézó blog például ezt írta: „Most az a fontos, hogy az LMP a Fidesz alaptörvényét legitimálja azzal, hogy Orbánékkal szavaz.

Aki pedig ezt a rendszert bármilyen módon legitimálja, az kollaboráns.

Hadházy heti korrupciós feltáró történetei mennek a kukába.” A Nyugati Fény pedig ezt írta: „Vegyük észre: az LMP egész eddigi pályafutása arról szól, hogyan tudnak kívülről hozzájárulni Orbán sikeréhez.”

Sakkjátszma?

A DK leginkább Hadházy Ákost próbálja meggyőzni. Ez teljesen érthető is, mivel a politikus ellen a 2014-es önkormányzati választáson a baloldali pártok nem indítottak jelöltet Szekszárdon. Azonban egy fő meggyőzése még kevés lenne, így Hadházy esetében más lehet a DK motivációja. Abban az esetben, ha a volt fideszes önkormányzati képviselő szakítana az LMP-vel a mostani szavazás miatt, és kizárnák a frakcióból, akkor fél év múlva akár átléphetne a DK-ba. Így a pártnak meglenne a frakcióalakításhoz szükséges képviselőmennyisége.

Schiffer: Magyarország érdekében

Schiffer András, az LMP korábbi frakcióvezetője és társelnöke is reagált a baloldali ellenzék felvetéseire. Azt írta: „Büszke vagyok utódomra, Hadházy Ákosra, valamint az LMP parlamenti frakciójára és országos elnökségére is, hogy Magyarország, a magyar demokrácia érdekében azzal együtt vállalták fel a megállapodást: pontosan tudták,

ellenzéki oldalon bőven lesznek keselyűk,

akik gondolkodás nélkül lecsapnak rájuk.”

Schiffer András szerint a magyar demokrácia érdekében vállalták a döntést Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Schiffer szerint a 2010-es fordulat óta első ízben kínálkozott alkalom arra, hogy egy demokratikus alkufolyamattal a jogállamból valamit – és ne csak szavakban – helyrehozzunk. Az LMP felelős ellenzéki pártként ezt az esélyt ragadta meg. Magyarország érdekében – írta a politikus.

Ezt mondja Hadházy

Hadházy Ákos a kritikákkal kapcsolatban azt mondta: nem merült fel olyan adat, amely megkérdőjelezné a megválasztandó alkotmánybírák függetlenségét. A jelöltek támogatásával kapcsolatban úgy fogalmazott:

itt „demokrácia-kármentés” zajlik,

a lecsökkent létszámú Alkotmánybíróságon ugyanis lelassult a döntéshozatal, és a testület nem vállal fel a kormánynak nem tetsző döntéseket. Kijelentette azt is: jelenleg hét tag függetlensége kérdőjelezhető meg.