Szijjártó Péter: Ebben nem ismerünk pardont

2016.11.28. 10:10

Magyarországon politikai és gazdasági stabilitás és biztonság van, és érdemes ide jönniük a különféle vállalatoknak, míg Európában nem mindenhol lehet elmondani, hogy ilyen stabilitás lenne – többek között erről beszélt az Origónak adott interjújában Szijjártó Péter. Azt is mondta, hogy Donald Trump győzelme jó hír a világnak. A külgazdasági és külügyminiszter szerint tavaly minden létező külgazdasági rekordot megdöntött az ország, az idén pedig valószínűleg megdőlnek a tavalyi rekordok. Úgy látja, a kötelező kvóta elleni küzdelem még sokáig fog tartani. Szerinte Európában a politikai elitek és az emberek között egyre növekvő szakadék van. Szijjártó Péter nem számít arra, hogy a romániai választások után jelentősen javulnának a két fél felső szintű kapcsolatai. 

Donald Trump Amerikája milyen szerepet szán Magyarországnak?

Magyarország és Európa számára rendkívül pozitív fejlemény, hogy az új amerikai elnök nem kívánja folytatni a demokráciaexportot. A demokráciaexport következtében Európa déli és délkeleti szomszédságában nagyon komoly konfliktusok alakultak ki, és ezekből jelentős problémák származtak. A bevándorlási válság egyik oka, hogy ezekre a konfliktusokra nem sikerült megoldást találni. 

Az eddigi amerikai külpolitika nem vette figyelembe, hogy a különféle vallások, kulturális szokások, tradíciók miatt egy megoldás minden országra nem működik. A demokráciaexport káros volt a világ számára. Éppen ezért egy ettől különböző amerikai külpolitika, ami a demokráciaexport terjesztését nem tartja a legfőbb feladatának, üdvözlendő. Mi már korábban mondtuk, hogy a republikánus elnökjelölt által képviselt külpolitika jobb Európának és a világnak, mint a demokrata jelölt elképzelései. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint jó hír a világnak, hogy Donald Trump nem folytatja a demokráciaexport politikájátFotó: Burger Zsolt - KKM

A migráció tekintetében a demokraták, a Clinton-család úgy gondolják, hogy a mindenfajta ellenőrzés és szabályozás nélküli bevándorlási hullám jó dolog, és nem szabad korlátozni az illegális bevándorlást. Folyamatosan nyomást gyakoroltak azokra az országokra, amelyek nem ezt gondolták. A Közel-Keletről és Afrikából érkező illegális bevándorlók százezrei, milliói nem Amerikának jelentenek súlyos gondokat, hanem Európának, így Magyarországnak is. Világos, hogy  Donald Trump másképp gondolkodik a demokráciaexportról és az illegális bevándorlásról, mint az eddigi amerikai kormány, vagy akár Hillary Clinton, ezért a Trump-győzelem jó hír a világnak. 

2016-ban az európai terrortámadások, a brexit és Trump megválasztása határozta meg a folyamatokat. Milyen következményekkel járt mindez Magyarországra és a külpolitikájára?

Két esztendővel ezelőtt, amikor átvettem ennek a minisztériumnak a vezetését, a miniszterelnök úr azt mondta, hogy magyar külügyminiszterként magyar külpolitikát csináljak. A munkám során azóta is csak azt tartom szem előtt, hogy a magyar érdekeket képviseljük, megvédjük, és külgazdasági sikerek elérésével segítsük a magyar emberek boldogulását.  Nincs más választásunk, bátornak kell lennünk, 
a külpolitikában a bátortalanság egyenlő a kudarccal.

A kudarcot pedig nem engedhetjük meg magunknak, hiszen most egyfelől az ország biztonságáról van szó – gondoljunk csak az illegális bevándorlásra és a terrorizmusra –, másfelől pedig egy rendkívül nyitott gazdasággal rendelkezünk, vagyis, ha a magyar és magyarországi vállalatok egyre többet exportálnak, illetve egyre több a beruházás Magyarországon, akkor a magyar emberek munkahelye megmarad, sőt új munkahelyek létesülnek, és ez az alapja mindennek. Kellő szerénységgel azt tudom mondani, hogy vannak szép eredményeink, hiszen tavaly minden létező külgazdasági rekordot megdöntöttünk, az idén pedig valószínűleg megdőlnek a tavalyi rekordok. 

„Minden létező külgazdasági rekordot megdöntöttünk”Fotó: Polyák Attila - Origo

Külpolitikai szempontból világossá tettük, hogy a magyar kormány a magyar embereket képviseli, és ebben nem ismerünk pardont.  Bármekkora is a nyomás a különböző kormányok vagy a liberális médiaelit részéről, ezt kellő higgadtsággal és megfelelő határozottsággal kezeljük. A világban ma már erről ismernek minket. A nagy nemzetközi nyomásgyakorlás során lehetne azt választani, hogy összehúzzuk magunkat, és elkullogunk, de ezt nem tartom helyes iránynak. 

Sokat támadtak minket az elmúlt másfél évben, külföldön nem győzték ismételgetni, hogy Magyarországon sötét diktatúra van. Aztán mi történt? Magyarországot toronymagasan – Közép- és Kelet-Európából messze a legtöbb szavazattal – beválasztották az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába, ezzel az elmúlt évtized legnagyobb diplomáciai sikerét értük el. 

Mennyi szövetségest sikerült ennyi idő alatt gyűjtenünk?

Az emberek a legnagyobb szövetségeseink. Elsősorban természetesen a magyar emberek – most éppen 3,3 millióan alkottak egy új egységet, és utasították el az illegális bevándorlást –, másrészt látható, hogy Európában és Európán kívül is egyre több helyen szimpatizálnak a magyar kormány politikájával. Európában a politikai elitek és az emberek között egyre növekvő szakadék van. A politikai elit belesüllyedt a politikai korrektség és a képmutatás mocsarába. Éppen emiatt mindent megtesznek azért, hogy a valós kérdéseket elleplezzék. 

Az úgynevezett elit kreált egy ideológiai ketrecet, és saját magát be is zárta oda. Az emberek azonban nem akarnak a valóságtól elrugaszkodott, ködös, a mindennapok problémáit figyelmen kívül hagyó ideológiák fogságában élni. Lehet azt mondani, hogy szép dolog a befogadás, de ha az emberek aggódva mennek ki az utcára, mert félnek akár a terrortámadásoktól, akár másfajta atrocitásoktól, akkor azt fogják mondani, hogy ebből elég volt, segítsünk ott, ahol a baj van, de a bajt ne hozzuk a mi városainkba. 

Szijjártó: Az emberek a legnagyobb szövetségeseinkFotó: Burger Zsolt - KKM

A migrációs nyomás, úgy tűnik, enyhült. Jelenleg mennyire valós fenyegetés a kötelező kvóta?

Úgy tűnhet, valójában azonban továbbra is kettős nyomás alatt vagyunk. Szíriában továbbra sincs rend, Törökországban továbbra is ott vannak több millióan, és ki tudja, mikor indulnak meg Európa felé. Afganisztánról, Irakról, Líbiáról vagy a szubszaharai térségről nem is beszélve. A másik oldalon pedig Brüsszel nem tett le arról, hogy a kötelező kvótát lenyomja az országok torkán. A politika tapasztalati műfaj. Eddig azt tapasztaltuk, hogy Brüsszelben az önkéntes kvótából kötelező kvóta lett, felső korlát nélkül akarják behozni a bevándorlókat, a családegyesítést megkönnyítenék, és súlyos pénzbüntetést szabnának ki azokra, akik ebben az agyrémben nem akarnak részt venni. 

Ez a harc még sokáig fog tartani. Mindenféle kültelki trükköt vetnek be, hogy áttolják a kvótát. Nagyon fontos lett volna, hogy megkapjuk az ellenzéktől a támogatást az alaptörvényünk módosításához, de nem számíthattunk rájuk. Az Európai Bíróságon fog folytatódni ez az ügy, hiszen Magyarország és Szlovákia megtámadta a kötelező betelepítési kvótát. A betelepítési kvóta észszerűtlen, végrehajtathatatlan, ráadásul egy olyan döntés, amely az európai szabályok teljes felrúgásával született meg. Európai alapszerződéseket kellene módosítani ahhoz, hogy a kvótát jogszerűen el lehessen fogadtatni, de ahhoz minden tagállami parlament hozzájárulása szükséges lenne. Magyarország ilyen döntéshez soha nem járul hozzá. 

A CDU legújabb programtervezetében az szerepel, hogy a balkáni útvonalat a migráció szempontjából lezárták. Ennek fényében hogyan alakulhat a migráció?

Jelenleg az elitek a török–EU megállapodást ünneplik, mivel szerintük ez állította meg a bevándorlási hullámot. Ez csak részben igaz, mivel a nyugat-balkáni országok visszavették azt a jogukat, hogy a saját határaikat ők maguk ellenőrizzék. Ha ez nem történt volna meg, akkor a bevándorlási hullám nem csillapodott volna. Most arra hagyatkozunk, hogy a török megállapodás működni fog, de  a sorsunkat a saját kezünkbe kell vennünk. Bármi történik, meg kell védenünk magunkat. A magyar kormány ezért épített kerítést, ezért erősítettük meg az élőerős védelmet, és szigorítottunk a jogi szabályozáson. Európának is hasonlóan kellene cselekednie, hogy gátat vessen mindenfajta illegális határátlépésnek. 

„Bármi történik, meg kell védenünk magunkat”Fotó: Polyák Attila - Origo

Az ausztriai elnökválasztás és az olaszországi népszavazás eredménye változtathat ezen a helyzeten? 

Akár a brit kilépésről szóló szavazásról, akár az amerikai elnökválasztásról volt szó, a helyzet úgy nézett ki, hogy az európai liberális elitek számára kényelmes eredmények születnek. Derült égből villámcsapásként érte őket aztán mindkét végeredmény. Mind a két szavazásnak, valamint a hollandiai parlamenti választásnak nagyon komoly jelentősége van, és lesz. Ezek rámutatnak, és rámutathatnak arra, hogy az emberek akaratával szemben nem lehet kormányozni. 

Trump a szabadkereskedelmi övezetek felülvizsgálatával kampányolt, de a brexit is nagyban befolyásolhatja a hazai külgazdaság lehetőségeit. Hogyan készül erre a minisztérium? 

A világpolitika és a világgazdaság is olyan óriási változásokkal szembesül, amelyek elképesztő hatással vannak az országok és a vállalatok lehetőségeire. Nem szabad ülni az eddigi babérjainkon. Semmi sem lesz ugyanolyan, mint eddig volt, mivel a technológiai változások olyan dimenzióba helyezik a gazdaságot, hogy aki nem tud változtatni, az nem tud sikeres lenni. 

Magyarországnak is meg kell tennie azokat a lépéseket, amelyek révén sikeresek tudunk lenni. 2010 után azzal a dogmával kellett leszámolni, hogy nem lehet gazdasági növekedést elérni pénzügyi fegyelem mellett. Kiderült, hogy lehet. A mostani fő kérdés, hogy lehet-e egyszerre versenyképességet javítani és a fizetéseket emelni. Mi azt mondjuk, hogy ez igenis lehetséges, bár nem egyszerű feladat. Megalapozott akciótervet kellett összerakni, hogy ez a politika működjön. 

Éppen emiatt csökkent a társasági adó kulcsa 9 százalékra, emeljük a minimálbért, valamint a szakmunkások garantált bérét, és csökkentjük a munkáltatói adóterheket.  Így pedig Európa legversenyképesebb beruházási környezete lesz a mienk, növekvő bérekkel. A miniszterelnök bejelentése után három nagyvállalattal azonnal le tudtuk lezárni a régóta húzódó tárgyalásainkat, ezeket a beruházásokat jövőre fogjuk bejelenteni. 

Európa legversenyképesebb beruházási környezete lehet a miénkFotó: Burger Zsolt - KKM

A társasági adó csökkentése tehát egyfajta magyar válasz volt a brexitre?

A brexit egy eleme ennek az egész világgazdasági változásnak. Ugyanilyen erős mozgatórugót jelentenek a távol-keleti vállalatok európai sikerei, valamint a változó amerikai külgazdasági politika. Nekünk azt kell bemutatni, hogy Magyarországon politikai és gazdasági stabilitás és biztonság van, és érdemes ide jönniük a különféle vállalatoknak. Európában nem mindenhol lehet elmondani, hogy ilyen stabilitás lenne. Fizikai biztonságot és rendkívül kedvező beruházási környezetet tudunk kínálni. 

Megvalósul majd a CETA, mivel Lázár János egy kormányinfón arról beszélt, hogy szerinte az Országgyűlésben biztosan nincsen többsége ennek? 

A CETA megvalósulása egyértelműen Magyarország érdekét szolgálja, mivel abban vagyunk érdekeltek, hogy a világkereskedelem előtt minél kevesebb akadály legyen. Egyrészt a nyugat-európai termelési láncokba illeszkedő magyar cégek számára előnyös lesz a CETA, másrészt a Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó közötti szabadkereskedelmi egyezmény miatt a kanadai piacon az európai cégek versenyhátrányban vannak. Ugyanakkor minisztertársamnak igaza van, hiszen óriási viták vannak, és  még jelentős egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy a szerződés életbe lépjen, ezen egyeztetések végkimenetelére pedig nem mernék fogadni. 

Szijjártó: Még jelentős egyeztetések kellenek, hogy életbe lépjen a CETAFotó: Burger Zsolt - KKM

Tervben van-e, hogy a V4-eket kibővítsék, vagy ilyen tartalmú javaslatot tegyenek a magyar elnökség alatt? 

A visegrádi négyek formátum egy branddé vált. Mindenki odafigyel, mit mondanak a V4-ek, felpezsdül az élet, amikor összeülnek az érintett kormányfők, a többiek kíváncsiak arra, hogy mit fognak majd mondani. Van szavunk. Mi vagyunk a legszorosabb szövetség az unióban, az európai gazdasági növekedés egy jelentős része Közép-Európából származik, valamint a modern német gyáripar hátországát jelentik a V4-ek. A V4 úgy jó, ahogy van, ezért minden bővítés a hatékonyság és a szoros együttműködés rovására menne. 

Mikor rendeződhet a magyar és román fél közötti legfelsőbb szintű viszony?

A Romániával való kapcsolatunk összetett. Míg a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatunk kiváló, hiszen a második legfontosabb exportpiacunkról van szó, addig a politikai együttműködés nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Bár azt el kell mondanom, hogy a mostani technokrata kormánnyal sokkal kevésbé bíráljuk egymást nyilvánosan, és ez, ismerve a közelmúltat, nem kis dolog. Ugyanakkor azt is világossá kell tenni, hogy  egy EU-s országtól elvárjuk, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségi jogokat. 

Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy a korrupció elleni harc leple alatt gyakorlatilag a magyar közösség vegzálása zajlik. A decemberi választások miatt nem számítunk arra, hogy rövid időn belül jelentősen javulnának a viszonyok, mivel újra egy politikailag bizonytalan időszak következik. Sajnos az elmúlt két évben a politikai stabilitás nem volt jellemző Romániára. Amióta külügyminiszter vagyok, már a negyedik partnerrel kell együtt dolgoznom bukaresti részről. 

„Romániának is tiszteletben kell tartania a kisebbségek jogait”Fotó: Polyák Attila - Origo

Többen bírálják a külügyi vezetést, hogy a határon túli magyarok ügyével keveset foglalkozik, főképp Szlovákia viszonylatában. Mikor vetjük fel a nyelvi és állampolgársági kérdéseket Pozsonnyal szemben? 

Mi ezeket mindig felvetjük, sőt ezzel is kezdtünk. Két megközelítés lehet a szomszédos államok kapcsán: az egyik, hogy amíg a forró ügyekben nincsen előremozdulás, addig nem működünk együtt. Ezt mi nem szeretnénk, mert az ott élő magyar közösségnek  sokkal jobb, ha normális együttműködés van a két ország között, mint az, ha nem állunk szóba egymással. Ha olyan területeken, amelyeken egyetértés van, tudunk előrelépést elérni, akkor a közös bizalom elvezethet ahhoz, hogy a forróbb ügyeket is lezárjuk. Miroslav Lajcákkal, a szlovák külügyminiszterrel is megbeszéltük, miben nem értünk egyet, de ezen felül folyamatos az együttműködésünk gazdasági, közlekedési, energetikai és európai uniós téren. Nagyon nehéz a vitás ügyeket lezárni, de azért vannak előrelépések, például annak veszélye elhárult, hogy a felvidéki magyar kisiskolák a bezárás sorsára jussanak. 

Ön szerint is amerikai titkosszolgálati játszma van a Pharaon-ügy mögött? 

Az egész ügy borzasztóan furcsa, mivel a szóban forgó személy úgy közlekedik különösebb gond nélkül a világban, utazik országokba ki és be, hogy az amerikaiak állítólag 25 éve el akarják kapni. Amikor beérkezett az ő vízumkérelme a magyar hatóságokhoz, akkor azt feltettük a schengeni rendszerbe. Senki nem jelezte, hogy gond lenne vele. Még az Interpol se. Erről ennyit. 

A Külügyminisztérium tényleg bemutatta Tarsoly Csabának Pharaont? 

A Nemzeti Befektetési Ügynökségnek van egy projektlistája, ezen nemzetközi sztenderdek alapján elbírált befektetési lehetőségek vannak, nagyjából ötven, az ingatlanfejlesztés, az élelmiszeripar, a turizmus és más innovatív iparágak területéről. Minden olyan személynek, aki befektetési céllal érkezik Magyarországra, kiajánlják a listát. Akit pedig érdekel valamelyik projekt, annak az illetékesek segítenek felvenni a kapcsolatot a projekt tulajdonosával. Ebben azért nincs semmi rendkívüli, mert a Befektetési Ügynökségnek és a KKM gazdaságdiplomáciáért felelős munkatársainak ez a dolguk. 

Szijjártó: Senki sem jelezte, hogy gond lenne Pharaonnal, még az Interpol semFotó: Burger Zsolt - KKM

Vizsgálja a külügy, hogy a hazai szélsőséges paramilitáris szervezeteknek milyen külkapcsolataik lehetnek? 

A hírszerzés, a különböző szolgálatok nem tartoznak a tárcánkhoz. Mi akkor teszünk lépéseket, ha a szolgálatok jelzéseket adnak nekünk, de ilyen nem történt.