Szuperbaktériumokat ehetünk a húsokkal

2016.11.30. 20:57

Van olyan baktérium- és vírusfertőzés is vágóállatoknál, amelyet nem kötelező jelenteni a hatóságoknak, így a kórokozók akár a bolti húsokba is bekerülhetnek. Ezek a fertőzések emberre egyelőre vagy nem veszélyesek, vagy általában enyhe tünetekkel járnak, és a kórokozók a húsok megfelelő hőkezelésével el is pusztulnak. Ugyanakkor az utóbbi időben az USA-ban, Nagy-Britanniában, Dániában és Németországban is megkongatták a vészharangokat, hogy hosszabb távon ebből baj lehet. 

Nemrég Dániában zárult le az a többéves sajtóper, amelynek végén publikálhatóvá vált, hogy az Európai Unió legnagyobb sertésexportőrének számító országban az állatállomány közel kétharmadában kimutatható az úgynevezett LA-MRSA baktériumos fertőzés, amelyről 2006 óta tudtak a dán sertéságazat szereplői. Tavaly Nagy-Britanniában először mutatták ki ezt a baktériumot száz, szupermarketekben kapható, a szigetországban gyártott húskészítmény tesztelése során – számolt be a The Guardian. A kilenc fertőzött termékből egy kivételével mind részben vagy egészben dániai sertéshúsból készült. A brit újság, illetve a The Bureau of Investigative Journalism nevű nonprofit civil szervezet idei tesztje már jobb arány mutatott: 97 készítményből csak három tartalmazta ezt a baktériumot. 

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Martin Schutt
Mi az az MRSA?
A Staphylococcus baktériumnemzetség egyik fajtája a Staphylococcus aureus (MRSA), amelynek az LA, vagy másképp a CC398 az egyik, állatokban előforduló altörzse. Az MRSA baktérium szinte biztosan emberi eredetű, megtalálható sok egészséges ember bőrén és orrüregében is. Az emberek általában csak állandó vagy időszakos hordozók, és feltehetően tőlünk került át a kórokozó a háziállatokra. Az embert csak akkor képes megfertőzni, ha valamilyen hámsérülésen át bejut a szervezetbe, és egy betegség miatt amúgy is legyengült immunrendszerrel találkozik, ezért például kórházakban komoly veszélyt jelent. Enyhébb esetben bőrfertőzéseket okoz, ha azonban a véráramba kerül, életveszélyes gyulladásokat vagy vérmérgezést is előidézhet. Ráadásul az MRSA több törzse, így az LA-MRSA is, mára erősen ellenáll az antibiotikumos kezelésnek, ezért szokták szuperbaktériumnak is hívni.

A baktérium azonban nemcsak a sertéságazatot érinti, hanem a baromfi- és marhahús piacát is, vagy éppen a lóállományt. Az Egyesült Államokban 2011-ben készült első, átfogó MRSA-felmérés szerint: 

  • a húsminták – beleértve a szárnyasokat is – 47 százaléka fertőzött volt. 
  • a fertőzött minták felében (52%) olyan baktériumokat mutattak ki a laboratóriumi vizsgálatok, amelyek legalább három különböző antibiotikummal szemben ellenállóak voltak. 
  • volt olyan minta is, amelyik kilencfajta antibiotikummal szemben is rezisztensen viselkedett.
  • a kutatás során 80 márka termékeit és öt amerikai város kiskereskedelmi egységében vásárolt 26 mintát vizsgáltak be. 

Az eredmények kapcsán a Translational Genomics Research Institute osztályvezető professzora, Paul S. Keim azt mondta: „Még meg kell határozni, hogy ez milyen kockázatot jelent a fogyasztókra nézve.” 

KAPCSOLÓDÓ CIKK

A szuperbaktérium

Az LA-MRSA kórokozó jelenlétét az Európai Unióban sem kötelező jelenteni az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságoknál, és a World Organisation for Animal Health (OIE, Állategészségügyi világszervezet) listáján sem szerepel, így pontos adatok sincsenek arról, hogy az vágóállat-állomány mekkora része fertőzött. 

A 2000-es évek elején még nem volt jellemző ez a baktérium, ám 10-12 év alatt nagyjából 50–80 százalékot ért el az átfertőzöttség Európában, 

az USA-ban és Kanadában, bár országonként jelentős eltérések lehetnek – válaszolta az Origo kérdésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Hogy a magyarországi állatállomány mekkora része érintett, arról nincs adat, hiszen nálunk sem kötelesek jelenteni az állattelepek, ha észlelik a baktérium jelenlétét. 

Az LA-MRSA baktérium főleg az állatokkal dolgozókra veszélyes, de ők is általában tünetmentes hordozók lesznek csak, emberről emberre pedig alig terjed a kórokozóForrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Aleksandr Kondratuk

Annyi azonban bizonyos, hogy az LA-MRSA sokkal kevésbé fertőzőképes az emberekkel szemben, mint a staphylococcus aureus egyéb, emberre veszélyesebb altörzsei. Elsősorban az állatokkal dolgozókra veszélyes, mert rövid idejű érintkezés után képes átterjedni, de ők is általában csak ideiglenes hordozók lesznek, tüneteket legtöbbször nem is okoz. Emberről emberre minimális a terjedése, így az állatokkal közvetlenül nem érintkező emberekre sem terjed át, csak elvétve.

Bár a külföldi sajtó „időzített bombáról” és „szuperkórokozóról” ír, könnyen lehet, hogy túldimenzionálják a problémát. Hasonló lehet a helyzet, mint a madárinfluenzával (H5N1) évekkel ezelőtt, amikor sokan világméretű halálos járványtól tartottak, de a vírus emberről emberre azóta sem terjed. Csak olyanok fertőződtek meg vele, akik nap mint nap madarakkal foglalkoznak, és  többnyire nem viselnek megfelelő védőfelszerelést (maszkot és szemüveget). Eddig alig félezer ember halt meg a világon madárinfluenzában, ami az emberi populációt tekintve elenyésző szám. Az a vírustörzs (H5N8) pedig, amely most Magyarországon és Európa több országában is sok baromfitelepen felütötte a fejét, még sosem okozott emberi megbetegedést – közölte a Nébih. 

Ugyanakkor az aggodalom mégsem alaptalan, hiszen a baktériumok és vírusok nagyon változékonyak, és bármikor kialakulhat egy olyan mutáció, amely emberről emberre is könnyebben terjed, és virulensebb, fertőzőképesebb. Az MRSA esetében ez azért jelentene komoly egészségügyi kockázatot, mert már jelenleg is 

nagyon ellenálló az antibiotikum-kezeléssel szemben. 

Ennek az a fő oka, hogy az emberi és az állati orvoslásban is túlzásba viszik az antibiotikumos kezeléseket, és gyakran fölöslegesen vagy már megelőző jelleggel is használják. Nem véletlen, hogy folynak nemzetközi kutatások (például az USA-ban és Ausztráliában) az MRSA baktérium kimutatását célzó tesztek és az antibiotikumok helyett alternatív gyógymódok kifejlesztésére. 

Hőkezeléssel elpusztulnak a kórokozók
Megfelelő hőfokon és megfelelő ideig sütve, főzve a húst, mind az LA-MRSA baktérium, mind például a madárinfluenza vírus elpusztul, így a hús elfogyasztása nem jelent egészségügyi kockázatot. Legális, ellenőrzött forrásból azonban nem kerülhet madárinfluenzával fertőzött élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag a lakosság asztalára a Nébih szerint. Az EU-n belül is, és egy unión kívüli harmadik országból is csak olyan állatállományból szállítható hús a magyar piacra, amely nem áll fertőző betegség miatt korlátozás alatt.

A hepatitis E is jelen van

De nem az LA-MRSA az egyetlen olyan kórokozó, amely jelen lehet az ipari húskészítményekben, főleg, ha azok nem hőkezeléssel – hanem például nyers érleléssel – készülnek. Egy 2014-es brit teszt arra az eredményre jutott, hogy a szigetországban kapható kolbászok közel 10 százaléka (63 bolti mintából 6) hepatitis E vírussal volt fertőzött – írta a Daily Mail. A brit lap szerint a vágóhidakon a székletminták 13, a sertésmájak mintáinak 3 és a dolgozók kezéről vett minták 25 százaléka pozitív eredményt mutatott a hepatitisz E-teszten. 

A legenyhébb hepatitisz
A hepatitiszfertőzések közül az E típusú (HEV) a legenyhébb: a legtöbben tünetmentesen vészelik át, vagy belázasodnak pár napra, esetleg hánynak is. Csak kevés esetben jelentkezik a májgyulladás, a hepatitiszbetegségek jellemző tünete. A HEV-fertőzések száma Magyarországon az elmúlt két évben megugrott, tavaly összesen 166 esetet regisztráltak. A vírus a hús megfelelő (legalább 71 Celsius-fokon történő, legalább 5 percig tartó) hőkezelésével könnyen elpusztítható. Az állatokban tünetmentes vagy ritkán emésztőszervi fertőzéseket okoz, és a világ elmaradott környezeti higiéniájú területein okozhat járványt.

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar 2004 és 2010 között megvizsgált 41 magyar sertéstelepet: 

  • 16-nál (39%) mutatták ki a hepatitis E vírust az állati ürülékmintákból,
  • az úgynevezett véghízók ürülékében – vagyis a vágás előtt álló egyedeknél – már csak 9 százalékban volt jelen a vírus.
  • a sertésmájakból vett mintáknál is hasonló arányokat találtak.
  • megvizsgálták a vadon élő vaddisznók, szarvasok ürülékét is, és ezekben is 9-10 százalékos volt a pozitív minták aránya.

Vagyis a magyar vágóhidakra kerülő állatok húsa, mája is lehet fertőzött hepatitis E vírussal, de a természetben előfordulónál nem nagyobb arányban. A hepatitis E vírus okozta májgyulladást azonban éppúgy, ahogy az MRSA jelenlétét, nem kötelesek jelenteni az állattelepek a hatóságoknak sem az EU-ban, sem Magyarországon. 

Beteg állatok a vágóhídon?

Szeptember végén a Foodwatch nevű fogyasztóvédelmi szervezet azzal került be a hírekbe, hogy állításuk szerint a Németországban forgalomba kerülő állati eredetű élelmiszerek alapanyagának akár negyede is beteg állatokból származik. A szervezet vezérigazgató-helyettese, Matthias Wolfschmidt állatorvos könyvet írt arról, hogy a német vágóhidakon sokszor 

a beteg állatok húsát is feldolgozzák, csak egyszerűen kivágják a beteg szervet vagy testrészt. 

A Das Schweinesystem (A disznórendszer) című kötet szerint a német gazdaságokban a mesterséges hizlalás, illetve a tojók teljesítményének és a tehenek tejelésének mesterséges fokozása miatt az állatoknál gyakoriak a gyulladásos betegségek, az anyagcserezavarok és az ízületi vagy csontelváltozások. Mivel a hipermarketek alacsony áron veszik át a húst a gazdáktól, akiknek viszont jelentős kiadást jelent az EU-ban érvényes állatjóléti szabályok betartása, próbálják az állomány minél nagyobb részét értékesíteni. Így kerülhetnek vágóhídra a beteg egyedek is, ami azonban jelentős fertőzésveszéllyel jár. 

Az alacsony átvételi árak még Németországban is trükközésre kényszeríthetik a gazdákat, hogy az állomány minél nagyobb részét értékesítsék, akár a beteg állatok húsának egy részét isForrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Aleksandr Kondratuk

Persze – legalábbis elvben – ez sehol az EU-ban, így Magyarországon sem történhet meg. A gazdaságoknak kötelező állatorvost alkalmazniuk, és csak állatorvosi engedéllyel kerülhetnek az állatok a vágóhídra. Ott még az élő állatokat, majd a vágás után a húst is hatósági állatorvos ellenőrzi. A hatósági állatorvos dönti el, hogy ha olyan idült elváltozást talál, amely egy korábbi betegség jele – de az állat gyógyulása után már nem mutatott tüneteket, és a környezetre sem veszélyes –, az állat többi része biztonsággal fogyasztható-e. Ehhez akár laborvizsgálatokat is kérhet. Például a sertéstüdő feldolgozása mindig kockázatos a vágóhídi technológia miatt, ezért túlnyomó részben ezt a szervet nem is engedik forgalomba, ezért találkozni a kereskedelemben olyan ritkán sertéstüdővel – közölte a Nébih az Origo kérdésére. 

Az illegális kereskedelemben előfordulhat, hogy beteg állat húsát értékesítik, amikor is 

a gazda az értékmentésre törekedve az utolsó pillanatban vágja le a beteg állatot, amelyik nem esik át húsvizsgálaton. 

Ha azonban a Nébih ellenőrzése illegális kereskedelemre bukkan, függetlenül attól, hogy a hús egészséges vagy beteg állattól származik, azt fogyasztásra alkalmatlannak minősítik, és megsemmisítik.