Megkezdik a Petőfi Csarnok bontását

Bejárás Ligetes együttműködés Pecsa Petőfi csarnok Petőfi csarnok bontása Sajtóbejárás
Vágólapra másolva!
Még decemberben elkezdik bontani a Petőfi Csarnokot (Pecsa). A leromlott állagú épület helyén épül fel a Liget Budapest projekt keretében az Új Nemzeti Galéria.
Vágólapra másolva!

A beruházó Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, Sághi Attila azt mondta, a Pecsa eddigi bérlőivel sikerült megegyezni a kiköltözésről, a napokban lezárult a csarnok bontására kiírt közbeszerzési eljárás, és elvégezték az épület azbesztmentesítését és környezetvédelmi felmérését is, szóval hamarosan megkezdődhetnek a munkálatok.

Sághi Attila szerint az Új Nemzeti Galéria építése 2017 második felében kezdődhet, és 2019-ben adják át a japán SANAA építésziroda tervei alapján megvalósuló múzeumot.

Budapest, 2016. december 1. Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese a Petőfi Csarnok (Pecsa) helyén felépülő Új Nemzeti Galéria látványtervével a Pecsa előtt 2016. december 1-jén. Az épület bontása decemberben kezdődik, a Liget Budapest projekt keretében megvalósuló galéria a japán SANAA építésziroda tervei alapján épül Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Az építész azt is mondta, nem igazak a vádak, miszerint beépítik a Ligetet, mivel a Petőfi Csarnok helyén több mint 120 éve épület áll.

Ráadásul a Pecsa és szabadtéri színpada jelenleg 10 729 négyzetméteren terül el, az új múzeumépület pedig csak 9095 négyzetmétert fog elfoglalni.

A bontás miatt az épületet 8-10 méteres védőtávolságban kerítik körbe. Az építkezés 71 fát érint, ezek közül 63-at a parkon belül átültetnek. Azonban 8 fa olyan rossz állapotban van, hogy nem lehet átültetni őket,

de ezeket többszörösen pótolják majd.

Az Új Nemzeti Galériába mind a négy oldalról szabad lesz a bejárás. Nemcsak a belépőt váltó látogatók, hanem a parkhasználók számára is számos szolgáltatást fog nyújtani: a kávézó, ajándékbolt és a közösségi helyiségek mellett az előcsarnokban ingyenesen látogatható kiállítások is lesznek.

A jövőben az 1800 és 1950 közötti egyetemes és magyar képzőművészetet bemutató Új Nemzeti Galéria nem a világhírű japán tervezők "emlékműve" lesz, komoly hangsúlyt helyeznek ugyanis az épület funkcionalitására, a fenntarthatóságra és a környezettel való párbeszédre.