Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a rendszerváltás óta legnagyobb jelentőségű bérmegállapodásnak értékelte a nemrégiben megkötöttet. Szerinte azzal
megindulhat a bérfelzárkózatás.
A polgármesterek béréről szóló ötpárti megállapodás csak részletesen kezelte a problémát - mondta. Kósa Lajos szerint a rendszer egészét kell újragondolni; az ügy nem került le a napirendről, azzal februárban kezdődő ülésszakon kell foglalkozni.
Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára a 2010 előtti kormányzati ciklussal hasonlította össze a mostanit. Elmondta, a bérmegállapodás következtében Magyarország Európa egyik legversenyképesebb országa lehet.
Soltész Miklós, a KDNP képviselője a 12 évvel ezelőtti, a kettős állampolgárságról tartott népszavazást idézte fel, amelyen szerinte a baloldal gazdasági szempontokkal indokolta elutasító szavazatát. Ahhoz hasonlította ezt a magatartást, mintha valaki a gyerekét csak azért akarná kitagadni, mert anyagilag így jobban jár. Elmondta,
2010-ben folytatódott a baloldal ámokfutása,
amikor sok szocialista képviselő nem szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Vona Gábor Jobbik-elnök sem vett részt ezen a szavazáson - jegyezte meg.
Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint 12 évvel ezelőtt sokan érezhették úgy, hogy a magyar nemzet kettészakadt. Az elmúlt években azonban "mindannyian nagyon sokat tettünk" azért, hogy ez a törés összeforrjon - hangsúlyozta, hozzátéve, ma már a magyarországi pártok szinte mindegyike közös álláspontot képvisel a külhoni magyarok állampolgárságáról. Jelezte, a ciklus végére elérik a tervezett egymillió új magyar állampolgárt.
Szél Bernadett (LMP) vitatta, hogy a béremelés az eddigi kormányzati politika sikere, szerinte inkább az eddigi politika kudarcának lehet tekinteni. Elmondta: a kormány alacsonyan tartotta a béreket Magyarországon, ez kivándorlást generált és a munkaerőhiány kikényszerítette a béremelést.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiaci államtitkára kiállt a béremelés mellett és rámutatott: a kormány foglalkoztatáspolitikájának köszönhető, hogy 2010 óta közel 700 ezerrel többen dolgoznak. Hozzátette:
2013 óta 24 százalékkal emelkedtek a reálbérek.
Jelentősnek tartotta a minimálbér és a garantált létminimum emelését, amelytől azt várják, hogy a bérek más kategóriákban is emelkednek.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a jéghegynek ütközött és elsüllyedt Titanichoz hasonlította Magyarországot és a kormány politikáját. Szerinte a miniszterelnök abban érdekelt, hogy a társadalmi osztályok között ne legyen átjárás, illetve abban is, hogy minél kevesebb terhet cipeljen, azaz - folytatta a hasonlatot - nem kell annyi mentőcsónak, annyi szociális kiadás.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint az MSZP fontos kérdéseket feszeget, de teljesen figyelmen kívül hagyja a több évre szóló tartós béremelést jelentő megállapodást. Közölte, az MSZP nyolc év alatt nem emelte annyira a minimálbért, mint amekkora mértékben ez a kormány emelte négy év alatt.