Metróbaleset: ki hibázhatott?

2016.12.06. 17:15

Emberi és géphiba közösen is előidézhette a hétfői, Pillangó utcai metróbalesetet: a járatok közti távolságot és a féktávot szoftver figyeli, de nem  számol az időjárással és a fagyott, csúszós sínekkel. Kérdés az is, mitől csúszott a sínpálya, ha a BKV egész hétvégén takaríttatta az útvonalat. A rendőrség nyomoz és iratokat foglal le, felmerült a forgalomirányítók felelőssége is.

Már pénteken csúszkáltak a szerelvények, nem véletlen, hogy a BKV takarítóbrigádja egész hétvégén oldószerrel dörzsölte, homokkal szórta a síneket a Pillangó utca és az Örs vezér tere között. Lekaparták a pályára tapadt, olajos bevonatot képző faleveleket is” – mondta az Origónak Gulyás Attila, a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke. 

Baleset takarítás után

Már ezért is megdöbbentő, hogy a nagytakarítás után hétfő reggel két szerelvény egymásnak ütközhetett a Pillangó utcai metróállomáson.  A ráfutásos karambolban tucatnyian megsérültek, közülük öten súlyosan, a rendőrség pedig vasúti közlekedés veszélyeztetése miatt indított büntetőeljárást, egyelőre ismeretlen tettes ellen. 

Kettős ellenőrzés mellett is karamboloztak az M2-es metró szerelvényeiForrás: Szabó Gábor - Origo

Labilis magyarázat

A baleset után pár órával megszólalt a BKV vezérigazgatója: Bolla Tibor egyszerre beszélt az emberi mulasztás lehetőségéről és a rossz időjárási viszonyokról, azt viszont kizárta, hogy az Alstom-kocsik fékrendszerével lett volna gond. 

Rendőrök helyszíneltek a Pillangó utcai metrómegállóbanForrás: Lami Krisztofer

A hidegről és fagyról szóló magyarázatot később szerénynek és labilisnak minősítette az Origónak nyilatkozó Tarlós István. 

Házkutatás, kihallgatás

Ha valóban emberi tévedésről van szó, több személy felelőssége felmerülhet: a csúszós pálya miatt  az automata irányítási rendszert a metróvezető is ellenőrizte  – a szoftvert megelőzve tehát már az előtt behúzhatta volna a vészféket, hogy az ütközés bekövetkezik. 

A rendőrség azonban vizsgálja a diszpécserek munkáját is. A Vs.hu úgy tudja, hogy kedden hajnalban házkutatást tartottak a 2-es metró járműtelephelyén, több BKV-vezetőt kihallgattak, majd a forgalomirányítók összes hétfői adatát lefoglalták és elvitték. 

Virtuális térköz

A balesetet azonban előidézhette az automatikus forgalomirányító rendszer is. „Az M2-es metró forgalomirányító szoftvere figyeli a szerelvények sebességét és a köztük lévő távolságot –, ha azt látja, hogy a metrók túl gyorsan közelednek egymáshoz, vagy a vezető nem csökkenti megfelelően és folyamatosan a sebességet, maga vészfékezik, felülbírálva az emberi döntést” – mondta az Origónak a Metró KDSZ vezetője. 

Számol, fékez, kalkulál, de pár tényezőt nem ismer a szoftverFotó: Origo

A program virtuális térközöket mér, és azt is eldönti, hogy mi az utolsó pont, ahol egy metró – szerinte – még biztonsággal megállhat az előtte álló vagy haladó szerelvény közelében. 

Nem számol a faggyal

A legkisebb, biztonságosnak ítélt táv 10–15 méter lehet a két metró között – a virtuális valóságban. A szoftver ugyanakkor nem számol azzal, hogy a sín a jégtől, nyálkától is csúszhat, és nincs olyan vasúti fékrendszer, ami 15 méteren belül megállít egy több száz tonnás, 10–15 kilométer/órás sebességgel haladó szerelvényt. 

Ha a vezető nem figyelt kellőképpen, de nem is lépte túl a menetirányítási rendszer által még elfogadhatónak tartott sebességet, akkor simán elgurulhatott az utolsó pontig, ahonnan már 

vészfékkel sem volt megállás. 

Napos oldal

Úgy tudjuk, az M2-es metrót nem látták el azzal a programmal, ami nyílt pályán figyelembe veszi a napos és az esős időjárásból adódó úti körülményeket – az M4-es vonalon haladó szerelvényeken viszont fut ez az alkalmazás. 

Síkos pályán, túlterhelve

A baleset kapcsán többen az Alstom-fékrendszerek problémáit is felemlegették – mint ismert, a csúszásgátló rendszert csak több módosítás és jogszabályi mentesítés után fogadta el 2011-ben a Nemzeti Közlekedési Hatóság. 

Helyszínelő nézi az egymásnak ütközött szerelvényeketForrás: Szabó Gábor - Origo

Az Origo kérdésére az NKH megerősítette: a fékrendszer átment a vizsgákon, és sikeresen teljesítette a 4000 kilométeres tesztutat. Kérdésünkre hozzátették, a csúszás és kipörgésgátló rendszert ellenőrizték speciális, síkosított pályán is – normál terheléssel és túlterheléssel is, utóbbi négyzetméterenként nyolc álló utast jelent, telített ülőhelyek mellett. 

A csúszásgátló rendszer kiállta a próbát, írja a közlekedési hatóság – igaz, 

arra nem válaszoltak, hogy a 2010-es típusengedély óta tesztelték-e az Alstom-kocsik fékjeit, és mekkora a túlterhelt, síkos pályán haladó kocsiknál elfogadható féktáv. 

Segít a feketedoboz 

Hogy pontosan ki hibázott, kit terhel felelősség a baleset miatt, a szerdán derülhet ki: a Közlekedésbiztonsági Szervezet ekkora ígéri, hogy elemzik a karambolozó metrószerelvények forgalmi adatait: itt is van ugyanis feketedoboz, ami minden, az ütközésre vonatkozó információt tartalmazhat. 

A BKV egy nap után megszólalt
Szerdán közleményt adott ki a BKV a Pillangó utcai metróbalesettel kapcsolatban: ebben maguk is példátlannal nevezik az ütközést – azt viszont cáfolják, hogy nem figyeltek az Örs vezér téri állomáson a csúszásveszélyre. Fontosnak tartották tisztázni, hogy az M2 metróvonal Siemens gyártmányú biztosítóberendezés- és vonatvezérlés-rendszere az egymást követő járművek esetében úgynevezett biztonsági távolságot tart fent. Kérdés, hogyan léphetett túl ezen a biztonsági távon a balesetet okozó szerelvény.