Ez lenne az országgyűlési választás végeredménye

Budapest, 2016. november 21. Az Országgyűlés plenáris ülése 2016. november 21-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Kétharmados többséget szerezne a Fidesz–KDNP a novemberi közvélemény-kutatások alapján – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. Négy évvel ezelőtt a baloldali-liberális ellenzék jobban állt, mint a Fidesz, ennek ellenére nem sikerült 2014-ben nyerniük. A kormánypártokról egyébként 2006 júniusában jelent meg az utolsó olyan felmérés, amelyben a második helyen álltak.

A novemberi felmérések alapján elsöprő többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. E havi becslésünkhöz négy intézet (a Nézőpont Intézet, a ZRI Závecz, a Publicus Intézet és a Medián) számait használtuk föl. A mandátumszámok meghatározásához a feltételezett listás eredményeket vettük figyelembe. A kormánypártokról egyébként legutóbb 2006 júniusában jelent meg olyan kutatás, amely szerint a második helyen álltak.

A 2016 novemberében készült összes közvélemény-kutatás Fidesz-fölényt mutatott Fotó: Szabó Gábor - Origo

Erősebb a baloldal a Jobbiknál

A négy intézetnél a biztos szavazók körében

a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 47,75 százalék volt.

Második helyen a Jobbik állt 18,5 százalékkal, a harmadik helyen az MSZP végzett 14,5 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 7,25, az LMP 4, az Együtt 2,25, míg a Párbeszéd 0,5 százalékot ért volna el. A becslésünket úgy készítettük el, hogy a baloldali pártok (MSZP, DK, Együtt, PM) eredményeit összeadtuk (24,4 százalék).

A kis baloldali pártok a jelenlegi támogatottságuk alapján nem valószínű, hogy a 2018-as választásnak külön-külön futnának neki, bár az Együtt szeptemberben jelezte külön listaállítási szándékát, a Liberálisokat pedig kizárták a baloldali együttműködési tárgyalásokból. A külön indulás egyébként szinte biztos politikai öngyilkosság lenne a részükről, mivel a mostani népszerűségük alapján semmi esélyük sem lenne arra, hogy legalább egy választókerületet is megnyerjenek, vagy elérjék az ötszázalékos bejutási küszöböt.

Mindezek alapján

a Fidesz–KDNP 137, a közös baloldal 35, a Jobbik 27 mandátumot szerezne

az új parlamentben. A baloldal összesen egy egyéni körzetet nyerne meg: a XIII. kerület egy részét lefedő választókerületet.

Forrás: Origo

Budapesten szoros lenne

Az eredmények ugyanakkor azért is csalókák, mert Budapesten és a nagyvárosokban több választókerületben csak pár százalékpontnyi különbség lenne a pártok között a becslés szerint. Ilyen kis különbségnél pedig lehetetlen megjósolni, mi lenne éles helyzetben a végkimenetel. Nagyon szoros verseny lenne például a szegedi, a pesterzsébeti, a csepeli-soroksári, az újpesti-angyalföldi, a zuglói és az óbudai-békásmegyeri választókerületben.

A kormánypártok a csornai választókörzetben érnék el a legnagyobb sikert, több mint 64 százalékos támogatottsággal, de 60 százalék fölött szerepelne a Fidesz a körmendi és a vásárosnaményi körzetben.

A baloldal a XIII. kerületben több mint 42 százalékkal érné el országosan a legjobb eredményét,

de a III., IV., VII., X. és XIV. kerületben is 35 százalék fölött szerepelne. A Jobbik a gyöngyösi és a hatvani választókerületben szerepelne a legjobban, több mint 28 százalékos eredménnyel, de ez is kevés lenne a körzet megnyeréséhez.

Budapesten szoros lenne az országgyűlési választás Forrás: Aurimages/Philippe ROY / Aurimages/Philippe Roy

Persze egy ilyen modellezésnél érdemes óvatosan bánni a számokkal. Egyebek között azért is, mert nem tudjuk figyelembe venni az egyéni jelöltek befolyásoló szerepét, pedig az döntő jelentőségű is lehet. Nem ritka, hogy az egyéni jelöltek helyi népszerűségük miatt lényegesen jobban szerepelnek, mint a pártjuk. Szegeden például Botka László 2010-ben 10-12 százalékponttal szerepelt jobban, mint az MSZP listája.

2012-ben sokkal erősebb volt a baloldal

A 2018-as választáshoz közeledve érdemes a közvélemény-kutatók eredményeit összehasonlítani a korábbi évek adataival is. Adja magát, hogy a mostani számokat összehasonlítsuk a négy évvel ezelőtti adatokkal. Megkönnyíti az elemzést, hogy akkor is az Orbán-kormány vezette az országot, és ugyanazok a pártok voltak a politikai arénában, mint napjainkban.

2012 novemberében az Ipsos, a Századvég, a Tárki és a Nézőpont Intézet átlaga alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 41, az MSZP 19,75, a Jobbik 18,5, az Együtt 14, az LMP 5, a DK pedig 2,33 százalékon állt. Jól látszik, hogy akkor az MSZP-nek és a DK-nak együttesen 36,08 százalékpontos támogatottsága volt, ami

12 százalékponttal több, mint a baloldal napjainkban látható népszerűsége.

Ha ehhez még hozzáadjuk az LMP 5 százalékát, akkor több mint 41 százalékot kapunk, ami magasabb volt, mint a Fidesz akkori népszerűsége.

Persze óriási hiba lenne ezekből az adatokból azt a következtetést levonni, hogy a 2018-as választás már eldőlt. Ami most látszik, az az, hogy a harmadik Orbán-kormány lényegesen kedvezőbb pozícióból fut neki a következő időszaknak, mint elődje. A baloldali ellenzék 2012-ben sem volt kirobbanó formában, de lényegesen nagyobb támogatottsága volt, mint most. Akkor nem tudtak fordítani, a kérdés, hogy a következő bő másfél évben sikerül-e változtatniuk a mostani trendeken.