A diákok képességeit vizsgáló PISA-teszt legfrissebb adatai szerint az elmúlt három évben a magyar diákok teljesítménye a legtöbb területen romlott vagy stagnál. Ugyanakkor csökkent Magyarországon a fiúk és a lányok közti tudásbeli különbség. Az oktatási államtitkár szerint az új nemzeti alaptanterv sok problémára lehet válasz. Az MSZP az erőforrás-miniszter lemondását követeli.
Nyilvánosságra hozták az OECD-országok diákjainak képességeit vizsgáló legfrissebb PISA-felmérés eredményét. A most megjelent statisztikákat a 2015-ös adatfelvétel alapján készítették el, így ez összevethető a három évvel korábbi, 2012-es eredményekkel, ami alapján pedig elmondható, hogy a magyar diákok teljesítménye a legtöbb területen vagy romlott három év alatt, vagy stagnál.
Szövegértés és tudományos ismeretek: romló eredmény
A most közzétett adatokból kiderül, hogy a tudományos ismeretek és a szövegértés területén a magyar diákok teljesítménye romlott a három évvel ezelőtti adatokhoz képest, matematikából pedig stagnáló eredményt mutatnak a grafikonok.
Mint látható, a legjobban a tudományos ismeretek alkalmazásában romlottak a magyar diákok eredményei, de az olvasásértésük is egyre gyengébb, egyedül a matematikai teljesítmény nem romlott. A magyar diákok - csakúgy, mint 3 éve - most is a felmérésben résztvevő 74 ország átlagánál rosszabb eredményeket értek el.
Csökkent a különbség, mert feljöttek a rosszabbul teljesítők
A friss adatokból az is kiderül, hogy a legjobban teljesítő és a rosszabbul teljesítő diákok közti különbség csökkent, mert a legrosszabbul teljesítők mind a tudományos ismeretek alkalmazásában, mind a számolásban, mind az olvasásban jobban teljesítettek, mint az előző felmérésekben, a legjobban teljesítők felmérésbeli eredményei viszont romlottak.
A legjobb eredményt Magyarország a fiúk és a lányok közti tudásbeli különbségek csökkenésében érte el.
Az iskola nem segíti a társadalmi különbségek ledolgozását
A legnagyobb lemaradást abban mutatja a felmérés, hogy a magyar iskola nem segíti a társadalmi különbségek ledolgozását. Vagyis a szegény és iskolázatlan szülőknek a gyerekei általában még 15 évesen is rosszabbul teljesítenek, mind a tehetősebb és iskolázottabb családból származó társaik. A kiemelkedően jól teljesítő gyerekek között alacsony a vizsgált országok átlagához képest a szegény és kevésbé művelt szociális háttérrel rendelkező gyerek.
"Minden országnak lenne hova fejlődnie, még a legjobban teljesítőknek is. A fiatalkori munkanélküliség magas szintjére, a növekvő egyenlőtlenségre, a nemek közti szakadékra, és a gazdasági növekedés igényére tekintettel többet kell tenni azért, hogy minden gyerek a lehető legjobb oktatásban részesüljön" – kommentált Ángel Gurría, az OECD főtitkára.
Az alapvető készségek nemcsak az iskolában, hanem a későbbiek folyamán is kulcsfontosságúak a siker szempontjából, a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is. Túl sok fiatal európai nincs kellőképpen felkészülve a modern, rendkívül innovatív társadalmak kihívásaira" – figyelmeztetett Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi uniós biztos.
Sokkolónak és tragédiának tartja a szocialista Kunhalmi Ágnes a felmérés adatait. Az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke lemondásra szólította fel Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét. Az MSZP-s képviselő szerint az eredmény a Fidesz-kormányzás "produktuma", a kormánypárt lebutított oktatáspolitikájának teljes csődje. Ha 2010 után nem csinálnak semmit az oktatás területén, ma az eredmények jobbak – vélekedett.
Egy másik felmérés szerint a tantervi tudásban jók vagyunk
A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok nemzetközi szinten is kiemelkedő, erős "tantervi jellegű" tudással bírnak – többek között ez állapítható meg egy másik felmérés, a TIMSS kompetenciamérésének friss adataiból, amelyet – a PISA-teszt eredményével együtt – egy köznevelési konferencián ismertettek Budapesten.
Ezen Ostorics László, az Oktatási Hivatal osztályvezetője a PISA-teszt eredményeiről szólva megjegyezte: a természettudományokban egyes országokat tekintve hazánk az utolsó negyedben végzett, 477 ponttal, ez jelentős visszaesés 2012-höz képest. Ugyanez a helyzet a szövegértésnél, itt is gyengülés volt tapasztalható, a matematikai eredmény pedig megegyezik a 2012-es eredménnyel.
Az osztályvezető ismertetése szerint a TIMSS tantervi tudást és alkalmazást, értelmezést mérő természettudományi és matematikatesztjein viszont a magyar 4. és 8. osztályos diákok kiemelkedő eredményeket értek el, az 500 pontos skálaátlag felett teljesítettek.
Itt a magyar tanulók olyan oktatási rendszerek diákjaival értek el azonos teljesítményt, mint Finnország és Lengyelország (4.osztályos matematika), Svédország és Norvégia (4. osztályos természettudomány). A felmérésben, amelyet 1995 óta négyévente végeznek, 150 iskola mintegy 10 800 diák vett részt.
Palkovics az egyenlőség és méltányosság kérdéséről
Palkovics László oktatási államtitkár – aki előadását a PISA-eredmények nyilvánosságra hozatala előtt tartotta – kiemelte: az oktatásban az egyenlőség és méltányosság kérdése nem csak társadalmi okok miatt fontos, hanem azért is, mert az eredményekre is hatással van. Hozzátette: a legnagyobb kihívás, ami az oktatási rendszer előtt áll, hogy megtanítsák a diákokat tanulni.
Nagyon fontos az is, hogy az oktatásra fordítandó források elköltése miként történik – hangsúlyozta. 2012-ben csaknem 1350 milliárdot fordítottak a területre, ez az idei évben várhatóan eléri a 2000 milliárdot – jelezte. Kitért arra is: a nagyvárosok és közepes városok iskolái elválnak a többitől, az egy tanárra jutó gyermekszám magasabb, de magasabb létszámú osztályokban is lehet jó oktatás.
Kitért arra is, hogy az új nemzeti alaptantervben (nat) azt tűzték ki célul, hogy a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés egyaránt megjelenjen. Mindkettő fontos, lexikális tudás nélkül nincs kompetencia sem – mondta, hozzátéve: az új nat készül, a koncepcióját várhatóan január közepén mutatják be és bocsátják vitára.
Beszámolt az államtitkár arról is, hogy az esélyteremtést célzó programokra mintegy 193 milliárdot fordítanak, ezek között említette a kisgyerekkori nevelés támogatását, a pedagógusok felkészítését, megelőzendő a végzettség nélküli iskolaelhagyást.
A felmérésekről szólva kiemelte: az EU-tagállamok jelentős részében visszalépés tapasztalható a 2012-es PISA-eredményekhez képest, és muszáj csökkenteni azokat a jelenségeket, amelyek a nem egyenlő hozzáférésből fakadnak.
A legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a '90-es években indított PISA-program célja olyan, monitorozó jellegű felméréssorozat készítése, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. A felmérés háromévenként zajlik, először 2000-ben volt mérés. Az egyes méréseknél egy-egy műveltségi terület nagyobb hangsúlyt kap, mint a többi. A PISA célja elsősorban a mindennapi életben használható tudás vizsgálata. A mérés az iskolai tanulás során elsajátított ismeretekből és készségekből felépülő, az adott tudományterületen érvényes tudásra összpontosít. Azt méri, hogy a tanulók milyen mértékben alkalmazzák szövegértési képességüket a hétköznapi helyzetekben megjelenő szövegek megértésekor és értelmezésekor; vagy mennyire képesek felismerni, megérteni, értelmezni és megoldani egy matematikai vagy természettudományi jellegű problémát. A mérés része a diákok családi és iskolai hátterével összefüggő információkat gyűjtése is.