2016-ban kiderült, a parlamenten kívül is van élet

2016.12.31. 12:52

A kvótanépszavazás jelentősen megerősítette a Kétfarkú Kutya Pártot, és a mostani állás szerint az alakulatnak jó esélye van arra, hogy a 2018-as parlamenti választáson megugorja az egyszázalékos küszöböt, ami az állami támogatást jelentené. 2016-ban a parlamenten kívüli erők közül még a Thürmer Gyula vezette Munkáspártról hallhatott néha a közvélemény, de a kis pártok ideje majd 2017 őszétől jöhet el.

A parlamenti kívüli erők közül egyedül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt tekinthet bizakodva a következő évek elé, mivel sikerült mérhető támogatottságra hízniuk. Sikerüket annak köszönhetik, hogy nagyon erőteljes plakátkampányt folytattak az október 2-i kvótareferendum előtt. Arra szólították föl a szavazókat, hogy érvénytelen voksot adjanak le. A kampány sikeres volt, mivel  több mint 220 ezer érvénytelen szavazat született. Ekkora szavazatmennyiséggel egy alacsony részvétel esetén be lehet jutni a parlamentbe. 

Plakátkampánnyal hívta föl magára a figyelmet a Kétfarkú Kutya PártForrás: Magyar Kétfarkú Kutya Párt

A kétfarkú kutyákon kívül a Magyar Munkáspárt hallatott magáról. Ők gyakorlatilag az összes idei időközi önkormányzati választáson elindultak. Sok esetben csak nulla szavazatot kaptak, de volt arra is példa, hogy lemondások miatt sikerült egy helyet szerezniük egy kistelepülési testületben. A 2014-es választáson indult egy százalék alatti alakulatok 2016-ban némaságra ítélték magukat.

A nagyok mozgása sokat számíthat

Ahogy közeledünk a választásokhoz, úgy éledezik a politikai piac. Sokan megszervezik magukat, és így próbálnak szerencsét. Minél közelebb van 2018, annál több a magát megmutatni kívánó politikai formáció, de az ő feltűnésük csak 2017 második felében várható igazán – erről már Kiszelly Zoltán beszélt az Origónak. A politológus szerint az ő jövőjük elsősorban a parlamenti erőktől függ, mivel a fő kérdés, hogy a politikai élet főbb szereplői mennyire engedik nekik át a terepet.

Ha lesz egy teljes körű baloldali összefogás, akkor a kisebb erők sok szavazót szerezhetnek, mivel biztosan lesznek olyanok, akiknek nem tetszik az összeborulás – fogalmazott Kiszelly. A kis pártok számára a másik nagy kérdés, hogyan tudják megmutatni magukat. Donald Trump is megmutatta, hogy lehet a széllel szemben politizálni. A médiahasználat és a közösségi oldalak révén jelentősen tudta növelni a támogatottságát – mondta az elemző. 

Gémesi György, Gödöllő polgármestere is pártalapításon töri a fejétForrás: MTI/Soós Lajos

Kezdeményezések

Magyarországon nagyon kevés volt az újonnan belépő a központi politikai arénába 1990 óta, csak a MIÉP, a Jobbik és az LMP tudott a parlamentbe kerülni. A parlamenti szakadárok esetében is lehetnek új kezdeményezések Kiszelly szerint, aki úgy látja, hogy Kónya Péter és köre akár 2018-ban is indulhat. Önkormányzati szinten is szerveződhet egy új párt, többen beszélnek Gémesi György gödöllői polgármester környezetéről, akik  komolyan gondolkoznak egy centrista párt létrehozásán. 

Kiszelly szerint új proteszt mozgalmak is szóba jöhetnek. Nem lehet leírni az utcai mozgalmak erejét, bár egyelőre nem látszik olyan tömegmozgalom, ami egy komoly méretű pártot tudna létrehozni. A kétfarkú kutyák esetében megtévesztő lehet, hogy sokan támogatták őket, de nagy kérdés, hogyan lesznek ebből szavazók – mondta a politológus. Ugyanaz a szavazóbázisuk, mint a liberálisoknak, ezért is vannak nehéz helyzetben, és nagyban hasonlítanak a Juhász Péter vezette Millára is. 

A Centrum Pártnak majdnem sikerült a semmiből bejutnia a parlamentbeForrás: MTI/Németh György

Hasonló kezdeményezés volt a Negyedik Köztársaság nevezetű párt, de ez az idén megszűnt. 2017 őszétől sokkal többet beszélünk majd a kevésbé ismert pártokról, mivel 6–9 hónappal a választások előtt jön el az az idő, amikor ideálisak a körülmények a feltűnésre. Jó példa erre a Centrum Párt, ami 2001 szeptemberében jött létre, és a semmiből sikerült közel négy százalékot elérniük – zárta Kiszelly Zoltán.