A belső botrányoktól a baloldalig jutott a Jobbik

2016.12.28. 13:21

Helyreigazítás

Az internetes portálunkon 2016. december 28-án » A belső botrányoktól a baloldalig jutott a Jobbik « címmel megjelent cikkben azt a való tényt, hogy a Szentendrén 2017. január 15-én megtartott időközi önkormányzati képviselő választáson a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem indított képviselőjelöltet, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha a Jobbik egy civil szervezet jelöltjét támogatta volna. A cikkben valótlanul állítottuk továbbá, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom azért nem állított önálló jelöltet a szentendrei időközi önkormányzati képviselő választáson, mert erre vonatkozóan országos szintről érkezett utasítás a helyi tagságnak. A valóság ezzel szemben az, hogy az említett időközi választáson való indulás kapcsán a Jobbik szentendrei szervezete önállóan hozott döntést.

Három szempontból is kudarc volt a Jobbik számára a 2016-os év: a párt támogatottsága, belső egysége és hitelessége is megtépázódott – értékelte a radikális párt idei évét Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet munkatársa. A Jobbik meglehetősen furcsa fordulatokat produkált, így például először hazaárulónak nevezték azokat, akik nem szavazzák meg az alaptörvény-módosítást, majd ők is nemet mondtak. Az év végére kiderült, hogy lassan, de biztosan formálódik egy választási szövetség a baloldal és a Jobbik között.

A botrányok éve volt 2016 a Jobbikban. Az év első felében Vona Gábor a belső ellenzékével számolt le, majd az év második felében a párt vezetőinek magánéleti ügyei kerültek nyilvánosságra. A radikálisok sajátos utat jártak be a mostani évben, mivel  szép lassan, de közeledtek a baloldali ellenzékhez.  Ennek lett az eredménye, hogy egy 2017-es januári szentendrei időközi választáson sem a baloldal, sem a Jobbik nem állított jelöltet, így közösen egy civil szervezetet segítenek a Fidesz ellenében.

Novák küzdött, de kizárták

Vona Gábor pártelnök még áprilisban jelentette be: három korábbi alelnökét (Szávay Istvánt, Apáti Istvánt és Novák Elődöt) nem szeretné újra az elnökségben látni, és ha ők mégis elindulnak, élni fog az alapszabályban biztosított jogkörével, és megvétózza a megválasztásukat. Szávay és Apáti néhány nap után beletörődött a pártelnök döntésébe, de Novák Előd úgy döntött, nem adja fel, és mégis elindult. Novák több, Vona által favorizált alelnököt megelőzött, de végül visszalépett. Később kizárták a Jobbik-frakciójából, mire ő lemondott a mandátumáról.

Novák Előd, a Jobbik volt alelnöke először szembement Vonával, majd visszalépett, és kizárták a frakcióbólForrás: MTI/Vajda János

Botrányok

Júniusban a Ripost közölt fotókat arról, hogy a nős, kétgyerekes családapa Volner János egy – akkor még ismeretlen – nővel hosszan időzött egy Pécel környéki bozótosban. Volner – bár sem akkor, sem azóta nem tisztázta megváltozott családi állapotát – azzal védekezett, hogy a szóban forgó nővel egy ideje magánéleti kapcsolatban állt. Később kiderült: Volner szeretője a Jobbik-frakció jogásza.  Volner azóta visszament megcsalt feleségéhez,  a szerető ugyanis már Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezére oldalán keresi a boldogságot. Tyirityán Vona Gábor Jobbik-pártelnök személyes jó barátja, és nyíltan vállalja náci eszmeiségét. A korábban homofób megjegyzéseket tevő Vona Gáborról pedig azt mondta a TV2 hírműsorában, a Tényekben Terry Black, hogy a kétezres évek elején Vona meleg szexpartikon vett részt. Ezt Vona tagadta, majd azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy ő büszke heteroszexuális. 

Hazaárulózás, majd szövetség a baloldallal

A Jobbik elnöke még áprilisban javasolta a parlamentbe a kényszerbetelepítés elleni alaptörvény-módosítást, és akkori felszólalásában azt mondta, hogy aki azt nem szavazza meg, az hazaáruló.  A párt az októberi kvótareferendumban meglehetősen mérsékelten kampányolt. Miután több mint 3,3 millióan szavaztak nemmel, Orbán Viktor kezdeményezte az alkotmány megváltoztatását. Az Alaptörvény 7. módosításának megszavazását Vona Gábor a letelepedési kötvények kivezetésétől tette függővé, így 2016. november 8-án az Országgyűlés a módosítót elutasította.

Volner János is roppant kellemetlen helyzetbe kerültForrás: MTI/Illyés Tibor

A párt idei átpozicionálásnak a tetőpontja lett, hogy egy civil szervezet jelöltje mellé sorakozott föl a baloldal és a Jobbik Szentendrén, ahol január 15-én tartanak időközi választást egy képviselő halála miatt. Eddig nem volt példa arra, hogy a radikálisok és a balliberálisok ilyen konstellációban működjenek együtt a Fidesszel szemben. Az Origo úgy tudja, országos szintről érkezett az ukáz a helyieknek, a Jobbikban egyáltalán nem örültek a döntésnek.

Kudarcok

Három szempontból is kudarc volt a Jobbik számára a 2016-os év: a párt támogatottsága, belső egysége és hitelessége is megtépázódott – erről már Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője beszélt az Origónak. A közvélemény-kutató intézetek méréseinek átlaga alapján a párt támogatottsága idén stagnált, illetve kismértékben csökkent is a teljes felnőtt népesség körében. Az elmúlt másfél évet nézve súlyosabb az összkép: az azóta eltelt időszakban a Jobbik közel félmillió szimpatizánst veszített –  mondta Fodor Csaba. Mindez azt is jelenti: kudarcba fulladt Vona Gábor néppárti fordulatot célzó törekvése.

A párt számára az is kudarcot jelent, hogy látványosan előtérbe kerültek a belső konfliktusok, törésvonalak, így 2016 elsősorban a párt körüli botrányokról szólt. Szintén kudarcként értékelhető, hogy a Jobbik saját táborával is szembekerült a kvótaellenes népszavazás és az Alaptörvény-módosítás elszabotálása miatt, ami épp a Jobbik „nemzeti karakterét" tette kérdésessé. Eddig elsősorban – történelmileg – a baloldal pozicionálta magát a nemzeti ügyekkel szemben, év végére viszont a Jobbik politizálása is ilyen ívet vett. A csökkenő támogatottság és a nyilvánvaló belső viták mellett ez egyfajta hitelességi válság kialakulását jelzi – fogalmazott a Nézőpont Intézet vezetője.

Trumpból sem kért a Jobbik

Úgy látja, a Jobbik elsősorban még ma is a baloldal vetélytársa. Bekövetkezett ugyanakkor egy látványos fordulat, a Jobbik és a balliberális tábor közeledése.  Ennek szellemi talapzatát – perverz módon – épp az egykori SZDSZ értelmisége kezdte lerakni, akik úgy vélik: Vona Gábor lehet a „legkisebb rossz" a 2018-as választási küzdelemben. Bizarr módon erre egy esetleges Clinton-adminisztráció ráerősíthetett volna, a közeledés legalábbis megindult a Jobbik vezetői és az Orbán-kormány külföldi ellenzékeként viselkedő amerikai érdekkörök között.

Plakát is megörökítette Vona Gábor és a baloldal közeledésétFotó: Szabó Gábor - Origo

Fodor szerint ez utóbbi törekvésnek különös élt adott a Jobbik-vezérkar Trump-ellenessége. A Jobbik belföldön is megszerezte egyes befolyásszerzésre törekvő érdekkörök nyilvánvaló támogatását, amivel médiafelülethez is jutott. Mindez rámutat arra, hogy az egyre nehezebb helyzetbe kerülő Jobbik egy bizonytalan identitású, zavaros politikai formáció, amelyet bizonytalan identitású, zavaros küldetéstudattal bíró vezetők irányítanak – tette hozzá.

Kiszámíthatatlanság

A Jobbik-baloldal relációban zajló átrendezési kísérlet célja elsősorban az, hogy 2018-ra létrejöhessen egy hallgatólagos választási koalíció a Jobbik és a balliberális pártok között. Ezt a koalíciót persze mindössze az Orbán-ellenesség tartaná össze  és mindenképpen bizonytalanságot és kiszámíthatatlan időket hozna Magyarország számára – mondta Fodor Csaba.

Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy a valóságban működőképes lenne: a baloldali tábor és a Jobbik közösségének egy része is lemorzsolódhat ennek hatására. Noha jelenleg nem sok esélye lenne egy ilyen formációnak arra, hogy megakadályozza a Fidesz-KDNP stabil többséggel való újrázását, könnyen lehet, hogy 2018 után már a Jobbik lesz az „új szocialista párt" – zárta szavait az elemző.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK