Orbán Viktor merész húzása is kellett a sikerhez

2016.12.27. 09:42

A kvótanépszavazás, a tanárok tüntetése, a vasárnapi boltzár, az amerikai elnökválasztás, valamint a gazdaság területén hozott könnyítő lépések határozták meg a kormányzat és a Fidesz–KDNP idei évét. A kormánypártok az őket ért kihívásokra megfelelő válaszokat adtak, mivel a pártok népszerűségi listáját továbbra is ők vezetik, és bizakodva tekinthetnek 2017, majd 2018 elé.

Eseményekben gazdag évet zárt a Fidesz–KDNP pártszövetség 2016-ban, de a kormánypártok számára a legfontosabb, hogy támogatottságuk továbbra is bizakodásra adhat okot a körükben, hogy 2018-ban megnyerjék a parlamenti választásokat. A Fidesz volt idén az a párt, amely a legtöbb időközi választást megnyerte a pártok közül, és továbbra is legalább kétmillió ember szavazatára számíthat.

Pedig nem indult könnyen 2016 a kormány számára, mivel az év első hónapjaiban a tanártüntetések és a vasárnapi boltzár körüli népszavazási kezdeményezések sok fejtörést okozhattak. A tanárok mögött álló szervezeteknek sikerült látható mennyiségű embert az utcára vinniük, és  úgy tűnt, hogy a vasárnapi boltzárról is lesz népszavazás. A kabinet némileg elébe lépve az eseményeknek még február végén népszavazást kezdeményezett a kötelező betelepítési kvótáról, majd április elején megszüntette a vasárnapi boltzárat.

A tanártüntetéseket is sikerült hatástalanítania a kormánynakForrás: Origo

Több mint hárommillióan Orbán mellett

Ezzel egy időben az oktatás területén hozott intézkedésekkel sikerült a tanártüntetéseket mederben tartani, és lassan a tiltakozások is lendületüket vesztették. A következő hónapokat egészen októberig a kvótareferendum határozta meg. A pártok közül a baloldali ellenzék bojkottra szólított föl, a Jobbik gyakorlatilag nem kampányolt, míg a Liberálisok az igen mellett voltak. Így egyedül csak a kormány és a Fidesz kampányolt az aktív részvétel mellett. Mindennek az eredménye az lett, hogy több mint 3,3 millió ember mondott nemet a kötelező kvótára 44 százalékos részvétel mellett. 

A népszavazás után Orbán Viktor alkotmánymódosítást kezdeményezett, a Jobbik azonban feltételhez kötötte a támogatását. Bár a radikálisok korábban mindenkit hazaárulónak neveztek, aki nem szavazza meg a kétharmados jogszabályt, végül ők maguk mondtak nemet. Minden bizonnyal a magyarországi népszavazás egyértelmű eredménye is szerepet játszhatott abba, hogy a decemberi uniós csúcson nem született döntés a kötelező kvótákról, és a döntést fél évvel elhalasztották.

A kvótareferendumon több mint 3,3 millióan támogatták a kormány álláspontjátForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Váratlan bejelentés

A legkockázatosabb lépés Orbán Viktor részéről az volt, hogy a júliusi tusnádfürdői nyári szabadegyetemen egyértelműen Donald Trump republikánus elnökjelölt mellé állt. Akkor meglehetősen furcsának tűnt sokaknak a kormányfő kijelentése, mivel Hillary Clinton nagy fölénnyel vezetett, és a republikánus párt folyamatosan hátrált ki Trump mögül. Végül bejött a miniszterelnök húzása, mivel november 8-án nagy meglepetésre Trumpot választották meg elnöknek. Ez pedig a jövőben nyilvánvalóan jelentősen növeli a kormány külpolitikai mozgásterét. Trump győzelme után nem sokkal egyébként Orbán Viktor telefonon egyeztetett az új amerikai elnökkel. 

A Fidesz belpolitikai mozgásterét idén nagyban meghatározta, hogy mind a költségvetés, mind a gazdaság jól teljesített. Ez lehetőséget adott arra, hogy az év közben, majd az év végén a kabinet olyan döntéseket hozzon, ami érezhető életszínvonal-javulást hozhat százezreknek. Mindezek a lépések is kellettek ahhoz, hogy a kormánypárt támogatottsága magas szinten maradjon. 

Orbán Viktor merészet lépett az idei tusnádfürdői nyári egyetemenFotó: Adrián Zoltán - Origo

Nincsenek belső torzsalkodások

A stabilitáshoz hozzájárult az is, hogy szemben a 2014–2015 fordulóján látott belső harcokhoz, most a Fidesz vezetése egységes. Az akkori belső viták és kibeszélések ahhoz vezettek, hogy a kormánypártok elveszítették kétharmados többségüket. A veszprémi és a tapolcai időközi országgyűlési választásokon elszenvedett vereségek azt mutatták, hogy a Fidesz-tábor egy jelentős része inkább otthonmaradt. Amint a belső viták lezárultak, és a kormány korrigált a korábban rossznak bizonyult intézkedéseken, a párt támogatottsága visszaállt a 2014 tavaszán mért szintre.

A bérek és a fogyasztás várható növekedése 2017-ben jó alapot adhat arra, hogy a Fidesz–KDNP továbbra is megőrizze magas támogatottságát. A kormánypártok számára a legnagyobb próbatétel, hogyan lesznek képesek reagálni arra a kihívásra, amit a baloldali ellenzék és a Jobbik várható közös indulása jelenthet.  Ennek az első tesztjét január 15-én láthatjuk Szentendrén, ahol az MSZP és a Jobbik nem állított jelöltet, és egy civil jelöltet támogatnak.