Nem a vecsési az első antiszemita botrány a Jobbiknál

2016.12.30. 13:54

Az elmúlt években jó néhány olyan eset fordult elő, amikor a Jobbik politikusai antiszemita kijelentéseket tettek. A szakértők szerint a párt ideológiájának és retorikájának fontos része az antiszemitizmus, változás legfeljebb a felszínen történt.

Etikai vizsgálatot indított a Jobbik a párt vecsési szervezete ellen, mert a közösségi oldalukon „eszement ötletnek” nevezték, hogy üdvözöljék hanuka alkalmából a zsidóságot. Ám nem a vecsési ügy volt az első, amikor antiszemita botrányba keveredett a Jobbik.

Beleköpött a Duna-parti vascipőkbe

2015 márciusában Kulcsár Gergely jobbikos országgyűlési képviselőről derült ki, hogy korábban beleköpött a Duna-parti holokauszt-emlékműbe. A Demokratikus Koalíció hozott nyilvánosságra egy fotót, amelyet Kulcsár körlevélben küldött el párttársainak. A képen Kulcsár a nyilasok által a Dunába lőtt zsidóknak emléket állító vascipők előtt pózol.

„Vona Gábor kérésére a Duna-parton jártam” – fűzte a második képhez Kulcsár GergelyForrás: Facebook/kulcsar.gergely.56/

A fotóhoz a képviselő az alábbi szöveget írta: „Ma délután egy kis feltöltődésre vágytam, ezért meglátogattam a Duna-parton, a képen látható vidám helyet. A kép a cipőbe köpés után készült. Mindenkinek ajánlom, hogy ha szomorú vagy fáradt, látogasson el ide, megjön a kedve folytatni a munkát, amit őseink sajnos nem fejeztek be!”

A fotó és az e-mail valódiságát a Jobbik is elismerte. Ugyanakkor szerintük Kulcsár Gergely megbánta a hirtelen felindulásból elkövetett tettét, az idő múlása és a megbánás miatt pedig a párt lezártnak tekinti az ügyet. Pár nappal később a parlamenti képviselő egy újabb fotót tett közzé, amelyen egy sárga tulipánnal látható a Duna-parti emlékműnél. Azt írta, Vona Gábor kérésére vitt virágot a holokauszt-emlékműhöz.

Nyomozás holokauszttagadás miatt

De nem ez volt az egyetlen antiszemita botrány, amely a jobbikos Kulcsár Gergelyhez köthető. Szintén tavaly került nyilvánosságra a frakciótársainak 2012-ben írt levél, amelyben a politikus „kamukausztnak” nevezte a népirtást.

A nemzetiszocialista rendszer bűneinek nyilvános tagadásának gyanújával nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség. Végül bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást, így Kulcsár Gergely elkerülte a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény miatti vádemelést.

Az ügyészség határozata szerint a frakciótársainak írt levelében a parlamenti képviselő a holokauszt „kamukausztként” említése kimeríti a nemzetiszocialista rendszer bűneinek tagadását,
ám ez nem a nagy nyilvánosság előtt történt, mivel az e-mailt egy szűk, 46 párttársát tartalmazó zárt csoportba küldte, közülük pedig csak 11-en olvasták bizonyíthatóan.

Kilépett a zsidó származású párttag

Jogerősen elítélték viszont a holokauszt tagadása miatt Ágoston Tibort, a Jobbik debreceni önkormányzati képviselőjét, akinek 750 ezer forintot kellett fizetnie – erről 2016 márciusában döntött a Debreceni Törvényszék. Ágoston Tibor 2014. január 12-én Debrecenben vett részt a Don-kanyarnál meghalt katonák emlékére rendezett megemlékezésen.

Szónoklatában azt mondta: „Magyarország 2014-ben két nagy rendezvényre, megemlékezésre készül. Az egyik a magyar áldozatok, a hősök, az elesettek, a másik pedig a hollókamu, bocsánat hollókaszt. Még mindig nem jó. A holokaszt – szándékos volt, elnézést kérek érte – és annak áldozataira való megemlékezés.” Vagyis maga is elismerte, hogy szándékos szóferdítést használt.

Más jobbikos politikus a zsidók összeírását javasolta. Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő 2012-ben azt mondta a Parlamentben: fel kell mérni, hogy Magyarországon, és különösen a Magyar Országgyűlésben és kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent az ország számára.

A jobbikos antiszemita kijelentések között különös fordulatot jelentett, amikor 2012-ben a párt európai parlamenti képviselőjéről, egykori alelnökéről kiderült zsidó származása. A pártvezetés az EP-képviselői mandátumának visszaadására szólította fel a politikust.

Az akkori magyarázat szerint nem zsidó származása miatt kérték erre, hanem azért, mert egy hangfelvétel szerint 2010-ben uniós pénzt ígért egy férfinak, hogy ne hozza nyilvánosságra a származásáról szóló információkat, vagyis már korábban tudott arról, hogy zsidó, de letagadta. Szegedi Csanád végül kilépett a Jobbikból, de EP-mandátumát megtartotta.

Csak a felszín változott

Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumi elnöke néhány hete a 888.hu-nak azt mondta:
a Jobbik úgy tesz, mintha korábbi antiszemita kijelentései és nézetei nem léteznének. Ám ez csak a felszín, a fővárosi, illetve a nagypolitikai része a Jobbik elmúlt fél, háromnegyed évben tett megnyilatkozásainak. Bodnár Dániel hozzátette, a Jobbiknak továbbra is van egy arca, amelyik még a cukisági kampánynak nevezett jelenség ellenére sem változott, és semmiben sem mutat más képet a korábbi radikális, szélsőjobboldali ideológiájához képest.

A Tett és Védelem Alapítvány vezetője úgy látja, a lokális jobbikos politikában mind a mai napig a hangnem ugyanaz a radikális, antiszemita és az összeesküvés-elméletekre alapozó retorika, mint amit megszoktunk a Jobbiktól az elmúlt hat-nyolc évben.

A Political Capital egy korábbi felmérése szerint a Jobbik támogatóira sokkal inkább jellemző a zsidóellenesség és az antiszemita összeesküvés-elméletekben való hit, mint a többi párt szavazóira. Az elemzésben az áll, hogy a Jobbik politikájában az antiszemitizmusnak fontos világmagyarázó funkciója van, a zsidókkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek átfogó világmagyarázati keretként, a társadalmi-gazdasági problémák végső okaként mindig is jelen voltak a párt ideológiájában és retorikájában.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK