Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 2017. áprilisi felmérések alapján stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. E havi becslésünkhöz nyolc intézet (a Nézőpont Intézet, a Századvég, a Medián, a Tárki, az ZRI Závecz, a Publicus Intézet, az Iránytű Intézet, a Republikon Intézet) számait használtuk föl. A mandátumszámok meghatározásához a feltételezett listás eredményeket vettük figyelembe. A kormánypártokról egyébként legutóbb
2006 júniusában jelent meg olyan kutatás, amely szerint a második helyen álltak.
A nyolc intézetnél a biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 48,12 százalék volt. A második helyen a Jobbik állt 18,62 százalékkal, a harmadik helyen az MSZP végzett 16,5 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 6,25, az LMP 4,25, az Együtt 1,4, a Párbeszéd 0,25, míg a Magyar Liberális Párt 0,625 százalékot ért volna el. A becslésünket úgy készítettük el, hogy a 2014-es országgyűlési választáson együtt induló alakulatok (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd, MLP) eredményeit összeadtuk (25,02 százalék).
A mostani mandátumbecslésünkben azokban a nagyvárosi körzetekben, ahol a Fidesz és a baloldal közötti különbség a kormánypártok javára öt százalékponton belül volt, ott a mandátumot a baloldalnak adtuk. Mindezek alapján
a Fidesz–KDNP 128, a közös baloldal 44, míg a Jobbik 27 mandátumot szerezne
az új parlamentben. A baloldal tíz egyéni kerületet nyerne Budapesten, valamint egy szegedi választókerületet hódítana el a számításaink szerint.
A pártok népszerűségéről Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője az Origónak azt mondta, a közvélemény-kutató intézetek
egyöntetűen stabil támogatottságot jeleznek a Fidesz–KDNP-nek.
A biztos pártválasztók közel fele a kormánypártokat támogatja. Az egyes kutatások esetében tapasztalható kismértékű elmozdulás hibahatáron belüli - tette hozzá.
Az ellenzéki pártok tehát összességében nem tudtak áttörni, a Fidesz továbbra is őrzi első helyét. A számok alapján egyértelműen látszik, hogy kudarc az ellenzék politikája.
A Jobbik összességében semmit sem erősödött,
és továbbra sincs esélyük arra, hogy egyéni körzetet nyerjenek. Nem tudtak új szavazókat megszólítani, és nem tudták a Fidesz támogatóit eltántorítani.
Az ellenzéken belüli helyzetet tovább bonyolítja, hogy az elmúlt hónapokban egyértelmű háború bontakozott ki Botka László és Gyurcsány Ferenc között. Ennek egyik legújabb fejezete volt, hogy a két párt nem tudott megállapodni egy közös jelöltben a debreceni időközi választáson. Ezután pedig Botka László azt mondta,
távoznia kell a politikából Gyurcsánynak,
ha nincsenek bizonyítékai arra, hogy az oroszoknak bizalmas információik vannak a Fideszhez és személyesen Orbán Viktorhoz köthető törvénytelen pénzmozgásokról.
A baloldali viszonyokat tovább bonyolítja, hogy mi lesz az Együtt, a Párbeszéd és a Liberálisok sorsa az esetleges összefogásban. Az LMP már többször megerősítette, hogy 2018-ban minden választókerületben önállóan akarnak indulni.
Áprilisban egyébként még a Momentum Mozgalom ért el 2 százalékpontos támogatottságot a felmérések szerint, valamint a Kétfarkú Kutyapárt 1 százalékot. Az ő eredményeiket nem számítottuk bele a közös baloldali indulásba, mivel korábban többször is kijelentették, hogy
nem kívánnak a 2014-ben is megbukott pártokkal közösen indulni.
A mostani állás alapján egyelőre úgy tűnik, hogy nem lesz közös baloldali listaállítás. Ennek ellenére a becslésünket úgy készítettük el, hogy 2014-hez hasonlóan összefognak a kormányváltást akaró erők. Nagy kérdés, hogy a kisebb baloldali-liberális szereplők hogyan döntenek majd 2017–2018 fordulóján, mivel egy-egy választókerület végeredményét nagyban befolyásolhatja a kicsik szereplése is.
