Távozik az 1956-os emlékév történészszakmai vezetője

Budapest, 2016. október 13. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából készített, Dózsa Lászlót ábrázoló falfestés a XIV. kerület Nagy Lajos király útja 155. szám alatti társasház falán 2016. október 13-án. Az akkor 14 éves forradalmárt az ÁVH-sok úgy megverték, hogy a klinikai halál állapotába került, majd tömegsírba temették. A sírásó észrevette, hogy mozog és – a tiltás ellenére – megmentette attól, hogy élve eltemessék. A kádári megtorlás során nem találták meg, mivel a nyilvántartásban kartonján az szerepelt, hogy meghalt és eltemették. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Lemondott Horváth Miklós, az 1956-os emlékév történészszakmai vezetője – értesült az Origo. A lemondás hátterében az emlékév lejáratása érdekében, a még 2016 decemberében indított sajtótámadás állt.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért felelős közalapítvány kuratóriuma ülésén szóba került, hogy a közalapítvány egyik vezető munkatársa, az 1956-os Emlékév történészszakmai vezetését ellátó Prof. Dr. Horváth Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora beadta a felmondását. A kuratórium megállapította, hogy

a felmondás hátterében az Emlékév lejáratása érdekében, a még 2016 decemberében indított sajtótámadás áll

– derült ki az Origo birtokába került jegyzőkönyvből.

Schmidt Mária főigazgató beszámolt arról, hogy kordokumentumokból és egyéb szakmai anyagokból nyilvánvaló: csak további hosszas kutatómunka eredményeképpen kerülhet nyugvópontra a kérdés, hogy Dózsa László színművész-rendező vagy az elhunyt Pruck Pál, netalán egy harmadik, ez idáig ismeretlen személy kamaszkori fotója szerepel-e az emlékév kritizált plakátján.

Lehetetlen a higgadt vita

A kuratórium megállapította, hogy Horváth Miklós professzor, az emlékév történészszakmai felelőse a plakátkampány indítása előtt egyértelműen, írásban Dózsa Lászlót azonosította be a kérdéses fotón, továbbá nem jelezte, hogy egyéb források alapján más személy neve is felmerülhet. Miután maga Dózsa László írásos nyilatkozattal is megerősítette, hogy a képen ő van, a plakáton szereplő személy beazonosítását a közalapítvány sikeresnek tekintette.

Jelentős vita alakult ki arról, hogy ki látható a képen Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Miután a köztéri kampány hatására jelentkező Pruck-család újabb adalékokkal szolgált,

azonnal megkezdődött ezen új források vizsgálata és értékelése,

mely munka jelenleg is tart. A kuratórium osztja Schmidt Mária álláspontját, hogy a magyar sajtónak az emlékévet lejáratni szándékozó képviselői – néhány politikailag elfogult történésszel karöltve – magát a forradalom és szabadságharc történeti jelentőségét, a hősiesen küzdő pesti srácok és lányok emlékét vették célba, lehetetlenné téve a higgadt, tudományos vita lefolytatását.

A kuratórium méltányolja Schmidt Mária álláspontját, miszerint felettes vezetőként egy személyben kellett vállalnia a nem kellő gondossággal és szakmai alapossággal végzett munka miatti kritikát, ugyanakkor leszögezi, hogy a pontatlanságával kritikai felületet nyújtó

Horváth Miklós professzor egyetlen alkalommal sem vállalta, hogy álláspontját megvédje,

vagy hogy azt – az akadémiai életben megszokott módon – a tudományos nyilvánosság előtt fölülvizsgálja.

„A kutató felel a megállapításaiért”

Tudományos viták esetében a más személyek szakmai tévedéseiért való helytállás teljességgel értelmezhetetlen. A tudományos életben megfogalmazott álláspontok, megállapítások ugyanis mindenkor személyhez kötöttek, azokért kizárólag az álláspontot és/vagy megállapítást megfogalmazó kutató felel – mondta Tőkéczki László történész, a kuratórium tagja az Origónak.

A plakátügyről azt mondta, hogy az

teljességgel politikai üggyé vált,

a felkorbácsolt indulatok miatt semmi köze nincs már egy lehetséges tudományos vitához.