„Majdnem annyian betegek, mint egy erős influenzajárvány idején"
– mondta az Origónak Jelinek Benjámin budapesti háziorvos, aki a kilencedik kerületben rendel. Szinten mindenkinél ugyanazok a panaszok: nagyon erős torokfájás, vizes orrfolyás, fülfájás és köhögés, és természetesen az általános gyengeség, levertség. A betegek többségének nincs láza, legfeljebb hőemelkedése.
A háziorvos szerint ez a járvány ilyenkor, szeptember végén, október elején tipikus, ugyanis ősz elején mindenki visszatér a szabadságáról, az aktív felnőttek újra dolgoznak, sokan egy irodában.
Az időjárás pedig kedvező a vírusok terjedésének – reggel hűvös van, délre kicsit melegebb, de páradús a levegő. Az emberek pedig nem tudják, hogyan öltözködjenek: kabátot vesznek, de délre melegük lesz, leveszik, aztán kabát nélkül fáznak. Így rövid időn belül meghűlnek, elkapják a vírust, és pillanatok alatt megfertőzik a munkatársaikat, családtagjaikat.
A betegek jelentős többsége – 90%-a – 20-30-40 éves, vagyis valóban az aktív felnőtt lakosságot érinti leginkább a most terjedő vírus.
Nincs gyógyszer a betegségre, tüneteket lehet csupán enyhíteni lázcsillapítóval, fájdalomcsillapítóval, köptetővel és torokfertőtlenítővel – hangsúlyozta Jelinek Benjámin. Azt is mondta:
aki beteg, fokozottan figyeljen a higiéniára, sokkal gyakrabban mosson kezet, és használjon fertőtlenítőt is
– így csökkenthető a vírus terjedésének esélye. Ha a betegnek hőemelkedése van, vagy lázas, mindenképpen maradjon otthon, nem érdemes közösségbe menni – ez nemcsak a saját érdekében fontos, hogy ne alakuljon ki súlyosabb szövődmény, hanem a munkatársai érdekében is.
„Az a tapasztalatom, hogy a munkáltatók egyre inkább figyelnek erre, és már ők küldik haza legtöbbször a beteg dolgozót. Ez nagyon jó, hiszen nem mindegy, hogy egy munkahelyen egy ember beteg, és egyedül csak ő van táppénzen, vagy egyszerre hirtelen több dolgozó kénytelen otthon maradni a fertőzés miatt" – tette hozzá a háziorvos.
A most terjedő betegség egyébként legfeljebb egy hétig tart – de többnyire három-öt nap alatt meggyógyul a páciens a háziorvos tapasztalata szerint. Néhány esetben kialakulhatnak szövődmények, például arcüreggyulladás, fülgyulladás, és hosszan elhúzódó, száraz köhögés.
Az ilyenkor cirkuláló, megfázásos tüneteket okozó vírusokat rhinovírusoknak nevezzük – mondta Kemenesi Gábor, virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa.
Most van a legnagyobb szezonjuk – szeptember, október környékén. Ezt követik majd november tájékán az úgynevezett RSV-vírusok, majd tél közepétől az influenzavírusok, amelyek a legveszélyesebbek – tette hozzá.
Rhinovírusból csaknem 200-féle létezik, akármelyik és akármennyi terjedhet ebben az időszakban. Vagyis:
aki úgy érzi, megfázott, aztán néhány nap múlva meggyógyul, egy hét múlva újra elkaphat egy másfajta rhinovírust, amelytől újra megfázásos tünetek jelentkezhetnek.
A virológus szerint úgy lehet védekezni a fertőzés ellen, ha a beteg ember nem megy közösségbe. Ezen kívül az is fontos, hogy az emberek erősítsék az immunrendszerüket rendszeres mozgással, változatos étrenddel, sok zöldség- és gyümölcsfogyasztással, vitaminokkal.
Kemenesi Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy
most van a szezonja a nyugat-nílusi láznak is, amelyet a szúnyogok terjesztenek.
Az esetek többségében tünetmentes a betegség, de akinél mégis jelentkeznek tünetek, azok nagyon veszélyesek lehetnek. A vírus a rovarok által jut be az emberi szervezetbe – még nyáron, a szúnyogszezon idején. A nyugat-nílusi láz vírusának egy-másfél hónap inkubációs ideje van, és ezután jelentkeznek a tünetek. Magas láz és kiütések jellemzik a betegséget. A virológus azt is hozzátette, hogy az idén ősszel eddig csupán néhány nyugat-nílusi lázas beteget találtak Magyarországon.