Szijjártó Péter: Schengen nem halhat meg

2017.01.14. 15:00

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Schengenről, gazdaságról, a migrációs válságról és Oroszországról is beszélt a Die Welt című konzervatív német lapnak adott interjújában.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel készített interjút a Die Welt konzervatív német lap. Az egyik első kérdésre, vagyis arra, hogyan fér össze a szigorú határvédelem a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet melletti kiállással, a miniszter azt válaszolta, hogy a magyar gazdaság "nagyon nyitott". Ezért a belső határoknak nyitottnak kell lenniük, "ha meghal Schengen, meghal a nyitott gazdaság".

Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a Magyarországon működő nagy ipari cégek, amelyek jórészt Németországból érkeztek, szorosan ütemezett, úgynevezett percre kész (just-in-time) termelésszervezési rendszerben dolgoznak. És ez a rendszer nem működik, ha a kamionokat ellenőrzik a határon és sorok alakulnak ki az átkelőknél. A logisztikai szakemberek ilyen körülmények között nem tudnak dolgozni.

A kérdésre adott válaszához hozzátette, hogy

érthetetlen a Magyarországgal szembeni bírálat, amiért kerítéssel biztosítja határát, amely egyben a schengeni övezet külső határa,

hiszen a személyek és áruk szabad mozgása az övezeten belül csak az uniós külső határok biztosításával lehetséges.

Arra a felvetésre, hogy ezzel az állásponttal szembefordul a német szövetségi kormánnyal, amely más országokkal együtt februárban meg akarja hosszabbítani az ideiglenesen visszaállított belső határellenőrzést, Szijjártó Péter azt mondta, hogy megérti a német kormányt, és Magyarország a külső határa védelmével Európát, így Németországot is védi. Erről azt is mondta, hogy

Magyarországon keresztül egyetlen illegális migráns sem jut Németországba.

Azt mondta, ha ismét standard eljárás lesz az ellenőrzés a belső határokon, akkor "megsemmisítjük Schengent és ártunk a gazdaságnak. Az lenne a legjobb, ha Németország nem hosszabbítaná meg az ellenőrzést, de

ehhez arra van szükség, hogy valamennyi érintett ország "úgy védje az uniós külső határokat, ahogy mi

- mondta a miniszter. 

"Nem a problémákat kell behozni Európába, hanem a segítséget kell elvinni oda, ahol baj van"Fotó: Burger Zsolt - KKM

Az újságíró felvetette, hogy Magyarország számára nem a menekültek uniós tagországok közötti igazságos elosztása a legfontosabb aktuális téma, hanem a külső határok hatékony védelme - erre Szijjártó Péter azt mondta:

ha senki sem bátorítja az embereket arra, hogy jöjjenek, akkor nem is kell őket szétosztani.

Ehhez még hozzátette, hogy a magyar kormány kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy fel kell számolni az illegális bevándorlást, és nem a problémákat kell behozni Európába, hanem a segítséget kell elvinni oda, ahol baj van. Az embereknek

a hazájukban, vagy hazájuk közelében kell segíteni, hogy a háború végéig emberi körülmények között tudjanak élni, és a konfliktus lezárása után visszatérhessenek hazájukba.

- mondta Szijjártó Péter.

Arra a kérdésre, hogy miért nem nyújtanak védelmet a szerb-magyar határnál lévő migránsoknak, akik szenvednek a hidegtől, azt mondta, hogy inkább az a kérdés, hogy

ebben a hidegben miért nem mennek a szerbiai befogadóállomásokra,

és miért várakoznak a magyar határnál, amikor a kormány mindig világosan jelezte, hogy nem tűri el az illegális beutazást.

Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter egyetértett az újságíróval abban, hogy most emberéletek megmentéséről van szó. Szerinte éppen ezért kellene a migránsoknak regisztráltatniuk magukat Szerbiában és elmenniük a befogadóállomásokra, de sokan nem akarják ezt, mert később, egy másik országban akarnak menedékjogot kérni. Ehhez hozzátette azt is, hogy

nem tartozik az alapvető emberi jogok közé, hogy tömegek vonuljanak keresztül biztonságos országokon, és kiválasszák, hogy melyik országban akarnak élni.

Az Oroszországhoz fűződő viszonyról elmondta, hogy a kormány soha nem támogatta igazán a szankciókat, de nem emelt vétót, hogy ne gyengítse Európa pozícióját. Aláhúzta, hogy a büntetőintézkedések bevezetése óta nem történt előrelépés, és ezt az EU-nak tudomásul kell vennie. Ugyanakkor az is látszik, hogy az európai vállalkozások töretlenül érdekeltek oroszországi tevékenységük folytatásában.

A szankciók "cinikusak és hatástalanok", olyanok, mint egy bumeráng, ártanak az európai gazdaságnak. Azonban semmiképpen

nem lehet elfogadni, hogy Oroszország megsértette Ukrajna területi szuverenitását

- mondta Szijjártó Péter.

"Németország erősen profitál a menekültek számának csökkenéséből"Fotó: Burger Zsolt - KKM

Arra a kérdésre, hogy miként lehet egyszerre megálljt parancsolni Oroszországnak Ukrajnában és enyhíteni a szankciókat, a miniszter elmondta, hogy a kormány szerint már régen meg kellett volna vitatni ezt a kérdést, és az uniós állam-, és kormányfőknek végre elemezniük kell a szankciók hatásait. Ez lenne az első lépés, amely azonban továbbra is várat magára, és helyette az történik, hogy "Putyin csatlósának bélyegeznek minket".

Arra a felvetésre, hogy egy másik kérdésben tavaly Magyarország és Kelet-Európa álláspontjára helyezkedett Európa, így már a német kormány is elismeri, hogy a macedóniai határ lezárása jelentős hozzájárulás volt a menekültek számának csökkentéséhez, Szijjártó Péter azt mondta:

a kormánynak kezdettől fogva az volt a célja, hogy minél korábban lezárja a migrációs útvonalat,

a macedón-görög határ lezárása pedig elkerülhetetlen volt, mert nem volt és továbbra sem biztosított az uniós külső határ védelme.

Azt azonban nem lehet mondani, hogy Németországban mindenkit meggyőzött a szigorú határvédelem melletti magyar kiállás, annak ellenére sem, hogy Németország erősen profitál a menekültek számának csökkenéséből - mondta a miniszter.

Szijjártó Péter az interjúban arról is beszélt, hogy a rekord alacsony munkanélküliség új kihívásokat is jelent, a beruházók már azt kérdezik, hogy van-e elég képzett munkaerő az országban. Erről azt mondta, hogy

nincs szükségünk migrációra, vannak még tartalékaink.