Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csepreghy Nándor bejelentette, hogy február 28-ig várják Tarlós István válaszát a jelzésekkel kapcsolatban. Közölte: ezt követően kezdődhet meg a kormány és az Európai Bizottság közötti egyeztetés az M4-es projekt vitás kérdéseiről.
Csepreghy Nándor beszélt arról is, hogy az OLAF-jelentést a magyar kormány nem hozhatja nyilvánosságra, mivel az uniós testület nem oldotta fel annak titkosságát - a kabinet jelenleg írásos válaszra vár, hogy feloldható-e a dokumentum titkosítása.
Mint arról korábban beszámoltunk, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban több bűncselekmény miatt tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen.
Lázár azt követően tett feljelentést, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapította, a 4-es metró építése során
kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el,
többszörösen felmerül az Európai Unió "pénzügyi érdekeinek megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat hamisításnak a gyanúja". A vizsgálat szerint a projekt során megvalósított szabálytalanságok becsült pénzügyi összhatása mintegy 167 milliárd forint.
A Központi Nyomozó Főügyészség a feljelentés alapján január 23-án hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el, majd az iratok áttanulmányozása után az Alstom cég szerződéseire vonatkozó nyomozást elkülönítette, és a feljelentéssel érintett többi ügyben elrendelt nyomozást áttette a Fővárosi Főügyészségre.
A KNYF ugyanis
2016 szeptembere óta már nyomoz a M2 és M4 metróvonalakra beszerzett Alstom-metrókocsik ügyében,
ezt a nyomozást eredetileg a Nemzeti Nyomozó Iroda indította 2011 januárjában. A továbbiakban tehát a KNYF együtt vizsgálja a 2011-ben indult ügyet és a Lázár János által tett feljelentés Alstom-kocsik beszerzésére vonatkozó részét, a nyomozás vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyik.
Ebben az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség már több személyt gyanúsítottként hallgatott ki 2016 októberében, a nyomozás határideje április 3-a.
A Fővárosi Közgyűlés szerdán tudomásul vette az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes bizottság jelentését, amelyet a közgyűlés szerdai döntése értelmében a főpolgármester elküld a Legfőbb Ügyészségnek.
Tarlós István a vitában elmondta: ahogy korábban, most is azt kezdeményezi, hogy minél hamarabb hozzák nyilvánosságra a jelentést. Kiemelte, a dokumentum meg sem említi a 2010 utáni szerződésmódosításokat, amelyekkel a főváros összesen 36 milliárd forintot szerzett vissza. A főpolgármester beszélt arról is, hogy
az OLAF 78 megállapítása közül egyetlen egy vonatkozik a 2010 után időszakra,
az is mindössze arról szól, hogy az uniós hivatal nem ért egyet azzal az eljárással, ahogy a főváros - kormányzati engedéllyel - lecserélte a beruházás "súlyos szabálytalanságokat" elkövető ellenőrző mérnökét, akit ezt megelőzően többszöri közbeszerzési eljárással sem sikerült elmozdítani a helyéről.
A főpolgármester megerősítette, vitatni fogják az OLAF-jelentés miatti bírságot, amelynek "szélső értéke" 76 milliárd forint, és úgy gondolja, hogy 59 milliárd forintnál "bombabiztosan" nem kell majd többet fizetni.
