Ebben majdnem mindenkit ver a magyar egészségügy

A kórházban

Nagyon előkelő helyen áll Magyarország a kórházi ágyak számát tekintve, így például Franciaországot, Nagy-Britanniát és Belgiumot is megelőzzük az Eurostat 2014-es adatai szerint. A nagy kérdés, hogy mire is elég ez a jó helyezés, és milyen következtetéseket lehet belőle leszűrni.

A napokban Jeremy Hunt brit egészségügyi miniszter visszautasította azokat az ellenzéki felvetéseket, miszerint az ország egészségügyi rendszere egy humanitárius krízis előtt áll. A politikus azt mondta, hogy Nagy-Britannia az egészségügyre többet költ, mint a vele azonos szinten lévő, fejlett országok, annak ellenére, hogy az európai országok többsége a kórházi ágyak kapacitását tekintve a szigetország előtt van.

Az Eurostat 2014-es adatai alapján 100 ezer lakosra vetítve a legtöbb kórházi ággyal Németország rendelkezett. Ott 823 ágy jutott 100 ezer főre.

A második helyen Litvánia állt, majd Bulgária, Magyarország, Románia, Lengyelország és Csehország következett.

Nagy-Britannia és Írország azonban ennek a listának az alján volt megtalálható.

You will find more statistics at Statista

Krízis Írországban

Az Egyesült Királyságban 273, míg Írországban csak 260 kórházi ágy jutott 100 ezer emberre. Írországban egyébként a legutóbb az okozott óriási felháborodást, hogy 612 betegnek kellett várnia férőhelyre a kórházakban. Simon Harris egészségügyi miniszter visszautasította azokat az állításokat, hogy a kórházi ágyak miatt országos vészhelyzet alakult volna ki.

Az ágyak közel fele nem aktív

A kórházi ágyakat tekintve tehát Magyarország meglehetősen jó helyen szerepel. Az OECD hasonló 2014-es adatai azt mutatták, hogy ezer főre hét kórházi ágy jutott. Ez az adat gyakorlatilag megegyezik az Eurostat számaival. Egyébként Magyarországot Európában csak Németország és Ausztria előzte meg az OECD számai alapján. Azonban a magyar 7-es érték mögött az áll, hogy

az ágyszám 43 százaléka nem aktív,

hanem elfekvő, pszichiátriai és egyéb ágy. Ugyanez az arány Lengyelországban 34, Csehországnál 32, az OECD-átlag pedig csak 31 százalék.

Bár a kórházi ágyszámot tekintve nagyon jól állunk Európában, de az egészségügyre még ráférne pár átalakítás Forrás: MTI/E. Várkonyi Péter

A hatékonyságon lehetne javítani

A nagy kérdés, hogy milyen képet is mutatnak a fönt részletezett adatok a magyar egészségügyről. Lőrincze Péter, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnökének főtanácsadója, az OECD Üzleti és Ipari Tanácsadó Bizottságának alelnöke a Heti Válasz oldalán azt írta, hogy az OECD nemcsak az erőforrásokat méri, hanem a kapacitáskihasználtságot is.

A magyar érték 70 százalékos. Ez az egyik legalacsonyabb érték: az országok közül nyolc esetében a kapacitáskihasználtság 80 százalékos, illetve azt meghaladó. (Például Svájc vagy az Egyesült Királyság). Nyilvánvaló, hogy a magasabb kapacitáskihasználtság sok kórházi ágyat tenne fölöslegessé – vélte a szakember.

Lőrincze föltette azt a kérdést, hogy jól működik-e az a rendszer, amelyben a kórházak költségvetését megállapítják, majd az intézmények vezetése – hiszen a meghatározott szint a működtetéshez a közmegegyezés szerint úgyis elégtelen – a szállítókkal együttműködve elkezd túlkölteni, hatalmas adósságállomány alakul ki, azt előbb-utóbb az állam kifizeti, majd az egész kezdődik elölről. „Célom mindössze az, hogy felvessem: a magyar egészségügy esetében

nem csupán további pénzeket kell betölteni az ellátórendszerbe”

– mondta a szakértő.

Az egynapos ellátások terén kellene Magyarországnak javítania Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Több egynapos beavatkozás kéne

Az egészségügyi közgazdászok szerint sem a legfontosabb fokmérője a rendszer fejlettségségének a kórházi ágyak száma, mivel nem mindegy, hogy az aktív ágyak milyen arányban oszlanak meg az egyes intézménytípusok között. Éppen emiatt nem lehet egyenlőségjelet felállítani egy szülészeti osztályon lévő ágy és egy sürgősségi osztályon lévő ágy között. Napjaink egészségügyében a legfontosabb célkitűzés, hogy

amit lehet, egynapos beavatkozással végezzenek el,

mivel a betegek otthoni körülmények között sok esetben gyorsabban épülnek föl, mint egy intézményben.

Dózsa Csaba egészségpolitikai szaktanácsadó, aki dolgozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, majd az ágazat fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár lett az Egészségügyi Minisztériumban, úgy véli, még mindig van 3-4 ezer felesleges, nem hatékonyan működő, éppen ezért megszüntethető ágy a rendszerben. Az uniós források felhasználása az egészségügyi ellátás korszerűsítésében lehetővé teszi, hogy valóban csak azok kerüljenek kórházba – és minél rövidebb időre –, akiknek a gyógyítása másként nem oldható meg. A többiek nappali kúrával, egynapos sebészeti beavatkozással talpra állíthatók, őket felesleges ágyba fektetni.