Hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet a vörösiszapperben

2017.02.06. 10:24

A Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az iszapömlés miatt indított büntetőperben született első fokú határozatot, és új eljárás lefolytatására kötelezte az első fokon eljáró bíróságot. A kormány 

Hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszéknek a vörösiszapper összes vádlottját minden vádpont alól felmentő határozatát a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla. Az új eljárást az elsőfokú bíróság egy másik tanácsának kell lefolytatnia.

A vádlottak a büntetőper másodfokú tárgyalásán a Győri ÍtélőtáblánForrás: MTI/Krizsán Csaba

Súlyos hibák voltak az eljárásban

A Veszprémi Törvényszék tavaly január 28-án mentette fel – bűncselekmény hiányában – mind a tizenöt vádlottat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól.

Zólyomi Csilla, a Győri Ítélőtábla tanácselnöke indokolásában azt mondta, hogy

a törvényszék több eljárási szabályt sértett a tárgyalássorozat ideje alatt.

Az elsőfokú ítélet alkalmatlan a felülbírálatra, mert nem volt felismerhető, hogy milyen logika alapján jutott a bíróság a minden vádpont alól felmentő ítélet meghozatalához

– jelentette ki.

Az eljárási szabálysértések között voltak olyan súlyos hibák is, amelyek önmagukban nem indokolják az első fokú eljárás megismétlését, de „helytelen bírói gyakorlat kialakulásához vezethetnek” – mondta.

Egymillió köbméternyi mérgező, maró hatású vörösiszap ömlött ki gátszakadás miatt 2010-benForrás: MTI/Mohai Balázs

Rosszul kezelt szakértői vélemények

Az első fokú eljárás során több szakértő személyes véleményét is megkérdezte a bírói tanács, amit nem tehetett volna meg. Egyes esetekben nem jelölték meg a szakértői vizsgálat tárgyát, összekeveredtek az önálló és egyesített szakértői vélemények.

Más esetekben a szakértőivélemény-kiegészítésre szánt felkészülési idő nem állt rendelkezésre, és többször nem az összefüggő szakvéleményt vették figyelembe – sorolta Zólyomi Csilla. Kifogásolhatónak nevezte azt is, hogy a bíró az általa értelmezett információkról kérdezte a szakértőt, nem a szakértő megállapításairól.

Az indoklási kötelezettségről szólva hozzátette: a bizonyítási eszközöket a bíróság felsorolta, de nem jelölte meg, hogy egyes szakértői véleményeket miért fogadott el, másokat miért nem, valamint nem értékelte megfelelően a tanúvallomásokat és nem indokolta, hogy miért vetette el egyes esetekben a tanúk vallomását a szakértői megállapításokkal szemben.

Hangoztatta: részletesen foglalkozott a szakértők kirendelésével a törvényszék, de egyes esetekben nem követhető, hogy mely szakértő milyen álláspontra került, az ellentmondásos szakértői megállapításokkal kapcsolatban pedig nem határozta meg, hogy az ellentéteket hogyan oldotta fel, melyiket fogadta el.

A vörösiszap-tározó átszakadt gátja Kolontár határábanForrás: MTI/H. Szabó Sándor

Kevés volt az indoklás

A bírói tanács elnöke hozzátette: a környezetvédelmi monitoringrendszer esetében a felsorolt bizonyítékok elemzése elmaradt, a felmentő ítéletnek az általános szabályokhoz képest többletindoklást is tartalmaznia kellett volna: a felmentés okát teljes mértékben, jogilag is ki kellett volna fejteni.

Hozzátette: a törvényszék ugyanakkor széleskörű bizonyítást folytatott le, tanúkat, szakértőket hallgatott ki, a vád mellett új bizonyítékokat szerzett be, részletes szakértői bizonyítást vett fel, az ügyben keletkezett okiratokat maradéktalanul részévé tette a bizonyítási eljárásnak.

A Győri Fellebviteli Főügyészség azt kérte, hogy az esetleges új eljárásból – elfogultság miatt – a Veszprémi Törvényszéket zárja ki. Az ítélőtábla szerint erre nincs szükség, egy másik tanács felállítására viszont igen, mert az előző eljárást lefolytató bírónak „egyfajta meggyőződése” már kialakult az ügyről – fűzte hozzá.

Gyorsabb lehet az új eljárás

A Győri Ítélőtábla elnöke azt mondta az ítéletről, hogy úgynevezett abszolút hatályon kívül helyezési okból kell megismételni a vörösiszapper elsőfokú tárgyalását. Széplaki László hangsúlyozta, hogy a Veszprémi Törvényszék „komoly munkát végzett”, hosszadalmas és részletes bizonyítást folytatott le, rengeteg tanút és szakértőt hallgatott meg, az okiratokat és a bizonyítékokat a tárgyalás anyagává tette.

Az ítélet indoklásában azonban olyan hiányosságok vannak, amelyek miatt a határozat alkalmatlan a felülbírálatra - mondta. Az indoklás hiánya pedig abszolút hatályon kívül helyezési ok, mert a másodfoknak nincs mérlegelési lehetősége arra vonatkozóan, hogy az indoklás érdemben változtathat-e az ítéleten vagy sem – tette hozzá.

Széplaki László beszélt arról is, hogy a megismételt eljárásba a bíróság beemelheti a korábban lefolytatott bizonyítást, így nem kell újból beidézni a tanúkat, nem kell új szakértői vizsgálatokat sem elrendelni, ami gyorsabb eljárást tesz lehetővé.

Januárban kezdődött a másodfokú tárgyalás

A vörösiszapper másodfokú tárgyalása idén január 23-án kezdődött a Győri Ítélőtáblán, miután a fellebviteli főügyészség az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte. Fejes Péter ügyész arra alapozta fellebbezését, hogy a törvényszék eljárási szabálysértést követett el, ítélete megalapozatlan, indoklási kötelezettségének nem tett eleget, így az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

Egyetért a kormány a táblabíróság új eljárásra kötelező döntésével

A kormány szerint is szükség van új eljárásra a vörösiszapperben - tudatta a Kormányzati Tájékoztatási Központ arra reagálva, hogy a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszéknek a vörösiszapper összes vádlottját minden vádpont alól felmentő határozatát. A közlemény szerint a kormány az elsőfokú ítéletet felháborítónak tartotta, ezért örülnek, hogy azt hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság. A kormány szerint "az emberek számára sem volt elfogadható az az elsőfokú döntés, mely szerint nincsen felelőse Magyarország legnagyobb ipari katasztrófájának, amelyben tíz ember halt meg, több százan sérültek meg és veszítették el az otthonukat".

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK