2018 nyaráig nyolc új korszerű börtön épül Magyarországon

2017.02.07. 12:35

A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka arról a rabbántalmazásról, amikor a Budapesti Fegyház és Börtönben tavaly novemberben őrök úgy megvertek egy rabot, hogy az belehalt, azt mondta: ez nem történhet meg többet, és felelősök nélkül ilyen eset nem maradhat.

Bár a társadalomban olyan sztereotípiák vannak, hogy a rabok mást sem csinálnak, mint henyélnek vagy gyúrnak a börtönökben, a valóságban a fogvatartottak 88 százaléka tanul vagy dolgozik. Ez több mint tízezer rabot jelent. Erről Tóth Tamás, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka beszélt. Mint mondta, ez európai viszonylatban is példaértékűen magas aránynak számít. 

A rabok 88 százaléka büntetése alatt tanul vagy dolgozikFotó: Szabó Gábor - Origo

Az országos parancsnok célnak nevezte, hogy a bv.-intézetből szabadulók tisztes munkát végző állampolgárokként térjenek vissza a társadalomba, ehhez elengedhetetlennek tartja a képzést és a foglalkoztatást. Hozzátette: az oktatás során a hiányszakmákra fókuszálnak.

A fogvatartottak ruházatát teljes egészében a gazdasági társaságaikban készítik, ugyanígy a belső ellátáshoz biztosítják a mezőgazdasági termékeket. A termelt gabona és gyümölcs 78 százalékát a szabad piacon értékesítik, bizonyos termékeket, például lábbelit, külföldre is exportálnak.

Az országos parancsnok beszámolt arról is, hogy 2018 nyaráig nyolc új, az európai normáknak megfelelő, korszerű börtön épül Magyarországon, ami értékelése szerint a magyar büntetés-végrehajtás évtizedes problémáját, a túltelítettséget oldja meg. A Kunmadarason ezer, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengerben és Komlón pedig ötszáz-ötszáz ember elhelyezésére szolgáló börtön építésére tizenhat közbeszerzési ajánlat érkezett, és várhatóan áprilisban kezdődnek meg az építési munkálatok.

A börtönépítésekkel párhuzamosan megkezdődött az új munkatársak toborzása is: 2500 embernek tudnak munkalehetőséget biztosítani,a jelentkezők száma már meghaladta a 4500-at, de továbbra is várják az érdeklődőket. Csaknem ötszáz ember kiképzése már meg is kezdődött.

Tóth Tamás hatékonynak nevezte a börtönök zsúfoltságát csökkentő reintegrációs őrizet intézményét, amelynek lehetőségével a bevezetés óta több mint hétszáz, a társadalomra kevésbé veszélyes bűnelkövető élhetett.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága által lefolytatott kártérítési eljárások során Magyarországot 101 esetben marasztalták el, eddig mintegy 500 millió forint kártérítésre kötelezve. A Budapesti Fegyház és Börtönben tavaly novemberben történt rabbántalmazásról szólva Tóth Tamás elmondta, egy fogvatartottat a kollégái olyan szinten bántalmaztak, hogy életét vesztette. A parancsnok hangsúlyozta, hogy ez nem történhet meg többet büntetés-végrehajtási intézeten belül, és felelősök nélkül ilyen eset nem maradhat.