Kósa Lajos a Magyar Idők szombati számában megjelent interjújában azt mondta, a szegedi polgármester
eljárja a kötelező pávatáncot, ám a végén széttárja majd a karjait,
és azt mondja, hogy ő mindent megpróbált, de sajnos nem ment.
A Fidesz frakcióvezetője szerint Botka László elébe ment annak, hogy azt mondhassák rá a baloldalon, cserbenhagyta őket, amikor az élre kellett volna állnia. Kósa Lajos szerint a szocialista politikus olyan feltételeket szabott, amelyeket nem lehet teljesíteni.
Úgy látja, Botka László miniszterelnök-jelölti bejelentkezésével megőrzi a tekintélyét a baloldalon, és 2019-ben újra nyugodtan nekifuthat a szegedi polgármester-választásnak.
Kósa Lajos arról is beszélt, hogy
a baloldal és a Jobbik élet-halál harcot vív majd a jövő évi választásokon.
Utalt arra, hogy az MSZP elnöke, Molnár Gyula arról beszélt, hogy ha jövőre nem nyernek, a kérdés úgy vetődik fel, hogy egyáltalán szükség van-e még a szocialista pártra.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a Jobbik baloldali fordulata legjobban a saját szavazóit lepte meg, akik el is bizonytalanodtak. Úgy látja, hogy a Jobbik az uniós és az izraeli zászló elégetésétől, a teljesen elfogadhatatlan antiszemita cselekedetektől eljutott a filoszemita fordulatig, ami nem tűnik nagyon hitelesnek.
A fővárosi népszavazásról azt mondta: az olimpia Budapest ügye, az olimpiát városok rendezik, nem kormány, nem parlament, és a főváros írhatja ki a helyi népszavazást is. Az aláírásokat gyűjtő Momentumról azt mondta, a mozgalom feltűnése nem a kormánypártoknak, hanem az amúgy is széttöredezett baloldalnak jelent kihívást.
Az olimpia megrendezésének költségeiről szólva ostobaságnak mondta a tízezermilliárdos adatokat. Azt mondta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sem engedi elszállni a költségeket, az új elnök elképzelései szerint sokkal
takarékosabb, kifejezetten olcsó olimpiák következnek majd a korábbiaknál.
Ezért szerinte nincs értelme összevetni a számokat a pekingi vagy épp a Szocsiban megrendezett olimpia költségeivel.
Kósa Lajos elmondta azt is, nagy esély van arra, hogy az Országgyűlés március 13-án szavazhat az új államfőről. A Fidesz–KDNP frakciószövetség visegrádi ülésén támogatták, hogy ha többes jelölés lesz, akkor az ellenzéki jelölt is felszólalhat majd a szavazást megelőzően az Országgyűlés előtt.
Erre utalva jelezte: ez a különbség a Fidesz és az MSZP demokráciafelfogása között. Amikor a Fidesz került többségbe a parlamentben, és kettős államfőjelölés történt, lehetőséget biztosítottak az ellenzéki jelöltnek is a megszólalásra, de a szocialista parlamenti többség esetén az ellenzék államfőjelöltje sohasem beszélhetett. Azt mondta, a gesztus nem a jelölt személyéről, hanem a demokráciáról szól.