Ingyenes lesz az anyakönyvi kivonat

2017.02.21. 13:17

Az egészségügyről, a korrupcióról, a szegénységről, a 4-es metróról és a munkavállalókról is szó volt kedden az Országgyűlésben a napirend előtti felszólalásokban. Arról pedig szavaztak, hogy tucatnyi hivatalos ügy intézése ingyenes legyen március 1-jétől.

Több közigazgatási illeték és igazgatási szolgáltatási díj megszüntetéséről döntött kedden a parlament. Az újabb bürokráciacsökkentő intézkedés a lakosságnak 400 milliós, míg a vállalkozásoknak további 1,2-1,3 milliárd forintos megtakarítást jelent. A kormány javaslatát 180 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadták el a képviselők, a döntés értelmében

március 1-jétől nem kell illetéket fizetni az anyakönyvi kivonatért, a 18 éven aluliaknak az általános tételű közigazgatási eljárásokért, a 65 évnél idősebbeknek pedig a magánútlevélért.

A parlament döntöttForrás: MTI/Bruzák Noémi

Nem lesz díjköteles a családi név korrekciójára irányuló eljárás sem. Hogy megkönnyítsék a családi otthonteremtési támogatás igényléséhez kapcsolódó ügyintézést, a jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállítása is ingyenes lesz.

Jó hír a vállalkozóknak

Mentesülnek az illeték megfizetése alól azok is, akik az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról állíttatnak ki hatósági bizonyítványt, vagy kft.-t, egyéni céget, közkereseti, betéti társaságot jegyeztetnek be a cégbíróságon. Utóbbi ügycsoportban közzétételi költségtérítést sem kell fizetni.
Megszüntetik a szállásadói nyilatkozattal kapcsolatos, valamint a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételére vonatkozó illetéket.

Az építésügyi eljárási szabályokkal összefüggésben is több illeték csökken vagy megszűnik.

A hatósági bizonyítvány kiadása például 3000 forint lesz, a nem hiteles, elektronikus tulajdonilap-másolatot pedig évente kétszer díjmentesen lehet lekérni. A friss módosítás értelmében illetékmentes lesz az öntözési berendezések és a közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése. A szétaprózott termőföldek egyszerűbb egyesítése miatt megszűnik a telekalakítási eljárásért fizetendő díj.

A döntés érinti az igazságszolgáltatást is: a továbbiakban nem kell díjat fizetni az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés és a szakterület kiterjesztése esetén.

Az MSZP kezdett napirend előtt

A szocialisták szónoka, Szakács László az egészségügyet érintő béremelési programot kiritizálta, mert szerinte az elkésett és elégtelen mértékű. A politikus úgy látja, hogy ez az akció nem elég ahhoz, hogy megállítsa az orvosok elvándorlását, sőt, még csak lassítani sem tudja a folyamatot. Egy kezdő magyar orvos egyharmadát keresi szlovák társának – mondta Szakács.

A szocialista képviselő ugyanakkor azt is követelte, hogy 50 százalékkal emeljék meg a nővérek fizetését. 

Rétvári BenceFotó: Adrián Zoltán - Origo

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszolt a beszédre, azt mondta, hogy

az ápolók fizetése nem 50, hanem 65 százalékkal emelkedik majd 2019-ig.

Szerinte, miközben az MSZP ellenzékben rendre feltőkésítené az egészségügyet, kormányon mégis a szöges ellentétét vitte véghez: elbocsátottak hatezer dolgozót és elvettek egyhavi bért az orvosoktól és az ápolóktól.

Az LMP és a négyes metró

A zöldpárt képviselője, Sallai R. Benedek a négyesmetró-beruházásról beszélt, és bírálta, hogy a magyar szervek miért késlekedtek. 

Viszonválaszra Csepreghy Nándor jelentkezett, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, hogy

az M4-es építkezés az elmúlt 27 év legnagyobb korrupciós botránya, amely egyértelműen összefüggést mutat az MSZP és az SZDSZ korábbi kormányzati és fővárosi vezetőivel.

Csepreghy NándorFotó: Szabó Gábor - Origo

Azt mondta, az OLAF-jelentés, amelyben ténylegesen megállapították, hogy mely politikai szervezetekhez kötődő személyek loptak el 166 milliárd forintot Magyarországon, a magyar és az uniós hatóságok együttműködésével született meg. Jelezte, hogy az eltüntetett összegeket vissza kell követelni azoktól, akik bűncselekményeket követtek el.

A KDNP a nyugdíjasokra gondol

Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető a társadalmi igazságosság világnapja (február 20.) apropóján beszélt arról, hogy mennyire fontos a fellépés a szegénység ellen.

Szerinte szükséges lenne a legkisebb nyugdíj összegének emelése.

Rétvári Bence válaszában elmondta, hogy míg 2010-ben 3,7 millió embernek volt munkája, most már 4,4 millió ember dolgozik, vagyis ennyien tudják nem segélyekből, hanem munkabérből fenntartani családjukat.

Kiemelte, hogy míg a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok alatt 2937 forinttal nőtt a havi minimálbér összege évente, addig 2010 és 2016 között 6250 forinttal, a 2014-es ciklusban pedig 8062 forinttal.

Demszky és az M4  

Bánki Erik (Fidesz) ugyancsak a négyesmetró-beruházással foglalkozott, véleménye szerint "senki sem gondolhatja komolyan, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester nem érintett az ügyben". Felidézte, hogy Budapest egykori vezetője a múlt héten egy fórumon kijelentette, "semmilyen felelősség nem terheli a metróberuházás miatt, az OLAF-jelentés pedig semmire sem jó, így elszámoltatásra sem alkalmas".

Bánki Erik nem hisz DemszkynekForrás: MTI/Máthé Zoltán

Bánki Erik közölte, a liberálisok "egykori üdvöskéje" mindenképpen hibás, Demszky Gábort erkölcsi és politikai felelősség terheli, a jogi felelősséget pedig majd a bíróság állapítja meg.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára reagálásában hozzátette, hogy

a Horn-kormány utolsó napján úgy írták alá a metróberuházás szerződését, hogy arra nem volt az 1998-as költségvetésben fedezet,

de minden más előkészület is hiányzott a projekthez. Most a kormánynak az a feladata, hogy enyhítse a kárt, amit a magyar adófizetőknek állniuk kell.

A Jobbik minőséget akar

Z. Kárpát Dániel jobbikos politikus felszólalása arról szólt, hogy miközben a kormány a magyar munkaerő olcsón tartásában lát versenyelőnyt, addig az ő pártja a minőségi munkahelyekben és a termelést támogató adórendszerben gondolkodik. A kormány gazdaságpolitikája szánalmas, azzal nem lehet elérni a fizetésemeléseket – állította.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára jelezte, hogy a bérek felzárkóztatását már elkezdték, a további emelés pedig a gazdaság növekedésének függvénye. Úgy értékelt, hogy a Jobbik felelőtlen, mert olyan dolgokat szorgalmaz, amelyek megvalósítása esetén jelentős mértékben csökkenne a magyar gazdaság versenyképessége.