Újszülöttekkel ne utazzon Romániába a kanyarójárvány miatt

2017.02.27. 14:09

Már tizenhatan haltak meg Romániában - legtöbben kisbabák -, mert elkapták a kanyarót. Rendkívül súlyos kanyarójárvány van elsősorban az ország nyugati, délnyugati megyéiben. Tavaly év eleje óta csaknem 3200 ember fertőződött meg a kanyaró vírusával, míg korábban legfeljebb 7-8 kanyarós beteg volt az országban évente. Romániában soron kívül elkezdték oltani az egyévesnél kisebb gyerekeket is kanyaró ellen, hogy megállítsák a járvány terjedését. Az év elején Belgiumban is volt egy kisebb kanyarójárvány, de kiderült, hogy az első megbetegedést egy olyan embernél találták, akik korábban Romániában járt. A román egészségügyi minisztérium szerint "a felelőtlen oltásellenes kampány" a hibás a járványért. 
Arról, hogy Magyarországot veszélyezteti-e a járvány, Ócsai Lajossal, az Országos Tisztiorvosi Hivatal volt járványügyi főosztályvezetőjével beszélgettünk. 

Magyarország határától nem messze tombol a járvány, Romániában. Átterjedhet-e a vírus Magyarországra is? 

A kanyaró ellen Magyarországon 1969 óta van védőoltás – azóta rendszeresen oltják a gyerekeket, ráadásul a lakossági elfogadottsága is nagyon magas szintű volt. Hatalmas eredményt értünk el emiatt például a kanyaró tekintetében is – ugyanis  Magyarországon az utolsó hazai eredetű megbetegedés 2001-ben volt.  Behurcolt esetek persze voltak, de azok nem tudtak tovább terjedni, mivel a lakosság nagy része védett – éppen az oltás miatt. 

Ócsai LajosFotó: Talán Csaba

A román egészségügyi minisztérium szerint az oltásellenesek miatt alakult ki ekkora járvány. Az, hogy néhány vagy néhány ezer ember nincs beoltva egy populáción belül, ilyen hatalmas gondot okozhat a vírus terjedése szempontjából? 

Sajnos Romániában a védőoltást ellenzők tábora nagyon kiszélesedett. Ennek az a következménye, hogy a vírus terjedni kezd. Az oltásellenesek erről soha nem beszélnek, csak az oltások – egyébként nem létező – mellékhatásairól. Már 2012-ben is volt egy kisebb kanyarójárvány Romániában, az nem kapott ekkora sajtóvisszhangot. Most a 16 halálos áldozat miatt felkapták a fejüket az emberek. Magyarországon, amennyiben a védőoltási rend és fegyelem fennmarad, nem várható, hogy a járvány átterjed.  A fertőző beteget ugyan nem lehet megállítani a határon, de a fertőző betegséget igen. Nem tud ugyanis továbbterjedni a vírus, hiszen az emberek védettek. 

A kanyaró vírusa nagyon agresszívFotó: Talán Csaba

Kivéve a csecsemők, akik még nem kapták meg az oltást... 

Nos, igen. Ez valóban gond. Magyarországon 15 hónapos korban kapják meg a gyerekek a védőoltást, mert ekkor tudja a legjobb immunválaszt adni a szervezet. Az oltást aztán 11 éves korban meg kell ismételni. Így egy életre szóló védettséget kap az ember. Ha most valaki Romániába szeretne menni egy 15 hónaposnál kisebb gyerekkel, feltétlenül menjen el a gyerekorvoshoz, és oltassa be a kicsit kanyaró ellen.  Később ugyan meg kell ismételni majd az oltást, mert a gyerek immunválasza még gyengébb egyéves kor alatt, de a gyereket nem lehet kitenni annak, hogy védőoltás nélkül menjen ki a járványveszélyes közegbe. 

Hogyan fertőz a kanyaró? 

A kanyaró vírusa rendkívüli gyorsasággal terjed. Ez azt jelenti, hogy  ha például egy 30 fős osztályban senki sincs beoltva, és egy kanyarós gyerek 10 percet eltölt közöttük, gyakorlatilag mindenki beteg lesz. A kanyaró az egyik legagresszívebb vírus – ha a fertőzőképességet nézzük. Mindig készenlétben áll, és ha nincsenek beoltva az emberek, azonnal támad. Úgy is mondhatnám, hogy szinte „megkeresi” azokat, akik nem védettek. 

Bárki elkaphatja a kanyarót, aki nincs beoltvaForrás: MTI/Balázs Attila

A hazai oltásellenesség miatt lehetnek-e veszélyben magyar emberek is?

Az ő közösségükben bizony veszélyt jelent a kanyarójárvány. Ha valaki behurcolja közéjük a fertőzést, biztos, hogy mindenkin végigfut, aki nincs beoltva. Ráadásul a kanyaró szövődményei is súlyosak. Ezer betegből egy meghal, száz betegből egynél pedig maradandó károsodást okozhatnak a szövődmények. A védőoltást ellenzőkre az a jellemző, hogy amíg nincs veszély, elég nagy hangon terjesztik a nézeteiket. Amikor viszont veszély van, nagyon csendben vannak.  Az a baj, hogy olyan tévhiteket terjesztenek, amelyeknek semmilyen tudományos alapjuk nincs, és mégis meg tudnak ingatni embereket. Aztán ilyen súlyos, sok áldozatot követelő járványok alakulnak ki.