Március 13-án választ új köztársasági elnököt a parlament, Áder János államfő mellett Majtényi László is harcba száll a posztért, még ha nyilvánvalóan teljesen esélytelen is. Utóbbit a teljes baloldal támogatja, illetve még valaki. Majtényi ugyanis civilben annak az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetnek az elnöke, amely 2009-től közel 140 millió forintot kapott Soros Györgytől. Majtényi egyébként nem csinál titkot belőle, hogy személyesen is ismeri a nagy machinátort, saját bevallása szerint háromszor is találkoztak. A magyar bevándorláspolitikát mindketten elfogadhatatlannak tartják, a kerítést is lebontanák.

Valamivel több, mint 137 millió forintot kapott 2009 és 2015 között a Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) Soros Györgyhöz köthető forrásokból – derül ki a szervezet vonatkozó közhasznúsági jelentéseiből. Az előző év, tehát a 2016-os elszámolását valamikor májusban hozzák nyilvánosságra.

Majtényi László helyett más nyúl mélyen a zsebébeFotó: Hajdú D. András - Origo

Volt olyan év (2012), amikor közel 50 millió forint érkezett be az EKINT számlájára a tőzsdei manipulációiról ismertté vált Sorostól, ez az összeg a szervezet teljes éves bevételének a 60 százalékát tette ki akkor. De volt olyan év is (2014), amikor elapadtak a Soros-pénzek, a szűkösebb időszakot egy három projektből álló, összesen 50 millió forintos uniós megrendeléssel sikerült átvészelni.

Jellemzően ez a modell figyelhető meg az EKINT-nél, és a Soros-féle pénzcsap mellett folyik be bőven pénz az unión keresztül is.

Például olyan feladatokra, mint "a bűncselekmények üldözését és a terrorizmus megfékezését szolgáló megfigyelési módszereknek a demokratikus társadalmak berendezkedésére gyakorolt hatásainak elemzése" vagy "egy döntéstámogató rendszer létrehozása, amely a befektetők és politikai döntéshozók számára már a fejlesztések korai szakaszában megvilágítja a biztonság növelését célzó technológiák alkalmazásának előnyeit és hátrányait".

De 2015-ben két másik, ugyancsak neves mecénás is feltűnt Majtényiék háza táján: az egyik a Holland Királyság Külügyminisztériuma, a másik pedig a Rockefeller testvérek alapítványa.

Utóbbi 14 millió forintot adott arra, hogy az EKINT ráébressze az egyetemi hallgatókat, milyen fontos részt venni a közügyekben, előbbi pedig "tananyagfejlesztésre" különített el 24,5 millió forintot a holland adófizetők pénzéből.

Lóvé, humor és lájkok

Majtényiék hosszú oldalakon át taglalják a beszámolóikban, hogy mire is költötték az elnyert támogatásokat. A 2015-ös jelentésükben például azzal büszkélkednek, hogy remek a humoruk, és egy kis iróniáért se mennek a szomszédba. De ez még nem minden, időnként ugyanis a provokációtól sem riadnak vissza. Azt írják,

erre jó példa, amikor 2015 januárjában levélben tájékoztattuk a köztársasági elnököt, hogy hiába is okolja a környezetvédelemért felelős ombudsmant a napelemek termékdíjával szóló törvényben lévő hibáért, mivel ezt a tisztséget már megszüntették.”

Arra sajnos nem tértek ki, hogy ezt a viccet mennyiből sikerült kihozniuk. Legalább ekkora siker volt az is – az elvégzett feladatok között legalábbis feltüntették –, amikor közérdekű adatigényléssel fordultak Polt Péter legfőbb ügyészhez, hogy megtudják, milyen szakmai megfontolásból kötött együttműködési megállapodást a kazah ügyészséggel. Polt válaszolt, az EKINT pedig egy közlemény megjelentetésével tette kerekké a történetet.

Persze találni sokkal konkrétabb eredményeket is, ilyen volt Majtényiék új kommunikációs stratégiájának megszületése, amelyet Soros 27 millió forintjából hoztak tető alá. A cél az volt, hogy az EKINT szélesebb közvéleményhez tudjon szólni, és legyen arra képessége, hogy formálja a politikai napirendet. Az Eötvös-intézet rájött, hogy ha a rendelkezésére álló on- és offline platformokat intenzívebben használja, többeket érhet el.

A siker természetesen ezúttal sem maradt el, Soros nem az ablakon dobta ki a pénzt: a zseniális meglátás gyümölcse 73 új Facebook-poszt és 242 lájk.

Soros GyörgyForrás: AFP/2016 Getty Images/Bryan Bedder

Nincs ingyenebéd

Soros György 22 milliárd dolláros vagyonába persze bőven belefér egy kis pénzégetés, a világ 32. leggazdagabb emberének van mire nagyvonalúnak lennie. Más kérdés, hogy a most 86 éves Soros nem arról híres, hogy önzetlenül ad, a finanszírozás fejében többnyire kér is valamit. Kellően szemlélteti ezt az a 2011-es tranzakció, amellyel 45 millió forintot kaszált az EKINT, Soros pedig ennek fejében azt kérte, hogy Majtényiék készítsenek egy értékelést a frissen elfogadott médiatörvényről. Ugye ez volt az a jogszabály, amelyet a komplett baloldali média úgy tálalt a nyilvánosságban, hogy elveszett a magyar sajtószabadság, és vége a független tájékoztatásnak.

Persze van ennél aktuálisabb ügy is, ez pedig a migráció kérdése. Soros György álláspontja unásig ismert, szerinte évente legalább 300 ezer bevándorlót kellene befogadnia Európának, a hatékony integrációra pedig ugyancsak évente 30 (!) milliárd eurót kellene átcsoportosítani. A spekuláns szerint ez aprópénz, pláne, hogy minden bizonyíték azt mutatja, hogy a menekültek "jelentős mértékben képesek elősegíteni az innovációt és a fejlődést".

És mit mond az egykori ombudsman, Majtényi? Nem meglepő módon ugyanezt.

Szerinte a magyar bevándorláspolitika elfogadhatatlan, a kerítést a déli határon helyteleníti, Angela Merkel német kancellár felfogásával viszont alapvetően egyetért.

A baloldal köztársaságielnök-jelöltje a héten tartott előadást az ELTE-n – amely egyébként botrányosra sikerült –, itt a bevándorlási hullám kapcsán úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak elemi kötelessége mindenki számára megadni a méltósághoz való jogot, és segítséget nyújtani annak, aki kéri.

Összejárnak

Majtényi nem is titkolja különösebben, hogy ismeri Sorost, az Origo információi szerint az EKINT elnöke szintén az ELTE-n beszélt arról, hogy eddig háromszor találkozott a spekulánssal. Egyik alkalom sem volt nyilvános, de nem is négyszemközti egyeztetések voltak: Majtényi még néhány éve a magyarországi Soros Alapítvány évzáró ünnepségén mutatkozott be a milliárdosnak, azóta egy budapesti művész lakásán is összefutottak, legutoljára pedig egy zárt körű partira voltak mindketten hivatalosak. Majtényi érezhetően büszkén beszél arról is, hogy az EKINT-et a Soros Alapítvány hozta létre még 2003 januárjában.

Pletykák szerint azt, hogy az egyébként már hetedik éve egymást maró baloldal szinte fennakadás nélkül meg tudott állapodni Majtényi államfői jelöléséről, éppen a Sorosnál való beágyazódottsága olajozta meg.

Persze próbálták beállítani úgy, mintha Majtényi neve civil kezdeményezésre került volna be a kalapba, de erről a forgatókönyvről hamar kiderült, hogy csupán fedősztori volt, a háttérben a baloldali pártok jó előre belenyugodtak Majtényi László személyébe.

Majtényi és az Igazmondó

Ha már fedősztori, Majtényinek volt még egy zavaros esete Juhász Péterrel, az Együtt elnökével is, pontosabban az általa átláthatatlanul használt Igazmondó Alapítvánnyal. Eredetileg ez a szervezet azért jött létre, hogy fellépjen a korrupcióval szemben,

időközben viszont Juhász privát céljai szolgálatába állította, és a saját belátása szerint intézte a szervezet pénzügyeit is.

Egy Saab típusú autóhoz is úgy jutott hozzá, hogy az papíron az alapítvány tulajdona volt, Juhász mégis ezzel mehetett Horvátországba nyaralni. Szóval ennek a furán működő Igazmondónak nem más az alapítója, mint Majtényi László. A TV2 Tényeknek tavaly szeptemberben azzal védekezett, hogy ő csak a létrehozásban segédkezett, azóta megszakadt a kapcsolata Juhászékkal, csakhogy a mai napig ha valaki felkeresi a szervezet honlapját, Majtényi köszön vissza, mint alapító. Semmi nem utal rá, hogy nincs már köze az alapítványhoz.

Majtényi László félvállról vesziFotó: Hajdú D. András - Origo

Esélytelenek nyugalma

Hiába az aknamunka, ahhoz, hogy az EKINT elnökéből köztársasági elnök legyen, földöntúli csoda kellene. Már az is ez a kategória volt, hogy Majtényi mögött felállt 40 olyan képviselő (MSZP-DK-LMP-Párbeszéd-Együtt-Liberálisok-Szolidaritás), aki őt jelölte államfőnek. Így válhatott kihívójává Áder Jánosnak, de ez még arra sem lesz elég, hogy megszorongassa a regnáló elnököt. A Fidesz–KDNP-frakció 131 fős, vagyis a kérdés csak az, hogy Áder már az első körben elegendő (2/3-os többség) szavazatot szerez-e ahhoz, hogy újabb öt évre ő legyen Magyarország köztársasági elnöke, vagy erre várnia kell a második körig, ahol már csak a voksok száma dönt.