Balliberális belháborút robbantott ki a Momentum Mozgalom

momentum mozgalom nolimpia olimpia aláírás leadás Fekete-Győr András
Budapest, 2017. február 17. Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke érkezik a Fővárosi Választási Iroda épületébe 2017. február 17-én, hogy leadja az olimpiai népszavazás kiírásáért összegyűjtött 266 151 aláírást. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Vágólapra másolva!
Már most egymás torkának esett a Momentum Mozgalom és a baloldal többi pártja, véleményformálója, pedig csak múlt héten alakult párttá a Fekete-Győr András vezette mozgalom. Tóta W. Árpád szerint az új párt csak felöklendezi a rendszerváltás hordalékát, Szigetvári Viktor szerint Fekete-Győr gyáva, míg az MSZP egyik országgyűlési képviselője gyakorlatilag lopással vádolta meg a Momentumot. Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a Momentum színre lépésével nem az egység felé haladnak a folyamatok a baloldalon, és még jobban széttarthatnak a szálak.
Vágólapra másolva!

Kitört az újabb balliberális belháború, miután Fekete-Győr András gyakorlatilag a teljes ellenzéket hiteltelennek nevezte egy interjúban. A párttá alakult Momentum Mozgalom újonnan megválasztott elnöke többek között azt mondta: „Bocsánat, de ők nem érdemelnek mást. Nem mindenkivel szemben vagyunk arrogánsak – ha ez arrogancia –, de nem tudom, hogy Gyurcsány Ferenc mi az istent keres még a politikában. Már igazán eltakarodhatna a közéletből.

Úgy tűnik, elmúlt a kezdeti lelkesedés a baloldalon, ami a Momentum színre lépését övezte,

és egyre többeknek nem tetszik, hogy a párt önállóan akar indulni 2018-ban, és minden választókerületben jelöltet akar állítani. Látják, hogy az új alakulat igazából csak az ő kárukra erősödhetne. Baloldali véleményformálók szerint az önálló indulással csak a Fidesz esélyét növelnék meg, mivel így a kormányváltást akaró szavazók többfelé voksolnának. Vélhetően emiatt is egyre többen mentek neki a Momentum üdvöskéjének.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke mindenkit elzavarna a politikából Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Arrogancia és öklendezés

„Intellektuálisan a Momentum nem előzte be a parlamenti ellenzéket, viszont olyan arroganciával próbálja letolni a térképről, amit a Fidesztől megkap, aki erre izgul. Semmi új, de az legalább haveri alapon és óriási mellénnyel. Még nem igazolták, hogy szükség volna rájuk a továbbiakban.

Ez eddig nem a rendszerváltás befejezése. Csak felöklendezik a hordalékát”

– mindezt már Tóta W. Árpád, a balliberális oldal emblematikus publicistája írta a Fekete-Győr András vezette alakulatról.

Szigetvári Viktor, az Együtt volt elnöke sem bánt kesztyűs kézzel a Momentum elnökével, a következőket írta neki: „A politikusellenes rasszizmus mint kortárs, népszerűsködő, populista öncél káros, és megosztott, gyenge országot teremt. Sajnálom, hogy e fiatal mozgalom fiatal elnökében nincs bátorság ahhoz, amihez igazán kell: a bonyolult dolgokat merni elmagyarázni. Hiszen igazi bátorság ahhoz nem kell, hogy valaki minden ellenzéki politikust kollektíven választói elárulásával vádoljon hazug módon – írta Szigetvári.

Szigetvári Viktornak sem tetszik az új párt stílusa Forrás: MTI/Marjai János

Tovább szeletelődött a balliberális torta

A Momentum Mozgalom megjelenésével a baloldali és liberális torta egy újabb szeletre esett szét – minderről már Fodor Csaba beszélt az Origónak. A Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint a 2018-as választások közeledtével a balliberális politikusok számára egyre égetőbb kérdés a túlélés. „A 2018-as választást láthatóan arra árazták be, hogy a jelenlegi pozícióikat megtartsák, és

a Momentum megjelenésével úgy érzik, pozícióik veszélyeztetve vannak.”

Fodor Csaba szerint sokkal több szereplősebb a balliberális oldal játszmája, mint 2014-ben. Az állóvíz felkavarodott, és potenciális riválisnak tekintik a Momentumot, főleg a kisebb erők (LMP, Párbeszéd). Nem véletlen, hogy az LMP rögtön népszavazást kezdeményezett a paksi bővítésről, mert megérezték a veszélyt. Mindez azt is jelenti, hogy nem az egység felé haladnak a folyamatok, és még jobban széttarthatnak a szálak a baloldalon – fejtette ki a Nézőpont Intézet munkatársa.

Az LMP is veszélyben érzi magát a Momentum erősödése miatt Forrás: MTI/Illyés Tibor

Lecserélnék a régi baloldalt?

„Egyre több érdekellentét kerül előtérbe, egyre több vízió kerül elő a jövőbeli lépésekről, nagyon színes a kép. Minden arról szól, hogy ki tud dominánsabb pozíciót kialakítani, és kinek van esélye a hosszú távú túlélésre – mondta Fodor Csaba. – A reprezentatív mérésekben nincsen mérhető tábora a mozgalomnak. A balliberális szubkultúrában van egy szimpátia, de ez még nem jelent erős kötődést, pártválasztási szándékot – Tóta W. írása is ennek a szubkultúrának szólt” – mondta az elemző.

Fodor szerint túl nagy veszítenivalója nincsen a Momentumnak. Nem magyar jelenség, hogy a kelet-közép-európai régióban, így Romániában, Lengyelországban, Szlovákiában, Horvátországban megjelentek olyan alternatív balliberális szervezetek, amelyek a MoMóhoz nagyon hasonló programmal lépnek fel a hagyományos baloldallal szemben.

Ami a régióban zajlik, akár kívülről szervezett kísérletnek is tűnhet,

amelynek célja, hogy a régi baloldalt egy újra cseréljék. A régiekkel nem lehet nyerni, mert túlságosan korruptak, vagy unalmasak, ezért fel kell építeni az új generációhoz tartozó liberális szerveződéseket – mondta az elemző.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke bár gratulált az új pártnak, de közös jelölteket szeretne minden választókörzetben Forrás: MTI/Kovács Tamás

Szoci és DK-s berzenkedés

Kiss László, az MSZP országgyűlési képviselője így vélekedett a Momentum oktatási programjáról: „Meglepő olvasni olyan gondolatokat egy programban, amelyet sokan megírtak már. Amikor elképzeléseket, programokat olvasok, azt várom, legyen bennük valami új. Olvastam a Momentum oktatási programját,

nos ebben egyetlen eredeti és új gondolatot nem olvastam.

Fura volt viszontlátni a demokratikus pártok mindegyikének sokszor ismételt alapjait egy másik pártnál.”

Bár a Demokratikus Koalíció múlt heti kongresszusán Gyurcsány Ferenc azt állította, hogy örül a Momentumnak, a párt szóvivője Alapvetések a 2018-as választásra című írásában ellenkezőleg foglalt állást. „Lehet örülni az új szervezetek megjelenésének, de minél több párt indít jelöltet mind a 106 körzetben, annál nagyobb az esély Orbán maradására. Az ellenzéki pártok az egyéni körzetekben mind elindulva egymás elől veszik el a szavazatokat, erősítve a fideszes aspiráns reményeit” – írta Gréczy Zsolt.