Az igazságügyi minisztérium segíti az ország versenyképességét

Trócsányi László
Trócsányi László magyar jogtudós, ügyvéd, diplomata, egyetemi tanár. 2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete, 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották. Tisztségét 2010-ig töltötte be, amikor kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé. 2014. június 6-án Magyarország igazságügyi miniszterévé nevezte ki Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára.
Vágólapra másolva!
Trócsányi László, igazságügyi miniszter a gazdasági fejlődés és a technológiai innováció jogi kihívása című konferencián azt mondta, az igazságügyi minisztérium igyekszik a jogi versenyképesség területén eredményeket elérni, törekszik a jogrendszer stabilitása mellett arra, hogy olyan jogszabályok szülessenek, amely valóban szükségesek és a versenyképességet elősegítik.
Vágólapra másolva!

Egy adott ország jogi versenyképességét meghatározza a jogrendszer minősége (a jogszabályok száma, minősége, átláthatósága), illetve az előírások tartalma, az, hogy ezek miként segítik a gazdaság hatékony működését - mondta az SZTE-n professzorként is oktató Trócsányi László.

A gazdaság és a technológia fejlődésével új szabályozási területek jelennek meg, és ez kihat a jogszabályok mennyiségére is. 1916-ban 51, 1938-ban 39, 1946-ban 29 törvényt fogadtak el Magyarországon, ehhez képest 2015-ben 230-ról döntött a parlament, ebből azonban csak 22 az érdemi, 167 módosító, 41 pedig a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály.

Trócsányi László Fotó: Polyák Attila - Origo

Ma Magyarországon 1718 törvény, 308 törvényerejű rendelet, 2228 kormányrendelet, 3346 miniszteri rendelet van hatályban, az önkormányzati rendeletek száma 150 ezerre tehető. A miniszter szerint kérdés, valóban szükség van-e ennyi joganyagra, versenyképes lesz-e egy ország, ha a jogszabályok száma hatalmas mennyiségre kúszik fel.

Trócsányi László azt mondta, ez nem magyar sajátosság, általános jelenség a világban.

Egyfajta "túlkodikfikációnak" lehetünk tanúi, emellett azonban "felülkodifikáció" is megjelenik: az a miniszteri rendeletben is szabályozható kérdést törvény rendezi.

A tartalmi kérdések közül az igazságügyi tárca vezetője az európai szabadalom szabályozását emelte ki, melyről belátható időn belül Magyarországnak is döntést kell hoznia.