Migrációkutató: Problémás a strasbourgi ítélet

2017.03.28. 11:16

Több ponton is problémásnak látja a Migrációkutató Intézet azt a strasbourgi bírósági döntést, amelyben két bangladesi kiutasítása miatt elmarasztalták Magyarországot. Elemzésükben arra hívják fel a figyelmet, hogy az ítélet nem csak a magyar, de az uniós törekvéseket is alá ássa az illegális bevándorlás megfékezése kapcsán. Ha nincs más mód, az egyezményt, amely alapján egyáltalán felléphetnek a magyar kormány ellen, minimum módosítani kellene.

A strasbourgi bíróság kifogásainak egy része könnyen orvosolható, egy másik része viszont egyáltalán nem egyeztethető össze sem a magyar, sem pedig az uniós törekvésekkel, amelyek az illegális bevándorlás megállítását célozzák - erre jutott elemzésében a Migrációkutató Intézet. Az elemző központ az Emberi Jogok Európai Bírósága néhány hetes döntését vizsgálta,

az ügy az Ilias és Ahmed kontra Magyarország néven vált ismertté.

Az intézet szerint a legfőbb gond az, hogy a strasbourgi székhelyű bíróság őrizetnek minősítette a tranzitzóna-eljárást, így pedig az őrizet elrendelésével kapcsolatos valamennyi garancia érvényesítését elvárja az államoktól. A tranzitzóna-eljárás lényege pedig éppen az, hogy nem egyedileg, külön bírói döntéssel, hanem általános jelleggel, mindenkire kiterjedő hatállyal korlátozza az érintettek szabad mozgását.Az elemzés azt is megállapította, hogy a tranzitzónák létesítését, illetőleg a menedékjogi kérelmezők mozgásának maximum 4 hétig tartó korlátozását az uniós jog kifejezetten lehetővé teszi. Vagyis a bírósági ítélet más uniós tagállamoknál is problémához vezethet. Furcsa az is, hogy bár az Európai Tanács máltai találkozóján a felek megállapodtak az Európán kívüli táborok felállításáról,

a terveket ez a döntés ugyancsak megtorpedózza, hiszen a táborok logikája ugyanaz, mint a tranzitzónáké.
A helyzet kezelésére több jogi lehetőség is rendelkezésre áll, ezeket használva eredményesen fel lehet fellépni a strasbourgi döntés ellen. Az egyik a Nagykamara eljárásának kezdeményezése, amely egyfajta fellebbviteli fórumként működik. Ha Magyarország ezen a szinten lép akcióba, azt jó eséllyel csak úgy nyerheti meg, ha más tagállamok is beavatkoznak Magyarország oldalán. Erre azért következtet a Migrációkutató, mert az elmúlt években a Nagykamara rendre Magyarország ellen döntött, a 2016-os statisztika szerint pedig a strasbourgi bíróság 41 ítéletéből 40 elmarasztalta a magyar ügyeket.

Az elemzés azt is megemlíti, hogy „szükséghelyzet" esetén ideiglenesen lehetőség van az Emberi Jogok Európai Egyezményének a felfüggesztésére. Magyarország aláírta ezt a paktumot, ez alapján marasztalta el az emberi jogok bírósága. Ilyesmi akkor jöhet szóba, ha háború vagy a nemzet létét fenyegető rendkívüli helyzet lép fel. Nincs garancia rá, hogy az Európa Tanács egy ilyen lépést elfogadna, ugyanakkor Franciaország a 2015. novemberi terrortámadások után ezt tette.

Hosszabb távon viszont mindenképpen érdemes lehet megfontolni az egyezmény módosítását. Erre 15 alkalommal volt példa, és bár zömében további jogok elismeréséről határoztak, de az ellenkezőjére is van precedens. Az egyik legutóbbi az ún. "tagállami mozgástér elvének" kodifikálásával a bírósági aktivizmus ellen próbál meg jogi alapot teremteni.

Ilias és Ahmed esete

Az egész ügy alapja, hogy 2015. szeptember 15-én két bangladesi állampolgár érkezett a magyar-szerb határszakaszon felállított tranzitzónába, ahol menedékkérelmet nyújtottak be. Kérelmüket a magyar hatóságok és a magyar bíróság elutasította. Ezt követően fordultak panasszal a strasbourgi bírói fórumhoz, amely 2017. március 14-én hozott döntésében elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye több pontjának megsértése miatt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK