A Soros-egyetem körüli politikai hisztériakeltés csak ürügy a migráció kapcsán; a közelgő uniós kvótaper miatt külső nyomás alá kerülhet az ország a következő hónapokban; a kormánynak a bérmegállapodás az érdeke a BKV-nál, nem pedig a sztrájk – ezek voltak a 84. kormányinfó legfontosabb témái.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „a Soros-egyetem ügyében politikai hisztéria zajlik”, mert 

a kormány nem lehetetlenítette el a Közép-európai Egyetem működését, a szuverenitása megmarad. 

A héten elfogadott törvénymódosítás a felsőoktatási intézmények között kialakult egyenlőtlenséget szünteti meg. Mint mondta, 

más államok is szabályozzák a külföldi egyetemek működésének feltételeit, és a törvény ezeket a szabályokat figyelembe vette. 

Lázár példaként említette, hogy a külföldi egyetemekkel szemben a német tartományokban is elvárás, hogy legyen külföldi telephelyük és oktatási programjuk. Szerinte a Közép-európai Egyetem és a CEU gond nélkül meg tud felelni ezeknek a feltételeknek, és akkor tovább működhet. 

Az egyetem egyébként már két éve tudja, hogy idén jár le a működési engedélye 

– hívta fel a figyelmet a miniszter, aki szerint a CEU-ügy a fenntartó és az állam vitájáról szól, nem a diákról, és nem a szülőről. Megemlítette, hogy a törvény benyújtása után egyeztettek a CEU-val, de akkor az egyetem rektora ultimátumot adott. 

Lázár János: A magyar kormánynak Soros Györggyel van baja, de ennek nincs köze a CEU-hoz, az ott tanulókhoz és tanítókhozForrás: MTI/Illyés Tibor

A törvénymódosítás szerint a Magyarországon működő külföldi egyetemeknek 2017-ben új engedélyt kell kérniük, és a Miniszterelnökség vezetője bízik abban, hogy megszületik majd az államközi megállapodás a Közép-európai Egyetem ügyében. Lázár szerint egyes csoportok érdeke a feszültségkeltés.

Soha nem látott viták lesznek Brüsszellel

A kancelláriaminiszter arról is beszélt, hogy 

Soros György nem megállítani, hanem megszervezni akarja az illegális bevándorlást. Ez sérti hazánk nemzetbiztonsági érdekeit.  

Elfogadhatatlan, hogy a Soros által pénzelt szervezetek meg akarják szervezni a bevándorlást, és ennek érdekében perbe szállnak a magyar állammal – mondta Lázár. Hozzátette: 

a követező hónapokban Soros György és ideológiai társai el akarják érni, hogy Magyarország vegyen részt az illegális bevándorlók elosztásában. 

Emlékeztetett, hogy május 10-én lesz Strasbourgban a kvótaper, amelyben a menedékkérők áttelepítésére kötelező uniós program ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet tárgyalják majd. A programot Magyarország már a 2015-ös elfogadásakor is ellenezte, most pedig azt akarja elérni a jogi és a fizikai határzár eszközeivel, hogy ne mozoghassanak szabadon a migránsok Magyarországon. 

A magyar kormány ebben a fontos vitában az ellenzékre ezúttal nem számíthat, csak a közép-európai országok és a választók támogatására 

– jelentette ki Lázár. 

Májusban és júniusban soha nem látott vitákra lehet számítani Brüsszellel a bevándorlók szétosztásának kérdésében a Miniszterelnökség vezetője szerintForrás: MTI/Illyés Tibor

Emellett a nemzeti konzultáció és a civilszervezetekről szóló törvény tervezete miatt is vár támadásokat a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A törvény szövegét kormányülésen értékelik majd, de a nemzeti konzultáció eredményét is megvárják, mielőtt benyújtanák a javaslatot a parlamentnek. Lázár szerint teljesen normális elvárás, hogy a civilszervezetekre is világos szabályok vonatkozzanak, és 

akik külföldről támogatást kapnak, azok tüntessék föl az adományozókat. 

Hozzátette: Soros György nem tud a magyar határnál jogvédő tevékenységet folytatni, ezért erre bizonyos civilszervezeteket használ fel.

„Nem hagyjuk cserben a BKV-t”

Az állami szektorban megvalósuló béremelések mellett az önkormányzati vállalatoknál is rendezni kell a béreket – mondta a Miniszterelnökség vezetője. A tervezett BKV-sztrájkra utalva hozzátette, hogy a kormány a bérkérdésekről szeretne tárgyalni a fővárossal is, illetve a megyei jogú városokkal, hiszen 2017 áprilisában a települések juthatnak hozzá a leghamarabb az uniós forrásokhoz. A fővárosi önkormányzat és az ország érdeke, hogy a BKV-nál dolgozók tisztességesen keressenek – fogalmazott. 

A kormánynak az az érdeke, hogy a tervezett BKV-sztrájk elkerülhető legyen, hiszen ez senkinek sem jó. 

„A nagy viták végén eddig mindig megállapodásnak örülhettünk, reméljük, hogy most is így lesz” 

– válaszolta Lázár az Origo kérdésére. 

Simicska és a Jobbik összeborulásáról
Lázár János úgy véli, hogy az elmúlt 30 év legmocskosabb választási kampánya előtt áll az ország, annak az abszurd helyzetnek köszönhetően, ami Simicska Lajos és a Jobbik között kialakult. Simicska kijelentéseivel a miniszter nem akart foglalkozni, szerinte egy sértett ember abszurd megnyilatkozásairól van szó.

Erről is szó volt még:

  • Paksi bővítésről: elindult a beruházás, az előkészítő munkák 2018-ra érhetnek véget.
  • A 2018-as költségvetési cél 4 százalékos növekedés és 2,4 százalékos hiány. A személyi jövedelemadó mértéke nem változik jövőre. 
  • A reklámadóról még nem született döntés, elvégre csak most kezdődött el a jövő évi költségvetés vitája – reagált Lázár az Origónak. Leszögezte, hogy adóemelésben nem gondolkodnak. 
  • Növekedni fognak a katonai kiadások a következő költségvetésben, fokozatosan haladunk majd a GDP-hez viszonyított 2 százalékos arány eléréséig.
  • A Pető-intézet bérproblémáit meg akarja oldani a kormány, mert nagy szükség van az ottani munkára. 
  • A Szeviép-ügyről azt mondta Lázár, hogy személyes csatába nem akar bonyolódni Botka László polgármesterrel. A vállalat vezetői nagyon sok pénzt loptak el, és nem számoltak el az alvállalkozókkal, Szegednek lenne a kötelessége az alvállalkozóknak segíteni.