Soros embere a bangladesieknek ítélő bíróságon

2017.04.06. 16:27

Soros Györgynek mindenhol vannak ismerősei, nem kivétel az Emberi Jogok Európai Bírósága sem. Ez az a szervezet, amely nemrégiben két bangladesi állampolgárnak adott igazat Magyarországgal szemben, és ahol a magyarországi Soros-egyetem egyik alapító dékánja alelnöki pozícióig vitte. Sajó András bíró több esetben is Magyarországgal szemben döntött.

Több esetben is Magyarország ellen foglalt állást Sajó András az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt zajló ügyekben. Az EJEB neve azért vált ismertté a magyar nyilvánosságban, mert néhány hete elmarasztalta a magyar államot két bangladesi bevándorló esetében, akiket a magyar hatóságok kiutasítottak az országból. Ezért 3-3 millió forintot ítéltek meg a migránsoknak, az őket képviselő Helsinki Bizottságnak pedig 2,7 millió forint perköltséget állapítottak meg. Mindezt a magyar kormány álláspontja szerint minden jogalap nélkül tették.

Sajó bírói karrierjét a Magyar Idők mutatta be egy mai cikkében, amelyben többek között emlékeztettek rá, hogy Sajó még a Gyurcsány-kormány idején lett a strasbourgi testület tagja, és egészen az alelnöki pozíciójáig vitte.

Az EJEB bírájaként több érdekes ítélethez is volt köze, így például a vörös csillag viselhetőségének kérdésével is foglalkozott.

Ebben az ügyben a bíróság még 2008 nyarán a felperes munkáspárti politikusnak adott igazat Magyarországgal szemben.

Bár a magyar bíró véleményét a magyar ügyekben születő döntéseknél leszavazhatják, a befolyása mégis nagyobb, mint gondolni lehetne, mivel a Magyarország elleni beadványok az ő tanácsához kerültek, és a befogadott ügyeket az általa vezetett iroda készítette elő.

Sajó AndrásForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A szóban forgó 2008-as ítélet szerint a magyar állam megsértette Vajnai Attila szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor 2005-ben a Fővárosi Bíróság elmarasztalta a politikust önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt.

A Magyar Idők megjegyezte, hogy

Sajó András a horogkereszt viselését sem tiltotta volna.

Persze Sajó meglehetősen liberális szemlélete nem feltétlenül véletlen, a cikk szerint a szakmai pályája még a rendszerváltozás előtt kezdődött. Göncz Árpád jogi tanácsadójaként is tevékenykedett, az SZDSZ-es Eörsi Mátyás pedig egy országgyűlési felszólalásában apja három kedvenc tanítványai között emlegette Sólyom László és Sárközy Tamás mellett.

De Sajó körül feltűnik Soros György neve is.

A Magyar Idők szerint az nem teljesen tisztázott, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással, de az tény, hogy 1991–92-ben a Közép-európai Egyetem (CEU) jogi karának alapító dékánja volt, majd az egyetem tanáraként dolgozott. A lap megjegyzi, hogy erre való tekintettel talán nem meglepő, hogy a liberális jogvédő szervezetek – amelyeknek anyagi érdekük is fűződhet ahhoz, hogy nyerjenek – nagy megelégedettséggel nyilatkoztak Sajónak az EJEB-nél végzett munkájáról.

Az EJEB bíráit kilenc évre választja az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. A magyar jelöltről tavaly kellett döntenie Magyarországnak. A nyílt pályázaton Paczolay Péter nyert, akit idén januárban választották be a strasbourgi testületbe.