Rogán Antal: A holokauszt nemzeti tragédia

Rogán Antal
Budapest, 2017. április 9. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter beszédet mond a holokauszt emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, a Terror Háza Múzeumnál 2017. április 9-én. Az eseményen Bernovits Vilma vértanú hitoktatóra emlékeztek, akit a nyilasok 1944. december 27-én a jeges Dunába lőttek Budapesten. MTI Fotó: Marjai János
Vágólapra másolva!
Szembe kell néznie a népnek azzal a ténnyel, hogy ami ma már csak történelem, az egykor valóság volt - mondta Rogán Antal.
Vágólapra másolva!

"Mi magyarok sosem feledhetjük el, ami történt, mert velünk történt, nemzeti tragédiánk a holokauszt" - mondta.

A Terror Háza előtt tartottak megemlékezést Bernovits Vilma hitoktató, vértanúról.

Rogán Antal arról beszélt, hogy a holokauszt idején, azok akik idegen szolgálatba álltak és halálba küldték zsidó honfitársaikat,

elárulták a magyar nemzetet.

Rogán szerint emlékezni kell a történtekre, már csak azért is, hogy

példával álljon elő a múlt és többet hasonló ne fordulhasson elő.

Majd ezt is hozzátette:

Azt is mondta, hogy amit ők tettek, az egy új náci gondolatnak köszönhető, és hogy emlékezni kell ezekre és nevükön kell szólítani ezeket az embereket, továbbá meg kell akadályozni, hogy ők parlamenti képviselők maradjanak.

Rogán Antal a megemlékezésen Forrás: MTI/Marjai János

A miniszter kötelességének érezte, hogy beszéljen erről, hiszen a holokauszt áldozatai közül minden tízedik magyar volt, és ami mára már csak történelem, az egykor véres valóság volt.

Úgy érzi, ki kell mondani a igazságot, hogy akkor

a magyar állam nem tudott védelmet nyújtani a polgárai számára.

A holokauszt ideje alatt sok hétköznapi magyar vált igazi hőssé, akik védték társaikat - mondta. Ők jelentették a reményt arra, hogy a háború után a magyar nemzet ismét talpra tud majd állni.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője beszédében elmondta: manapság egyre több a holokauszt megemlékezés, és azt gondolnánk, hogy ennek pozitív hatással kell járnia a közgondolkodásra. Azonban a Tett és Védelem Alapítvány által megrendelt közvélemény-kutatások alapján

2006-2016 között 9-ről 19 százalékra nőtt a holokauszttagadó nézeteket vallók száma.

Úgy látja, a közbeszédben nem annak kell szerepet kapnia, hogy "méricskéljük", kinek nagyobb a fájdalma, vagy kinek a bűne nagyobb. Továbbá meg kell haladni azt is, hogy a megemlékezések gyakran megtelnek "ürességtől kongó szólamokkal", sokszor ismételt kijelentésekkel, amelyek nem késztetnek elgondolkodásra - magyarázta. Köves Slomó azt mondta: a holokauszt emléke mindenkinek fontos,

azért emlékezünk, mert az emlékezésnek mindenki lelkére pozitív hatással kell lennie.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében felidézte: tíz éve emlékeznek szabadtéri koncerttel a múzeum előtt a holokauszt áldozataira, évről évre közös emlékezéssel óvják a jelent és a jövőt. Az emlékezéssel válik el a lényeges a lényegtelentől, mert csak arra tudunk emlékezni, ami valóban megérint minket - mondta.

Kiemelte:

megtörtént, aminek nem lett volna szabad,

és a józanságot őrző közösségek mindig tudták, hogy ami történt, az tagadása mindannak, amire hazánk és Európa épül, és amire büszkék lehetünk.

Bernovits Vilma (1901-1944) vértanú hitoktató a fővárosi gettók felállítása után rendszeresen vitt élelmiszert, ruhaneműt és igazoló okmányokat a rászorulóknak. Leleményességének, áldozatkészségének sokan köszönhették megmenekülésüket. 1944 decemberében a nyilasok Salkaházi Sárával, a Szociális Testvérek Társasága nővérével együtt elhurcolták, és feltehetően még aznap meggyilkolták őket a pesti Duna-parton.