Az elfeledett szicíliai magyar kápolna titka

Magyar kápolna Szicíliában

Éppen kilencven éve szentelték fel a magyar kápolnát Szicíliában, Vittoria városában. Az első világháború után építették, hogy így emlékezzenek meg a magyar hadifoglyokról. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy hány magyar katonát temettek a kápolna alá – mondta az Origónak dr. Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka –, de most, ebben a hónapban felújítják a kápolnát, és megvizsgálják az épület alatti csontkamrában lévő maradványokat. Így hamarosan kiderült, hogy hány magyar katona nyugszik a szicíliai kriptában. A kápolnát egyébként Mátészalka városa és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közösen újítja fel – Mátészalka ugyanis Vittoria egyetlen testvérvárosa. Júniusban újraszentelik a felújított épületet.

Ahogyan azt már tavaly nyáron megírtuk, a nyolcvanas évek végén a Hadtörténeti Intézet tudomására jutott, hogy Szicíliában, Vittoria városában 1927-ben felszenteltek egy magyar kápolnát, amelyet az első világháború magyar hadifoglyai emlékére építettek. Már akkor elkezdődtek a tárgyalások a két ország között arról, hogy felújítsák az épületet.

Magyar kápolna Szicíliában Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Dr. Kovács Vilmos, az intézet parancsnoka tavaly elmondta, hogy az első világháború idején a Szicíliába hurcolt magyarokat is – mint a többi foglyot – kiadták mezőgazdasági munkákra.

Amikor felszámolták a hadifogolytáborokat, a meghaltak földi maradványai fölé emelték ezt a kápolnát a helyi temetőben. Ekkor – 1927-ben – meg is kötötték az olasz–magyar baráti szerződést.

Aztán 1944 után ezt a történetet elfelejtették a magyarok. A szocializmusban nem volt érdekes itthon a vittoriai kápolna története. Szicíliában viszont nem felejtették el.

Magyar delegáció csaknem ötven évig nem ment oda, sőt, magyar embert sem láttak a helyiek, hiszen a magyarok nem utazhattak Nyugatra.

Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka Fotó: Talán Csaba

Aztán az 1980-as évek végén, éppen a rendszerváltás előtt az akkori katonai attasé arra járt, és ő fedezte fel újra a kápolnát. Ezután indult el az együttműködés újra Vittoria városával. Ekkor lett a testvérvárosa Mátészalka is. Az egykori hadifogolytábor területén az olaszok meghagytak egy barakkot, azt felújították, és a magyar féllel berendeztek ott egy múzeumot, az Olasz–magyar Történeti Múzeumot. A parancsnok is többször járt a kápolnánál, és azt mondta, ott mindig van friss virág – az olaszok ápolják a magyarok emlékét.

Találkozott egy nagyon idős férfival is, aki egy oklevelet mutatott meg Kovács Vilmosnak. A dokumentumot az idős ember édesapja kapta az olasz–magyar katonai kapcsolatok ápolásáért és azért, mert segített a magyar kápolna létrehozásában. Az oklevél alján Gömbös Gyula aláírása olvasható.

Gömbös Gyula köszönőlevele Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Tavaly novemberben ismét Vittoriába utazott egy magyar delegáció, ekkor állapodtak meg a felújítás részleteiben. Kovács Vilmos elmondta, hogy Mátészalka polgármesterével, Hanusi Péterrel utazott a városba. Vittoria polgármesterével megegyeztek abban, hogy az idén tavasszal egy magyar kivitelező felújítja az épületet.

A munkálatok felét Mátészalka városa fizeti, a másik felét pedig a Hadtörténeti Intézet.

A magyar vállalkozó kőrestaurátor és szobrászművész. Jövő héten indul Szicíliába.

Amikor novemberben megnéztük, milyen állapotban van a magyar kápolna, nem messze az épülettől éppen olasz mesterek dolgoztak egy hasonló épületen. Oda is mentünk, és megkértük őket, nézzék meg a mi kápolnánkat. A helyi iparosok elmondták, hogy ez a kápolna comisói mészkőből épült, és azt is megmutatták, hogy hogyan kell tisztítani – le is tisztítottak gyorsan egy négyzetmétert. Már akkor láttuk, hogy milyen szép lesz, ha teljesen fel lesz újítva"

– mondta a parancsnok. Nemcsak felújítják a kápolnát, hanem meg is vizsgálják az épület alatti maradványokat.

Nem lehet pontosan tudni, hogy hány I. világháborús magyar katona nyugszik a kápolna alatt Fotó: Talán Csaba

Egyelőre nem tudják, hogy pontosan hány magyar katonát temettek oda. Három különböző forrás áll rendelkezésre, és mind a három mást állít. Az első dokumentum akkor született, amikor a kápolnát megépítették, eszerint 118 magyar katona nyugszik a csontkamrában. De azt is említették, hogy amikor a kápolna épült, még legalább húsz katonát éppen exhumáltak – vagyis 118-nál több katona nyugodhat a kriptában. A kápolna emléktábláján viszont csak 72 név szerepel. Egy harmadik forrás szintén egy irat, amely tábornoki hagyatékként került elő – a tábornok ugyanis tagja volt a felújítást kezdeményező bizottságnak. Ebben a dokumentumban 82 nevet említenek.

A kriptát még nem nyitotta fel senki. Kilencven éve, 1927 óta zárva van. Látszik, hogy két kőlapot kell elmozdítani, és alatta van a csontkamra. Május első hetében az egyik szakértő kollégám szintén elutazik Vittoriába, aki már több kriptát feltárt, és szakvizsgázott is a témában. Ő nyitja majd ki kilencven év után, és május végére pontosan tudjuk majd, hogy hány magyar hadifoglyot temettek oda"

– mondta Kovács Vilmos.

Júniusban újraszentelik a kápolnát Fotó: Talán Csaba

Tapasztalataik szerint az olaszok általában kis vászoncsomagokba rakták a katonák maradványait, és a csomagokra a neveket is ráírták, de hogy ez most is így volt-e, azt még nem lehet tudni. A parancsnok azt is elmondta, hogy amint megtudják, kiket temettek oda, nyilvánosságra hozzák a névsort.

A kápolna felújítása május végére készül el, és június közepén újraszentelik. A Honvédelmi Minisztérium magas szintű delegációval vesz részt az eseményen.